2021. július 7-én benyújtott kereset – Dexia Crédit Local kontra ESZT

(T-405/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Dexia Crédit Local (Párizs, Franciaország) (képviselők: H. Gilliams és J.-M. Gollier ügyvédek)

Alperes: Egységes Szanálási Testület

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Egységes Szanálási Testület által 2021. április 14-én hozott, az Egységes Szanálási Alapba fizetendő 2021. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló SRB/ES/2021/22. sz. határozatot;

az Egységes Szanálási Testületet kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap a 806/2014 rendelet 69. cikkének a határozat általi megsértésén alapul, amennyiben az a célszintet a 2021. év tekintetében a biztosított betétek 1,35%-ának egynyolcad részében állapítja meg.

A második jogalap a 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet jogellenességén alapul:

– az arányosság elvének megsértése miatt, amennyiben az ESZA-ba fizetendő előzetes hozzájárulások kiszámítása először is nem felel meg a 806/2014 rendelet célkitűzéseinek, másodszor figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a felperes eszközkifuttatás alatt álló hitelintézet, amely állami garanciával rendelkezik, és amely miatt főszabály szerint soha nem fogja igénybe venni az ESZA-t, harmadszor pedig költségesebbé teszi az elrendelt szanálását;

– az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt, mivel azonos módon kezeli az állami garancia melletti eszközkifuttatás alatt álló intézményeket és a működő intézményeket.

A másodlagosan felhozott harmadik jogalap azon alapul, hogy az ESZT a második jogalapban kifejtettekkel azonos indokok alapján megsértette az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét, amennyiben az ESZT nem tartotta tiszteletben ezeket az elveket azáltal, hogy kiigazítás nélkül alkalmazta a felperesre a 2015/63 felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseit.

A negyedik jogalap az átláthatóság hiányán és az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a szolgáltatott információk nem teszik lehetővé a védelemhez való jog hatékony gyakorlását.

Az ötödik jogalap a 806/2014 rendelet 5., 69. és 70. cikke jogalapjának hiányán alapul, mivel azokat az EUMSZ 114. cikk alapján fogadták el, holott nem a jogszabályok közelítéséről van szó.

A hatodik jogalap a 806/2014 rendelet 5., 69. és 70. cikke jogalapjának hiányán alapul, mivel azokat az EUMSZ 114. cikk alapján fogadták el, holott adórendelkezésekről van szó.

____________