A HL-ben megjelent közlemények

 

Gibraltár kormánya által 2004. június 9-én az Európai Közösségek Bizottsága ellen benyújtott kereset

(T-211/04. sz. ügy)

(az eljárás nyelve: angol)

Gibraltár kormánya, képviseli: M. Llamas, ügyvéd, J. Temple Lang, solicitor, A. Petersen, ügyvéd és K. Nordlander, ügyvéd, kézbesítési cím: Luxembourg, 2004. június 9-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

Felperes a következő döntés meghozatalát kéri az Elsőfokú Bíróságtól:

teljes egészében semmisítse meg a határozatot;

kötelezze a Bizottságot Gibraltár az üggyel összefüggő jogi és egyéb költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A felperes vitatja a Bizottság 2004. március 30-i döntését, melynek tárgya az Egyesült Királyságnak azon támogatási rendszere, amelyet a gibraltári kormány társasági adó reformja keretében akar felállítani .¹ Határozatában a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a javasolt adóreform a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül.

A felperes kifejti, hogy a Bizottság a reformot területi alapon tartja szelektívnek, mivel az Gibraltárban a cégeknek adókedvezményeket biztosít az Egyesült Királyságban levőkkel szemben, valamint a reform alapjaiban véve szelektív, mivel rendelkezései egyes Gibraltárban levő cégeknek olyan adókedvezményeket juttatnak, amelyre más gibraltári cégek nem jogosultak.

Keresete alátámasztására a felperes először kifejti, hogy a Bizottság a jogszabályokat tévesen alkalmazta és az indoklás során abban is tévedett, hogy Gibraltár tervezett adóreformja területi alapon szelektív.

Ezzel kapcsolatban a felperes kifejti, hogy téves az a feltételezés, mely szerint Gibraltár az Egyesült Királyság része. A felperes szerint a nemzeti alkotmányjog, nemzetközi közjog és a közösségi jog alapján mindez egyértelmű.

A felperes mindezen felül azt is kifejti, hogy a Bizottság területi alapú szelektivitási elve nem terjed ki Gibraltárra. A felperes szerint a határozat két, egymástól teljesen elkülönült és kölcsönösen kizárólagos adóztatási jogot érint, így Gibraltár adójoga nem tekinthető az Egyesült Királyság adójogától való eltérésnek.

A felperes másrészt azt is kifejti, hogy a Bizottság a jogszabályokat tévesen alkalmazta és az indoklás során abban is tévedett, hogy az adóreform lényegesen szelektív. A felperes szerint a reform átfogó jellegű és Gibraltár gazdaságpolitikájának fontos elemét képezi.

A felperes szerint az a rendelkezés, hogy a nem nyereséges vállalatoknak nem kell adózniuk, illetve hogy ezen vállalatoknak csak egy meghatározott maximum-összeget kell adóként befizetniük, kizárólag a túladóztatás elkerülését szolgálják és nem valamely csoportra vagy kategóriára alkalmazandóak szelektíven.

A felperes azt is kifejti, hogy a Bizottság téved, amikor azt állítja, hogy a fizetésre kivetett adó és a vagyonadó a Gibraltárban irodaházzal vagy alkalmazottakkal nem rendelkező vállalatokra nem vonatkozik, a reform az offshore vállalatokkal kivételezik és emiatt lényegesen szelektív. A felperes továbbá azt is kifejti, hogy a Bizottság ezzel összefüggésben alapvető eljárási szabályokat sértett meg, mivel sem az Egyesült Királyság, sem a felperes nem kapott arra lehetőséget, hogy az ügyhöz annak hivatalos vizsgálata során megjegyzést fűzzön.

A felperes végül kifejti, hogy a reform nem tekinthető szelektívnek, mivel természete, általános jellemzői és alapvető tulajdonságai is úgy kerültek kidolgozásra, hogy az illeszkedjen a gibraltári gazdaság különleges jellemzőihez, különösképpen annak korlátozott méretéhez, a munkaerő hiányához, szolgáltatás-központú iparához és a kisméretű közigazgatásból adódó egyszerűsített működéséhez.

____________

¹ - C 66 / 2002 állami támogatás - Gibraltár kormányának társasági adó reformja