T‑19/04. sz. ügy

Metso Paper Automation Oy

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – A PAPERLAB szóvédjegy – Feltétlen kizáró ok – A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja – Leíró megjelölés”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru vagy szolgáltatás jellemzőinek leírására szolgálhatnak – A PAPERLAB szóvédjegy

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Valamely megjelölés lajstromozhatóságának értékelése – Kizárólag a közösségi szabályozás figyelembevétele – A védjegynek bizonyos tagállamokban, illetve harmadik országokban való korábbi lajstromozása – A közösségi fórumokat nem kötő határozat

(40/94 tanácsi rendelet; 89/104 tanácsi irányelv)

3.      Közösségi védjegy – Az OHIM határozatai – Jogszerűség – A közösségi bíróság által végzett vizsgálat – Szempontok

(40/94 tanácsi rendelet)

1.      Az angol nyelvű papírellenőrző és -vizsgáló számítástechnikai berendezések és mérőműszerek ágazatában tapasztalatot szerzett szakemberekből és fogyasztókból álló vásárlóközönség szempontjából a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a Nizzai Megállapodás szerinti 9. osztályba tartozó „papírellenőrző és -vizsgáló számítástechnikai berendezés és mérőműszerek” közé lajstromoztatni kívánt „PAPERLAB” szómegjelölés alkalmas arra, hogy a védjegybejelentési kérelemben foglalt áruk jellemzőit vagy funkcióját feltüntesse, amennyiben az említett megjelölés egyszerűen és közvetlenül az érintett áruk szándékolt funkcióját írja le angol nyelven.

Ugyanis a PAPERLAB szómegjelölés nem kelt olyan benyomást, amely elegendően távol esne attól, amit a „paper” és a „lab” szavak egyszerű egybeírása kelt, amely kifejezések önmagukban is papírra és laboratóriumra utalnak. Ezenfelül a „paperlab” megjelölést a szóban forgó áruk egyik jellemzőjére történő utalásként is lehet érteni, mivel olyan számítástechnikai berendezésekről és mérőműszerekről van szó, amelyeket arra alkottak, hogy valóságos hordozható laboratóriumként működjenek, és így helyben lehessen elvégezni olyan a szolgáltatásokat, amelyeket egyébként laboratóriumban szoktak.

(vö. 28., 30., 33. pont)

2.      A közösségi védjegyszabályozás sajátos szabályok és célkitűzések összességéből álló, bármely nemzeti rendszertől függetlenül alkalmazott autonóm rendszer. Ezért azt, hogy valamely megjelölés lajstromozható‑e közösségi védjegyként, kizárólag a vonatkozó közösségi szabályozás alapján lehet megítélni. A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) és adott esetben a közösségi bíróság nincsen kötve a tagállam vagy harmadik állam szintjén hozott határozathoz, amely ugyanazt a megjelölést nemzeti védjegyként lajstromozhatónak ítéli. Ez akkor is így van, ha ezt a határozatot a védjegyekről szóló 89/104 első tanácsi irányelv alapján harmonizált nemzeti jogalkotás alapján hozták, vagy olyan országban hozták meg, amelyik a szóban forgó szómegjelölés eredeti országának nyelvi övezetéhez tartozik.

3.      A fellebbezési tanácsnak a megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozására vonatkozó, a 40/94 rendelet alapján meghozandó határozata nem diszkrecionális jogkörben, hanem mérlegelést nem engedő hatáskörben hozott határozat. Ezért azt, hogy valamely megjelölés lajstromozható‑e közösségi védjegyként, kizárólag a közösségi bíróság által értelmezett, vonatkozó közösségi szabályozás alapján lehet megítélni, nem pedig a fellebbezési tanácsétól eltérő, állítólagos korábbi döntési gyakorlat alapján.

(vö. 39. pont)