2021. július 9-én benyújtott kereset – PB kontra Bizottság

(T-407/21. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: PB (képviselők: L. Levi és M. Vandenbussche ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

következésképpen:

semmisítse meg a 2021. május 10-én közölt, 2021. május 5-i bizottsági határozatot, amely a következő összegek behajtására vonatkozik: (i) 4 241 507 euró (TACIS/2006/101–510. szerződés) (tőkeösszeg) vagy 4 674 256,92 euró (tőkeösszeg, késedelmi kamatokkal növelve 2021. április 30-ig) és (ii) 1 197 055,86 euró (CARDS/2008/166–429. szerződés) (tőkeösszeg) vagy 1 298 608,85 euró (tőkeösszeg, késedelmi kamatokkal növelve 2021. április 30-ig), amelyekből le kell vonni 399 825 eurót;

rendelje a Bizottság által e határozat alapján adott esetben behajtott minden összeg visszatérítését, növelve azokat az Európai Központi Bank által alkalmazott mértékű, 7 ponttal növelt késedelmi kamattal;

kártérítés jogcímén rendelje el 10 000 euró, még nem véglegesként megjelölt összeg megfizetését;

a Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap a költségvetési rendelet megsértésén alapul, amennyiben a Bizottságnak a felperessel szemben nem áll fenn semmilyen követelése, mindenesetre pedig semmilyen nem vitatott követelése.

A második jogalap lényeges eljárási szabályok megsértésén, továbbá a gondossági kötelezettség és a pártatlanság elvének a megsértésén alapul, amelyekről az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke rendelkezik. A felperes előadja, hogy a megtámadott határozat a behajtási eljárás megindításának igazolása érdekében azt állapítja meg, hogy a felperes nem reagált a terhelési értesítésre, az emlékeztető levélre és a felszólító levélre. Márpedig ezáltal az alperes egyrészt elmulasztja pontosítani, hogy a felperes vitatta ezeket a dokumentumokat, másrészt pedig elmulasztja megemlíteni, hogy a belga bíróság megállapította hatáskörét azon kereset elbírálására, amelyet a két szerződés jogcímén HB nyújtott be hozzá. A felperes hozzáteszi, hogy az alperes megsértette az indokolási kötelezettségét is, mivel nem fejtette ki azokat az indokokat, amelyek alapján a jelen ügyben a fentiek szerint határozott. A felperes végül úgy véli, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg alaposan és pártatlanul az ügy összes releváns körülményét.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem rendelkezett hatáskörrel a végrehajtási záradékkal ellátott határozatok elfogadására, továbbá a jogi alap hiányán és nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság azon követelés behajtása érdekében, amelyről azt állítja, hogy azon gazdasági szereplővel szemben illeti meg őt, amelynek a felperes a vezetője, akit a Bizottság egyetemlegesen felelősnek tart, nem rendelkezett hatáskörrel a végrehajtható okiratoknak minősülő két határozat elfogadására a köztük létrejött szerződésben foglalt olyan választottbírósági kikötés hiányában, amely az uniós bíróságoknak hatáskört biztosítana a köztük fennálló, szerződésekkel kapcsolatos jogviták eldöntésére. Márpedig a felperes úgy véli, hogy ha a Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel az e gazdasági szereplőt érintő két határozat elfogadására, akkor nem rendelkezhet hatáskörrel arra sem, hogy a felperessel szemben ilyen határozatot fogadjon el, hiszen a keresetének jogalapja szerződéses jellegű.

____________