2021. július 7-én benyújtott kereset – Crédit Agricole és Crédit Agricole Corporate and Investment Bank kontra Bizottság

(T-386/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Crédit Agricole (Montrouge, Franciaország)és Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (Montrouge) (képviselők: D. Beard Barrister és C. Hutton Solicitor)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg (teljes egészében vagy részben) az Európai Bizottság 2021. április 28-i határozatát (C(2021) 2871);

semmisítse meg (teljes egészében vagy részben) az Európai Bizottság 2021. április 28-i határozatával (C(2021) 2871) kiszabott bírságot;

rendelje el, hogy az Európai Bizottság az EUMSZ 266. cikk értelmében tegye meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy megfeleljen a Törvényszék ítéletének;

az Európai Bizottságot kötelezze a felperesek részéről a jelen eljárásban felmerült költségek, valamint a jelen eljárás valamennyi egymást követő szakaszában felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek négy jogalapra hivatkoznak.

Az első, arra a tényre alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli tévedéseket követett el, amikor megállapította, hogy a felperesek egy cél általi egységes és folytatólagos jogsértésben vettek részt:

A Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli tévedéseket követett el, amikor megállapította, hogy a feltételezett információcserére vonatkozó magatartási kategóriák olyan cél általi jogsértéseknek minősülnek, amelyek egységes és folytatólagos jogsértés részét alkothatják.

A Bizottság nem végezte el azt a vizsgálatot, amely szükséges lett volna a cél általi jogsértés megalapozásához a feltételezett összehangolásra vonatkozó magatartások viszonylatában.

A második, arra a tényre alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli tévedéseket követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperesek hozzájárultak egy általános tervhez, illetve amikor megállapította, hogy a felperesek feltételezett részvétele folyamatos volt.

A Bizottság nem bizonyította, hogy a felperesek hozzájárultak egy általános tervhez, vagy tudtak arról.

A Bizottság nem bizonyította, hogy az elsőrendű vagy a másodrendű felperes folytatólagos jogsértésben vett részt.

A harmadik, arra a tényre alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt feltételezte, hogy a másodrendű felperes ismert bizonyos információkat.

A Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli tévedéseket követett el, amikor azt feltételezte, hogy a gazdasági szereplők ismertek valamennyi, egy Bloomberg chatben szereplő információt pusztán azért, mert csatlakoztak egy chatszobához. A Bizottság ezért tévesen értelmezte vagy jogellenesen terjesztette ki a létező ítélkezési gyakorlatot.

A negyedik arra a tényre alapított jogalap, hogy a Bizottság nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli tévedéseket követett el a bírság összegének kiszámításakor.

A Bizottság elfogadhatatlan módon hagyta figyelmen kívül a bírságkiszabási iránymutatást, mivel nem számolta ki az eladásoknak a feltételezett jogsértés utolsó teljes évén alapuló értékét.

A Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét, amikor meghatározta a speciális elrettentő hatás multiplikátorát.

A Bizottság elfogadhatatlan módon hagyta figyelmen kívül a bírságkiszabási iránymutatást, mivel nem a rendelkezésére álló legjobb adatokat használta fel az eladások értékének kiszámításához.

A Bizottság értékelési hibát követett el a súlyosság és az enyhítő körülmények megállapítása során.

A Bizottság nyilvánvaló ténybeli tévedéseket követett el a feltételezett jogsértés időtartamának értékelése során.

____________