T‑164/12. R. sz. ügy

Alstom

kontra

Európai Bizottság

„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Verseny – A dokumentumok nemzeti bíróságnak történő átadásáról szóló bizottsági határozat – Bizalmas kezelés – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Ideiglenes intézkedések iránti kérelem – Fumus boni iuris – Sürgősség – Az érdekek mérlegelése”

Összefoglaló – A Törvényszék elnökének végzése, 2012. november 29.

1.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – A vizsgálat sorrendje és módja – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre

(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – A dokumentumok nemzeti bíróságnak történő átadásáról szóló bizottsági határozat

(EUMSZ 278. cikk)

3.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A dokumentumok nemzeti bíróságnak történő átadásáról szóló bizottsági határozat – A hatékony jogorvoslathoz való jog veszélyeztetése

(EUMSZ 278. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)

4.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Az alapkereset alátámasztására felhozott jogalapok prima facie vizsgálata – A dokumentumok nemzeti bíróságnak történő átadásáról szóló bizottsági határozattal szemben benyújtott kereset – A nemzeti bíróság által az átadott információk bizalmas kezelésének védelme céljából kínált biztosítékok megfelelőségére alapított jogalap – Első látásra nem megalapozatlannak tűnő jogalap

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 339. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 24–27. pont)

2.      A különböző fennálló érdekek mérlegelése abban áll, hogy az ideiglenes intézkedésről határozó bírónak meg kell határoznia, hogy azon kérelmező érdeke, aki a szóban forgó bírótól ideiglenes intézkedések elrendelését kéri, előrébb való‑e, vagy sem, a vita tárgyát képező jogi aktus azonnali alkalmazásához fűződő érdekhez képest, és különösen azt kell megvizsgálnia, hogy amennyiben az ügy érdemében határozó bíróság esetleg megsemmisíti ezen aktust, ez lehetővé teszi‑e azon helyzet visszaállítását, amely az aktus azonnali végrehajtása esetén jött volna létre, és fordítva, a hivatkozott aktus végrehajtásának felfüggesztése megakadályozná‑e annak teljes érvényesülését, amennyiben a bíróság az ügy érdemére vonatkozó kérelmet elutasítaná. Ilyen összefüggésben az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben harmadik személyek érdekeit is tekintetbe veheti.

E tekintetben az ideiglenes intézkedés iránti eljárás célja csupán a jövőbeli érdemi határozat teljes hatékonyságának biztosítása. Következésképpen ezen eljárás pusztán járulékos jellegű azon alapeljáráshoz képest, amelyhez kapcsolódik, ezért az ideiglenes intézkedésről határozó bíró által hozott határozatnak ideiglenes jellegűnek kell lennie olyan értelemben, hogy nem dönthet előre a jövőbeli érdemi határozat tekintetében, illetve azt nem teheti illuzórikussá, megfosztva a határozatot hatékony érvényesülésétől. Ebből szükségszerűen az következik, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás egyik fele által védett érdek nem érdemel védelmet, ha e fél azt kéri az ideiglenes intézkedésről határozó bírótól, hogy olyan határozatot hozzon, amely egyáltalán nem pusztán ideiglenes jellegű, előre dönt a jövőbeli érdemi határozat tekintetében, illetve azt illuzórikussá teszi megfosztva e határozatot hatékony érvényesülésétől.

Ugyanez vonatkozik az ideiglenes intézkedésről határozó bíróság előtti olyan eljárásra, amelynek tárgya szakmai titkokat tartalmazó dokumentumok nemzeti bíróság részére, egy folyamatban lévő jogvita keretében kért, valamely intézmény általi átadására, amelyeknek ez utóbbi egy versenyjogi eljárás keretében került birtokába. Márpedig abban az esetben, ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítanák, és következésképpen a dokumentumokat átadnák a nemzeti bíróságnak, ez utóbbinak módjában állna azt megelőzően döntenie, mielőtt az uniós bíróság határozatot hoz az alapeljárás keretében. Ekként az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása előre eldöntené a jövőbeli érdemi határozat irányát, vagyis a megsemmisítés iránti kereset elutasításával egyenértékű lenne.

Következésképpen, ilyen esetben fel kell függeszteni az említett dokumentumok átadásáról szóló határozat végrehajtását az uniós versenyjogi szabályok hatékony alkalmazásának az ideiglenes intézkedés iránti eljárás járulékos jellegének tiszteletben tartása fényében való mérlegelése céljából.

(vö. 29–31., 36., 37., 39., 42. pont)

3.      Akkor tűnik sürgősnek a kérelmező érdekének védelme, ha fennáll a kockázata annak, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelmének elutasítása esetén súlyos és helyrehozhatatlan kárt szenved. Ugyanez vonatkozik az ideiglenes intézkedésről határozó bíró előtti olyan eljárásra, amelynek tárgya szakmai titkokat tartalmazó dokumentumok valamely nemzeti bíróság részére egy folyamatban lévő jogvita keretében kért, valamely intézmény általi átadása, amelyeknek ez utóbbi egy versenyjogi eljárás keretében került birtokába.

Abban az esetben ugyanis, ha egyrészt az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítanák, és a dokumentumokat átadnák, másrészt a nemzeti bíróság döntést hozna azt megelőzően, hogy az uniós bíróságnak ideje lenne állást foglalnia a kereset tárgyában az információk átadásának esetlegesen jogellenes jellegére vonatkozó alapeljárás keretében, az érintett hatékony bírói jogvédelemre vonatkozó joga meg lenne fosztva értelmétől.

Következésképpen, mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében meghatározott hatékony jogorvoslathoz való alapvető jog súlyosan és visszavonhatatlanul sérülhetne, fenntartva a fumus boni iuris feltétele fennállásának vizsgálatát, sürgősnek tűnik a végrehajtás felfüggesztésének kért elrendelése.

(vö. 37., 45., 47., 49. pont)

4.      Ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében a fumus boni iuris feltétele akkor teljesül, ha az ideiglenes intézkedések elrendelését kérő fél által az alapkereset alátámasztására felhozott jogalapok közül legalább az egyik első látásra relevánsnak tűnik, és legalábbis nem teljesen megalapozatlan, amennyiben egy olyan összetett jogi kérdés fennállására világít rá, amelynek a megoldása nem egyértelmű, és ezért alapos vizsgálatot igényel, amelyet azonban az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem tud elvégezni, hanem annak az alapeljárás tárgyát kell képeznie, vagy amennyiben a felek közötti jogvita olyan jogi vitát tár fel, amelynek megoldása elsőre nem nyilvánvaló.

Szakmai titkokat tartalmazó dokumentumok nemzeti bíróság részére történő átadására vonatkozó bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem keretében fennáll a fumus boni iuris, olyan érvelésről lévén szó, amely új, a nemzeti bíróság által az átadott információk bizalmas kezelésének védelme céljából kínált biztosítékokra vonatkozó jogkérdéseket vet fel, amelyek nem tekinthetők irrelevánsnak, és amelyeknek megoldása az alapeljárás keretében elvégzendő alapos vizsgálatot igényel.

Nem zárható ki ugyanis, hogy az ügy érdemében döntő bíróságnak az alapeljárás keretében állást kell foglalnia azon ellenőrzés terjedelmének tárgyában, amelyet a Bizottságnak kell végeznie, amikor megbizonyosodik afelől, hogy a bizalmas információk csak azt követően kerülnek átadásra, hogy a nemzeti bíróság konkrét biztosítékokat kínál ezen információk bizalmas kezelésének biztosítására irányuló lehetőségére és szándékára tekintettel. Más szóval az ügy érdemében döntő bíróságban felmerülhet az a kérdés, hogy a Bizottság által az EUMSZ 339. cikkből eredő kötelezettségének teljesítése céljából hozott óvintézkedések elégségesek voltak–e, vagy a Bizottságnak a nemzeti bíróság által a kért információk bizalmas kezelésének védelme céljából javasolt mechanizmust alaposabban meg kellett volna vizsgálnia. Ezenkívül, még ha ezen óvintézkedések e kötelezettség teljesítéséhez alapvetően megfelelőnek ítélhetők is, még ha a Bizottság meg is hoz valamennyi szükséges óvintézkedést, előfordulhat, hogy a harmadik személyek védelme nincs biztosítva teljes egészében. Ilyen kivételes esetekben a Bizottság megtagadhatja a dokumentumok nemzeti igazságügyi hatóságok számára történő megküldését.

(vö. 50., 58., 59., 61. pont)