A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (harmadik tanács)
2010. július 9.(*)
„Közösségi védjegy – A Vektor‑Lycopin közösségi szóvédjegy bejelentése – Feltétlen kizáró okok – A megkülönböztető képesség hiánya – Leíró jelleg – A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja)”
A T‑85/08. sz. ügyben,
az Exalation Ltd (székhelye: Ilford, Essex [Egyesült Királyság], képviseli: K. Zingsheim ügyvéd)
felperesnek
a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviseli: S. Schäffner, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának 2007. december 17‑i, a Vektor‑Lycopin szómegjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása iránti kérelem ügyében hozott határozatával (R 1037/2007‑4. sz. ügy) szemben benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács),
tagjai: J. Azizi elnök, E. Cremona és S. Frimodt Nielsen (előadó), bírák,
hivatalvezető: K. Andová tanácsos,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2008. február 19‑én benyújtott keresetlevélre,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2008. július 15‑én benyújtott válaszbeadványra,
a 2010. március 2‑i tárgyalást követően,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 2006. január 6‑án a felperes Exalation Ltd a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) (helyébe lépett a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL L 78., 1. o.]) alapján közösségi védjegybejelentést tett a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM).
2 A lajstromoztatni kívánt védjegy a Vektor‑Lycopin szómegjelölés volt.
3 A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 5., 29. és 30. osztályba tartozó árukkal kapcsolatban tették, az egyes osztályoknak megfelelő alábbi leírással:
– 5. osztály: „Gyógyszerészeti és állatgyógyászati készítmények; egészségügyi készítmények gyógyászati használatra; diétás anyagok gyógyászati használatra; bébiételek”;
– 29. osztály: „Hús, hal‑, baromfi‑ és vadhús; húskivonatok; tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások, tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok”;
– 30. osztály: „Kávé, tea, kakaó, cukor, rizs, tápióka; szágó, kávépótló szerek; lisztek és más gabonakészítmények; kenyér, péksütemények és cukrászsütemények, fagylaltok; méz, melaszszirup; élesztő, élesztőporok; só, mustár; ecet, (fűszeres) mártások; jég”.
4 2007. május 4‑i határozatával (a továbbiakban: az elbíráló határozata) az elbíráló a 40/94 rendelet 38. cikke (jelenleg a 207/2009 rendelet 37. cikke) értelmében elutasította a védjegy‑bejelentési kérelmet a fenti 3. pontban említett valamennyi áru tekintetében, azon okból, hogy a Vektor‑Lycopin védjegy leíró jellegű, illetőleg és az Európai Közösség német és angol nyelvű vásárlóközönsége szempontjából nem alkalmas a megkülönböztetésre, és a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (2) bekezdése (jelenleg a 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (2) bekezdése) értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban.
5 2007. július 3‑án a felperes a 40/94 rendelet 57–62. cikke (jelenleg a 207/2009 rendelet 58–64. cikke) alapján fellebbezést nyújtott be az elbíráló határozata ellen.
6 2007. december 17‑i határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) az OHIM negyedik fellebbezési tanácsa elutasította a fellebbezést, és helybenhagyta az elbíráló határozatát.
7 A megtámadott határozatban a fellebbezési tanács azt állapította meg, hogy a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja értelmében vett feltétlen kizáró okok megvalósulnak a Közösség német és angol nyelvű területein. Ezen, a 40/94 rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével együtt alkalmazott rendelkezésekkel ellentétes a Vektor‑Lycopin védjegy lajstromozása.
8 Ami a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett feltétlen kizáró ok megvalósulását illeti, a fellebbezési tanács megerősítette az elbíráló azon megfontolásait, amelyek szerint először is a német „Vektor” szót a géntechnikában olyan dezoxiribonukleinsav-molekulákra (DNS) használják, amelyek idegen DNS gazdasejtbe való bejuttatására szolgálnak, valamint másodszor a „vektor” szó az orvostudományban és a növényvédelem területén a betegségeket átvivő szervezetekre utal (a megtámadott határozat 18. pontja).
9 A fellebbezési tanács ezenkívül helybenhagyta az elbíráló azon megállapításait, amelyek szerint a „Lycopin” (likopin) német szó antioxidáns hatású karotint jelöl (a megtámadott határozat 18. pontja).
10 A fellebbezési tanács megjegyezte továbbá, hogy a „vektor” és „lycopin” alkotóelemek a német és az angol nyelv szabályainak megfelelően kötőjellel kapcsolódnak össze (a megtámadott határozat 18. pontja).
11 A fellebbezési tanács egyetértett végül az elbíráló azon megállapításaival, amely szerint a bejelentett megjelölés egészében véve a lajstromozás iránti kérelemben érintett árukat ténylegesen leíró jelentéssel bír. Étrend‑kiegészítőről van ugyanis szó, amelynek hatóanyaga gyógyszerkészítmények, vagy gyógyászati használatra szolgáló diétás anyagok, illetve bébiételek, valamint a fenti 3. pontban említett 29. és 30. osztályba tartozó összes élelmiszer összetevője is lehet (a megtámadott határozat 19–21. pontja).
12 Egyébiránt az érintett vásárlóközönség meghatározásához nemcsak a fogyasztókat, hanem a lajstromozás iránti kérelemben érintett áruk gyártóit és kereskedőit is vizsgálni kell (a megtámadott határozat 23. pontja).
A felek kérelmei
13 A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;
– helyezze hatályon kívül az elbíráló határozatát;
– utasítsa az OHIM‑ot a bejelentett Vektor‑Lycopin védjegy lajstromozására;
– az OHIM‑ot kötelezze a költségek viselésére.
14 Az OHIM azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
15 A tárgyaláson a felperes kijelentette, hogy második és harmadik kereseti kérelmétől eláll, amint az a tárgyalásról készült jegyzőkönyvben rögzítésre került.
A jogkérdésről
16 A megtámadott határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelmének alátámasztására a felperes két jogalapra hivatkozik, az első a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontján, a második a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. Elsőször az első jogalapot kell megvizsgálni.
A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjának megsértésén alapuló jogalapról
A felek érvei
17 Elsőként a felperes előadja, hogy a Vektor‑Lycopin megjelölés két olyan alkotóelemből áll, amelyeknek összekapcsolása szokatlan és ismeretlen. A Vektor‑Lycopin megjelölés nem fordul elő sem a szótárakban, sem a beszélt, sem az írott nyelvben. Nem ismert, és széles körben nem használt sem az orvostudományban, sem a biológiában, fizikában vagy matematikában. A Vektor‑Lycopin megjelölés tehát neologizmus, és megfelel az ítélkezési gyakorlat azon követelményének, amely szerint két leíró kifejezés egymás mellé helyezése nem leíró, amennyiben az összetétel szokatlan jellege miatt a szóban forgó megjelölés elég távoli képzetet kelt az őt alkotó kifejezések jelentése által keltett képzettől, aminek eredményeként a kifejezés egészében véve több mint pusztán az alkotóelemeinek összessége. A teljesen új Vektor‑Lycopin megjelölés ezért ismeretlen az orvostudományban, biológiában, gyógyszerészetben vagy fizikában jártas vásárlóközönség, csakúgy mint a végső fogyasztó számára.
18 Másodszor a felperes azzal érvel, hogy a „vektor” alkotóelem nem egyértelmű. A fellebbezési tanács e szónak csak a géntechnikában értelmezett jelentését vette figyelembe. Márpedig e szó más területeken, mint például a fizikában több eltérő jelentéssel bír. Az a jelentéstani korlátozás, amelyet a fellebbezési tanács alkalmazott, bírálható, mivel ok nélkül előnytelen a felperes számára. Ezenkívül a német „Vektor” szó géntechnikai jelentését a lajstromozás iránti kérelemben érintett áruknak sem a biológusokból, fizikusokból, orvosokból, gyógyszerészekből, matematikusokból vagy más szakemberekből álló szakértő vásárlóközönsége, sem pedig az átlagos végső fogyasztó nem ismeri. Így az érintett vásárlóközönség a Vektor‑Lycopin megjelölésből nem következtethet arra, hogy az édesgyökér‑ és paradicsomkivonatból álló keveréket ír le. Állításai alátámasztására a felperes több közvélemény‑kutatás eredményeinek a Törvényszék elé való terjesztését indítványozza.
19 Harmadszor a felperes előadja, hogy ha a „vektor” alkotóelem leíró lenne, ahogyan azt a fellebbezési tanács állítja, az e kifejezést tartalmazó egyetlen védjegy sem részesülhetne oltalomban. Márpedig számos, a „vektor” alkotóelemet tartalmazó közösségi, nemzeti vagy nemzetközi védjegy létezik. A fellebbezési tanács álláspontja tehát a felperes szerint az összes, „vektor” szót tartalmazó közösségi védjegynek a 40/94 rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja (jelenleg a 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja) alapján való törléséhez vezet.
20 Végül a felperes előadja, hogy mind a védjegybejelentése alátámasztására, mind a fellebbezési tanács előtti eljárás során kifejtett érvelését teljes egészében fenntartja, és az a jelen keresetnek is szerves részét képezi.
21 Az OHIM a felperes minden érvét vitatja.
A Törvényszék álláspontja
22 A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak. Ezenkívül ugyanezen rendelet 7. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a kizáró ok csak a Közösség egy részében áll fenn.
23 Azok a jelek és adatok ugyanis, amelyeket a forgalomban a lajstromozás iránti kérelemmel érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzőinek feltüntetésére használhatnak, a 40/94 rendelet értelmében önmagukban nem alkalmasak arra, hogy a védjegy származást jelölő funkcióját betöltsék, kivéve ha a 40/94 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése (jelenleg a 207/2009 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése) alapján használat révén szereztek megkülönböztetőképességet (a Bíróság C‑191/01. P. sz., OHIM kontra Wrigley ügyben 2003. október 23‑án hozott ítéletének [EBHT 2003., I‑12447. sz.] 30. pontja).
24 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja a közérdeket szolgálja, amely megköveteli, hogy a védjegybejelentésben foglalt áruk vagy szolgáltatások jellemzőit leíró jeleket vagy megjelöléseket bárki szabadon használhassa (a fenti 23. pontban hivatkozott OHIM kontra Wrigley ügyben hozott ítélet 31. pontja és a Törvényszék T‑316/03. sz., Münchener Rückversicherungs‑Gesellschaft kontra OHIM [MunichFinancialServices] ügyben 2005. június 7‑én hozott ítéletének [EBHT 2005., II‑1951. o.] 25. pontja).
25 A lajstromozásnak a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontján alapuló megtagadása indokoltságának nem feltétele, hogy az adott védjegyet alkotó jeleket vagy megjelöléseket a bejelentés időpontjában ténylegesen használják a bejelentésben felsorolt áruk vagy szolgáltatások, illetve jellemzőik leírására. Elegendő – mint ez a rendelkezés szövegéből is kitűnik –, ha ezek a jelek vagy megjelölések alkalmasak az ilyen használatra. Meg kell tagadni valamely szómegjelölés lajstromozását akkor is, ha annak legalább egyik lehetséges jelentése az érintett áruk vagy szolgáltatások egyik jellemzőjét jelöli meg (a fenti 23. pontban hivatkozott OHIM kontra Wrigley ügyben hozott ítélet 32. pontja).
26 Következésképpen az OHIM‑nak a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében azt kell megvizsgálnia, hogy a bejelentett védjegy az érdekeltek körében az érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzőinek leírásárát jeleníti‑e meg jelenleg, illetve ésszerűen feltételezhető‑e, hogy ez fog történni a jövőben. Amennyiben e vizsgálat alapján a fellebbezési tanács arra következtetésre jut, hogy fennáll e helyzet, az említett rendelkezés alapján meg kell tagadni a védjegy lajstromozását (lásd analógia útján a C‑363/99. sz. Koninklijke KPN Nederland ügyben 2004. február 12‑én hozott ítélet [EBHT 2004., I‑1619. o.] 56. pontját).
– Ami felperes által előterjesztett bizonyítási indítványokat illeti
27 A felperes több közvélemény‑kutatás Törvényszék elé való terjesztését indítványozza azon érvei alátámasztására, amelyek vitatják azt, hogy az érintett vásárlóközönség ismeri egyrészt a „Vektor” német szó, másrészt a „Vektor‑Lycopin” kifejezés fellebbezési tanács által elfogadott jelentését.
28 Emlékeztetni kell arra, hogy valamely uniós jogi aktus jogszerűségét az aktus meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi adatok függvényében kell elbírálni. Ezért a fellebbezési tanács határozatának jogszerűsége a Törvényszék előtt új tényekre való hivatkozással csak abban az esetben vitatható, ha bizonyítják, hogy a fellebbezési tanácsnak az illető ügyben bármilyen határozat meghozatala előtt e tényeket hivatalból figyelembe kellett vennie. A 40/94 rendelet 74. cikkének (2) bekezdése (jelenleg a 207/2009 rendelet 76. cikkének (2) bekezdése) értelmében ugyanis az OHIM figyelmen kívül hagyhatja azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeket az érintett felek nem kellő időben terjesztettek elő. Következésképpen a Törvényszék a hatályon kívül helyezés iránti eljárás keretében nem veheti figyelembe azon tényeket, amelyekről az OHIM nem szerezhetett tudomást az igazgatási eljárás keretében (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑222/02. sz., HERON Robotunits kontra OHIM [ROBOTUNITS] ügyben 2003. november 26‑án hozott ítéletének [EBHT 2003., II‑4995. o.] 50. és 51. pontját, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
29 A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy azon közvélemény‑kutatásokat, amelyeket a felperes a Törvényszék elé kíván terjeszteni, az igazgatási eljárás során nem terjesztették sem az elbíráló, sem a fellebbezési tanács elé. A felperes egyébként nem állítja, hogy e kutatások rendelkezésre álltak a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában. Márpedig feltételezve akár, hogy e kutatások eredményei elérhetőek voltak ezen időpontban, azok nem olyan közismert tények, amelyeket az OHIM‑nak hivatalból figyelembe kellett volna vennie, vagyis amelyeket bárki ismerhet, illetve amelyek legalább általánosan hozzáférhető forrásokból megismerhetők (a Törvényszék T‑185/02. sz., Ruiz‑Picasso és társai kontra OHIM – DaimlerChrysler [PICARO] ügyben 2004. június 22‑én hozott ítéletének [EBHT 2004., II‑1739. o.] 29. pontja és a T‑318/03. sz., Atomic Austria kontra OHIM – Fabricas Agrupadas de Muñecas de Onil [ATOMIC BLITZ] ügyben 2005. április 20‑án hozott ítéletének [EBHT 2005., II‑1319. o.] 35. pontja). Következésképpen bármekkora is legyen azok bizonyító ereje, a felperes nem vitathatja a megtámadott határozat jogszerűségét olyan bizonyítékok alapján, amelyeket először a Törvényszék előtt kíván előterjeszteni.
30 Ennélfogva a felperes bizonyítási indítványait el kell utasítani.
– Ami azon hivatkozást illeti, amelyet a felperes a védjegybejelentésében, és a fellebbezési tanács előtti eljárás során kifejtett érvelésre tett
31 A felperes keresetében megjegyzi, hogy a védjegybejelentés benyújtásakor és a fellebbezési tanács előtti eljárás során kifejtett érvelését teljes egészében fenntartja, és az a jelen keresetnek is szerves részét képezi.
32 A Bíróság alapokmányának 21. cikke és a Törvényszék eljárási szabályzatának 44. cikke 1. §‑ának c) pontja értelmében, amely e szabályzat 130. cikke 1. §‑ának és a 132. cikke 1. §‑ának megfelelően a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos eljárásokban is alkalmazandó, a keresetlevélnek tartalmaznia kell a felhozott jogalapok rövid ismertetését.
33 Ezen ismertetésnek magából a keresetlevél szövegből kell kitűnnie, és kellően világosnak és pontosnak kell lennie, hogy lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését, és a Törvényszék számára a keresetről való határozathozatalt, adott esetben további információ nélkül (a C‑189/02. P., C‑202/02. P., C‑205/02. P–C‑208/02. P. és C‑213/02. P. sz., Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. június 28‑án hozott ítélet [EBHT 2005., I‑5425. o.] 94. és 100. pontja, és a C‑214/05. P. sz., Rossi kontra OHIM ügyben 2006. július 18‑án hozott ítélet [EBHT 2006., I‑7057. o.] 37. pontja).
34 A Törvényszék ezenkívül kimondta, hogy bár a keresetlevél szövegét a mellékelt okiratok egyes részeire hivatkozással alá lehet támasztani, a más iratokra történő általános hivatkozás nem pótolhatja a keresetlevélben a lényeges elemek hiányát (lásd a Törvényszék T‑169/03. sz., Sergio Rossi kontra OHIM – Sissi Rossi [SISSI ROSSI] ügyben 2005. március 1‑jén hozott ítéletének [EBHT 2005., II‑685. o.] 30. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
35 Következésképpen a felperes által az OHIM elé terjesztett iratokra hivatkozó keresetlevél elfogadhatatlan abban a részében, amelyben a bennük foglalt általános hivatkozás nem köthető a keresetlevélben foglalt jogalapokhoz és az ott kifejtett érvekhez (lásd ebben az értelemben a fenti 34. pontban hivatkozott SISSI ROSSI ügyben hozott ítélet 31. pontját).
– Ami az érintett vásárlóközönség meghatározását illeti
36 A megtámadott határozatban a fellebbezési tanács megállapította, hogy az érintett vásárlóközönség magában foglalja a gyógyszerészeti, állatgyógyászati és diétás készítményeket, a bébiételeket és a fenti 3. pontban említett egyéb élelmiszereket gyártók és fogyasztók összességét, vagyis egyszerre egyes szakembereket és a széles vásárlóközönséget. E meghatározást, amelyet nem vitatott sem a felperes, sem az OHIM, helyben kell hagyni.
37 Meg kell tehát vizsgálni azt a kérdést, hogy a felperes az általa felhozott érvekkel tudja‑e bizonyítani, hogy a Vektor‑Lycopin megjelölés a fenti 36. pontban meghatározott érintett vásárlóközönség körében nem az érintett áruk jellemzőinek leírásárát jeleníti meg jelenleg, illetve ésszerűen nem feltételezhető, hogy ez fog történni a jövőben (lásd a fenti 25. és 26. pontot).
– Ami a „Lycopin” szó leíró jellegének felperes általi vitatását illeti
38 A megtámadott határozat 18. pontjában a fellebbezési tanács megállapította, hogy a felperes nem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amely cáfolná az elbíráló azon megállapításait, amelyek szerint a „lycopin” alkotóelem antioxidáns hatású karotint jelöl.
39 A felperes első alkalommal a tárgyaláson vitatta a fellebbezési tanács azon értékelését, amely szerint a „lycopin” szó leíró jelleget mutat. Anélkül, hogy vizsgálni kellene annak lehetőségét, hogy előadható‑e ilyen érv az eljárás e szakaszában, meg kell állapítani, hogy a felperes nem fejtette ki részletesen az állításait. Különösen nem adott elő egyetlen olyan érvet sem, amely megcáfolná a „lycopin” szónak a fellebbezési tanács által elfogadott jelentését. Ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy a felperesnek nem sikerült megcáfolnia a „lycopin” szónak az elbíráló és a fellebbezési tanács által adott jelentését.
40 Márpedig először is e technikai kifejezés olyan étrend‑kiegészítőt jelöl, amelyet az érintett vásárlóközönség egy része, nevezetesen a diétás, gyógyszerészeti és állatgyógyászati áruk előállításában szakértelemmel rendelkezők szükségszerűen ismernek.
41 Másodszor a fellebbezési tanács a megtámadott határozatban alátámasztotta, hogy a „lycopin” szó jelentése a lajstromozás iránti kérelemben említett összes áru fogyasztói számára hozzáférhető. A „lycopin” szó jelentése ugyanis szerepel a szótárakban és az internetes oldalakon. Így valószínű, hogy a fenti 3. pontban említett összes áru fogyasztóinak egy része az e szó által jelölt hatóanyagot is ismeri.
42 Harmadszor a gyógyszerészeti, állatgyógyászati, diétás és gyógyászati célra szolgáló egészségügyi készítmények azon fogyasztói, akik nem ismerik a „lycopin” szó jelentését, gyakran kérnek tanácsot az érintett vásárlóközönség hozzáértő részétől, vagyis orvosoktól, gyógyszerészektől, táplálkozási tanácsadóktól és a szóban forgó áruk más kereskedőitől. Ezért az áruk felíróitól kapott tanácsok útján vagy a különböző médiumok által közvetített információk segítségével a „lycopin” szó jelentésének ismerete az érintett vásárlóközönség legkevésbé tájékozott részéhez is eljuthat.
43 Meg kell tehát állapítani, hogy az érintett vásárlóközönség ismeri a „lycopin” szó jelentését, vagy legalábbis ésszerűen lehet arra számítani, hogy az érintett vásárlóközönség a jövőben megszerzi ezen ismeretet (lásd a fenti 25. és 26. pontot).
44 Emlékeztetni kell arra is, hogy a védjegybejelentésben érintett áruk összességét érintően egyáltalán nem zárható ki, hogy likopint adtak hozzá gyártásuk során. Márpedig mivel a felperes nem korlátozta a védjegybejelentését a likopint nem tartalmazó árukra, valamint az olyan árukra, amelyek nem is tartalmazhatják azt, meg kell állapítani, hogy az érintett vásárlóközönség számára fennáll, vagy ésszerűen feltételezhető, hogy a jövőben fenn fog állni a kellően közvetlen és konkrét kapcsolat a „lycopin” alkotóelem és a fenti 3. pontban említett áruk összetétele között (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑458/05. sz., Tegometall International kontra OHIM – Wuppermann [TEK] 2007. november 20‑i ítéletének [EBHT 2007., II‑4721. o.] 94. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
45 Következésképpen a fellebbezési tanács nem követett el hibát, amikor megállapította, hogy a lajstromoztatni kívánt védjegyet alkotó „lycopin” alkotóelem leíró jellegű a fenti 3. pontban említett áruk vonatkozásában.
– Ami a felperesnek a „vektor” alkotóelem többértelműségén alapuló érvét illeti
46 A megtámadott határozat 18. pontjában a fellebbezési tanács – hivatkozva azon szótárrészletre, amelyet az OHIM nyújtott be a válaszbeadványának mellékletében – megjegyezte, hogy a géntechnikában, a biológiában, az orvostudományban és a növényvédelemben a „vektor” alkotóelem valamely vegyület, anyag vagy betegség átvivőanyagát jelenti.
47 Anélkül hogy vitatná a fellebbezési tanács által elfogadott jelentést, a felperes előadja, hogy a matematikában és a fizikában a német „Vektor” szónak más jelentései is vannak.
48 Márpedig ahhoz, hogy a szóban forgó megjelölés lajstromozása lehetetlenné váljon elegendő az, hogy a védjegybejelentéssel érintett megjelölés legalább egy jelentésében leíró jellegű legyen. A szómegjelölés lajstromozását ugyanis a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében meg kell tagadni, ha a szómegjelölés lehetséges jelentései közül legalább egy az érintett áruk és szolgáltatások egyik jellemzőjét jelöli (a fenti 23. pontban hivatkozott OHIM kontra Wrigley ítélet 32. pontja).
49 Meg kell állapítani, hogy a lajstromoztatni kívánt megjelölésben a „vektor” alkotóelem a „lycopin” alkotóelemhez társul, amely – amint azt a fellebbezési tanács helyesen megállapította – olyan anyagot jelöl, amely a fenti 3. pontban említett áruk összetevőit alkothatja (lásd a fenti 44. pontot). Következésképpen a „vektor” alkotóelem a fellebbezési tanács által elfogadott jelentése az érintett vásárlóközönség képzeletében a védjegybejelentésben foglalt áruk olyan tulajdonságát fogja megjeleníteni, amely az áruk alkotórészét képező anyag vagy hatóanyag átvivőképességét jelenti.
50 Következésképpen a fellebbezési tanács által elfogadott jelentésében a német „Vektor” szó a fenti 3. pontban említett árukat leíró jelleget mutat, és ilyen körülmények között a felperes nem érvelhet hasznosan azzal, hogy ugyanezen szó más jelentéseket is kaphat bizonyos olyan különleges területeken, mint a matematika vagy a fizika.
– A felperes azon érvét illetően, amely szerint a Vektor‑Lycopin megjelölés elég távoli képzetet kelt az őt alkotó szavak jelentése által keltett képzettől
51 A fentiekből következik, hogy a „vektor” és a „lycopin” alkotóelem a védjegybejelentésben érintett árukat leíró jelleget mutat (lásd a fenti 45. és 50. pontot).
52 A felperes ugyanakkor előadja, hogy a „vektor” és „lycopin” szóból álló Vektor‑Lycopin megjelölés szokatlan és ismeretlen, mivel e megjelölés nem fordul elő sem a szótárakban, sem a beszélt, sem az írott nyelvben. A felperes szerint a Vektor‑Lycopin megjelölés elég távoli képzetet kelt az őt alkotó kifejezések jelentése által keltett képzettől, aminek eredményeként a kifejezés egészében véve több, mint pusztán az alkotóelemeinek összessége.
53 Az állandó ítélkezési gyakorlatból ugyanis következik, hogy két leíró szó egymás mellé helyezése akkor nem leíró jellegű, ha a kombináció szokatlan jellege miatt a szóban forgó megjelölés által keltett benyomás kellően távol esik attól, amit az alkotóelemek egyszerű egybeírása kelt, és így e megjelölés összességében többletértelmet hordoz a nevezett alkotóelemek összességéhez képest. E tekintetben többek között jelentősége van a szóban forgó kifejezés megfelelő lexikai és nyelvtani szabályokra tekintettel történő vizsgálatának (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑207/06. sz., Europig kontra OHIM [EUROPIG] ügyben 2007. június 14‑én hozott ítéletének [EBHT 2007., II‑1961. o.] 29. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot; lásd analógia útján a fenti 26. pontban hivatkozott Koninklijke KPN Nederland ügyben hivatkozott ítélet 98. és 100. pontját).
54 Azon megjelölésben, amelynek lajstromozását a jelen ügyben kérik, a „vektor” és a „lycopin” szavakat kötőjel kapcsolja össze. A szavak ilyen összetétele – ahogy azt a fellebbezési tanács megjegyzi, és a felperes nem vitatja – a német és az angol nyelvben is szokásos.
55 Ráadásul valamely megjelölés leíró jellegének értékelése szempontjából közömbös, hogy a megjelölés szerepel‑e a szótárakban, vagy sem (lásd a Törvényszék T‑405/04. sz., Borco‑Marken‑Import Matthiesen kontra OHIM [Caipi] ügyben 2007. október 23‑án hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 42. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
56 Ezért meg kell állapítani, hogy az érintett vásárlóközönség számára a védjegybejelentésben érintett élelmiszerekhez, diétás, egészségügyi, állatorvosi és gyógyszerészeti árukhoz kapcsolódó Vektor‑Lycopin összetétel ezen áruk azon tulajdonságát idézi fel, hogy azok a likopin átvivői. Az érintett vásárlóközönség ugyanis, amikor a lajstromoztatni kívánt megjelölés és a védjegybejelentésben érintett áruk összekapcsolásával szembesül, azt fogja gondolni, hogy a szóban forgó áruk likopint tartalmaznak, és hogy ezen áruk fogyasztóinak lehetővé teszi ezen anyag bevitelét.
57 Következésképpen, anélkül hogy határozni kellene azon vitatott kérdésről, hogy az érintett vásárlóközönség képes‑e megérteni azt, hogy a Vektor‑Lycopin megjelölés a felperes által gyártott, paradicsom‑ és édesgyökérkivonat‑alapú étrend‑kiegészítőt jelöl, meg kell állapítani, hogy a „vektor” és „lycopin” szavak összetétele úgy, ahogy az a Vektor‑Lycopin megjelölésben történik, az érintett vásárlóközönség képzeletében a fenti 3. pontban említett áruk tulajdonságait jelöli meg.
58 A fellebbezési tanács tehát helyesen állapította meg, hogy a Vektor‑Lycopin védjegy kizárólag olyan szavakból áll, amelyek a kereskedelemben a fenti 3. pontban említett áruk jellemzőinek megjelölésére szolgálhatnak, és a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében meg kell tagadni a lajstromozását.
– Ami „vektor” vagy „vector” szavakat tartalmazó védjegyek lajstromozásán alapuló felperesi érvet illeti
59 A felperes, anélkül hogy a legcsekélyebb meggyőző bizonyítékot előadta volna állításai alátámasztására, a számos, „vektor” szót tartalmazó közösségi, nemzeti és nemzetközi védjegy lajstromozására próbál hivatkozni. A tárgyalás során a felperes a Vector‑Lycopin megjelölés közösségi védjegyként való lajstromozására is utalt.
60 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi védjegy lajstromozhatóságát csak a vonatkozó közösségi szabályozás alapján lehet megítélni, úgy, ahogy azt az uniós bíróság értelmezi. Következésképpen az a körülményt, hogy a lajstromozási kérelemben szereplő védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló védjegyeket akár a hasonló szabályokat tartalmazó jogrendszerekben lajstromoztak, legfeljebb tájékoztató jelleggel lehet figyelembe venni, de nem kötelezi sem az OHIM‑ot, sem az uniós bíróságot (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑24/00. sz., Sunrider kontra OHIM [VITALITE] ügyben 2001. január 31‑én hozott ítéletének [EBHT 2001., II‑449. o.] 33. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, valamint a T‑16/02. sz., Audi kontra OHIM [TDI] ügyben 2003. december 3‑án hozott ítéletének [EBHT 2003., II‑5167. o.] 40. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
61 Következésképpen még ha a felperesnek a „vektor” szót tartalmazó védjegyek közösségi, nemzeti és nemzetközi lajstromozásán, és a Vektor‑Lycopin védjegy fennállásán alapuló érve megfelelő is, az hatástalan, és el kell utasítani.
62 Ráadásul a fellebbezési tanács határozatainak jogszerűsége csak a vonatkozó szabályozás, és nem a döntéshozatali gyakorlata alapján ítélhető meg (a Törvényszék T‑106/00. sz., Streamserve kontra OHIM [STREAMSERVE] ügyben 2002. február 27‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., II‑723. o.] 66. pontja).
63 Így a felperes semmi esetre sem állíthatja megalapozottan azt, hogy a jelen ügyben a Vektor‑Lycopin védjegy lajstromozását érintően a fellebbezési tanács által elfogadott határozat Törvényszék általi helybenhagyása az állítólagos korábbi közösségi védjegyek törléséhez vezet.
64 Mindezekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács nem követett el hibát, amikor a lajstromozás elbíráló általi megtagadását megerősítette a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján.
A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésén alapuló jogalapról
65 A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfogalmazásából kitűnik, hogy ahhoz, hogy a szóban forgó megjelölés közösségi védjegyként ne legyen lajstromozható, elegendő, hogy az e rendelkezésben felsorolt feltétlen kizáró okok egyike fennálljon (a Bíróság C‑104/00. sz., DKV kontra OHIM ügyben 2002. szeptember 19‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., I‑7561. o.] 29. pontja).
66 Ennek következtében a kereset egészét el kell utasítani, anélkül hogy határozni kellene a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapuló második jogalapról.
A költségekről
67 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján az Elsőfokú Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, az OHIM kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A keresetet elutasítja.
2) Az Exalation Ltd‑t kötelezi a költségek viselésére.
Azizi | Cremona | Frimodt Nielsen |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2010. július 9‑i nyilvános ülésen.
Aláírások