A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2010. július 8.
T‑160/08. P. sz. ügy
Európai Bizottság
kontra
Françoise Putterie‑De‑Beukelaer
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – A szakmai előmeneteli jelentés első fokon történt megsemmisítése – A 2005. évi értékelési eljárás – Hatályos szabályozás – A »képességek« rovat – Értékelési eljárás – Tanúsítványi eljárás”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F‑31/07. sz., Putterie‑De‑Beukelaer kontra Bizottság ügyben 2008. február 21‑én hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑53. o. és II‑A‑1‑261. o.) ellen benyújtott és ezen ítélet hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F‑31/07. sz., Putterie‑De‑Beukelaer kontra Bizottság ügyben 2008. február 21‑én hozott ítéletét (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑53. o. és II‑A‑1‑261. o.) hatályon kívül helyezi. A Törvényszék az ügyet visszautalja a Közszolgálati Törvényszék elé. A Törvényszék a költségekről egyelőre nem határoz.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – A jogi aktus kibocsátója hatáskörének hiányára és az eljárási szabályok megsértésére vonatkozó jogalap – Hivatalból történő megállapítás
2. Eljárás – A bíróság kötelezettsége a jogvita felek által meghatározott keretének tiszteletben tartására
3. Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – A tisztviselő képességeinek értékelése a Bizottságnál tanúsítványi eljárás lefolytatása céljából
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
1. A sérelmet okozó aktus kibocsátója hatáskörének hiánya imperatív jogalap, amelyet az uniós bíróságnak szükség esetén hivatalból kell megvizsgálnia.
A sérelmet okozó aktus kibocsátására vonatkozó eljárási szabályok megsértése lényeges alaki szabályok megsértésének minősül, amelyet az uniós bíróság hivatalból vizsgálhat. A sérelmet okozó aktus elfogadására vonatkozó eljárási szabályokban előírt belső fellebbezés megvizsgálásának megtagadása egyértelműen lényeges alaki szabály megsértésének minősül, így azt a Közszolgálati Törvényszéknek lehetősége volt hivatalból megvizsgálni.
(lásd a 61. és 63. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 14/59. sz., Société des fonderies de Pont‑à‑Mousson kontra Főhatóság ügyben 1959. december 17‑én hozott ítélete (EBHT 1959., 445. és 473. o.); a Bíróság C‑210/98. P. sz., Salzgitter kontra Bizottság ügyben 2000. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT 2000., I‑5843. o.) 56. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑182/94. sz., Marx Esser és Del Amo Martinez kontra Parlament ügyben 1996. szeptember 24‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑411. o. és II‑1197. o.) 42. és 44. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑165/04. sz., Vounakis kontra Bizottság ügyben 2006. július 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑155. o. és II‑A‑2‑735. o.) 30. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑113/05. sz., Angelidis kontra Parlament ügyben 2007. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑2‑237. o. és II‑A‑2‑1555. o.) 62. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; az Elsőfokú Bíróság T‑300/05. és T‑316/05. sz., Ciprus kontra Bizottság egyesített ügyekben 2009. október 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2009., II‑192. o.) 206. pontja.
2. A bíróság, amelynek csak a felek kérelmeiről kell döntenie – akiknek a feladata a jogvita kereteinek a meghatározása – nem kötheti magát kizárólag a felek által az állításaik alátámasztására felhozott érvekhez, mivel adott esetben arra kényszerülne, hogy határozatát téves jogi megállapításokra alapítsa.
(lásd a 65. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑470/02. P. sz., UER/M6 és társai ügyben 2004. szeptember 27‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 69. pontja; a Bíróság C‑172/05. P. sz., Mancini kontra Bizottság ügyben 2006. június 13‑án hozott végzésének (EBHT 2006., I‑77. o.) 41. pontja.
3. A személyzeti szabályzat 43. cikkének a Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezéseiből és a Közigazgatási Tájékoztató 2004. december 23‑i 1‑2006. számából következik, hogy az állást betöltő, magasabb besorolási fokozatba tartozó feladatokat ellátni kívánó személy szakmai előmeneteli jelentésének „Képességek” rovata lényegében arra szolgál, hogy az említett személy által a szakmai előmeneteli jelentés által lefedett időszakra nézve, a mindennapos munkavégzés során ténylegesen ellátott, magasabb besorolási fokozatba tartozó feladatokra vonatkozóan értékelést adjon, lehetővé téve e tisztviselő számára többek között tanúsítvány megszerzését.
A tisztviselő képességeire vonatkozó értékelés tárgyára, vagyis az általa a tárgyidőszakra vonatkozóan készült szakmai előmeneteli jelentés időtartama alatt ténylegesen végzett, magasabb besorolási fokozatba tartozó feladatra vonatkozóan végzett tevékenységére és annak minőségére tekintettel úgy tűnik, hogy ez az értékelés szerves részét képezi a tisztviselő szakmai tapasztalatának és érdemeinek minősítésére vonatkozó értékelésnek, amely szükségszerűen tükröződik az alkalmasságának azonos időszakra vonatkozó értékelésében.
Az értékelésre jogosult hatóságok, amelyek az értékelési eljárásban a tisztviselők érdemeit a szakmai előmeneteli jelentésben szereplő különböző rovatok segítségével értékelik, vagyis az értékelő és az ellenjegyző, adott esetben a fellebbviteli értékelővel közreműködve, hivatott azon tisztviselők „képességeinek” értékelésére is, akik kérték az erre vonatkozó rovat értékelő általi kitöltését.
Amikor a kinevezésre jogosult hatóság figyelembe veszi a tisztviselők azon képességét, hogy magasabb csoportba tartozó feladatokat lássanak el, még akkor sem maga végzi el az említett képesség értékelését, hanem az előző évi szakmai előmeneteli jelentés vonatkozó rovatában szereplő adatokra támaszkodik.
A „Képességek” rovat ugyanis annak ellenére, hogy következményei vannak a tanúsítványi eljárásban, a tisztviselők értékelésének részét képezi. E rovat tehát olyan kifejezett rendelkezés hiányában, amely kimondaná, hogy az a tanúsítványi eljárásban végzett értékelés körébe tartozik, nem választható el az értékelési eljárástól, annak érdekében, hogy a tanúsítványi eljárásban kizárólag a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörébe tartozóként kezeljék.
(lásd a 78–80., 87. és 90. pontot)