A HL-ben megjelent közlemények
A BASF Aktiengesellschaft által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. március 1-jén benyújtott kereset
(T-101/05. sz. ügy)
(Az eljárás nyelve: angol)
A BASF Aktiengesellschaft, székhely: Ludwigshafen (Németország), képviseli: N. Levy és J. Temple Lang solicitors és C. Feddersen ügyvéd, 2005. március 1-jén keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.
A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
semmisítse meg vagy számottevően csökkentse a BASF-ra a határozattal kiszabott bírságot;
kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát a BASF költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek:
A felperes vitatja az EK 81. cikk és az EGT-szerződés 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/E-2/37.533. sz. ügy - kolin-klorid) 2004. december 9-én hozott azon bizottsági határozatban reá kiszabott bírságot, amely megállapította, hogy a felperes részt vett megállapodások és összehangolt magatartások olyan egységében, amelynek tárgya ármeghatározás, piacfelosztás és összehangolt fellépés a versenytársak ellen a kolin-klorid piacon az Európai Gazdasági Térségen belül.
Kereseti kérelmének alátámasztására a felperes azzal érvel, hogy megsértették a védelmi jogait amiatt, hogy a kifogásközlés nem tartalmazta pontosan azokat a tényezőket, amelyek alapján a végső határozatban a felperesre kiszabott bírságot kiszámolták. A felperes szerint különösen az elrettentés miatti 100%-os bírságemelést nem indokolták meg teljesen a kifogásközlésben.
A felperes azzal is érvel, hogy az elrettentés és a méret miatti bírságemelés nem megengedett a 17/62 rendelet
1, jelenleg a 1/2003 rendelet
2, valamint a bírságkiszabási közlemény
3 alapján, ráadásul nem is szükséges. A felperes szerint egy vállalkozás teljes méretét mint tényezőt csak a jogsértés piaci hatásának felmérésére lehet felhasználni, és nem a bírságemelés alapjaként. A felperes azzal is érvel, hogy az elrettentés miatti bírságemelést mértéktartással és világos indokok fennállásakor kell alkalmazni, ami a felperes esetében nem állt fenn.
A felperes szerint továbbá az ismételt jogsértés miatti 50%-os bírságemelés, olyan jogsértések miatt, amelyek közel 40 és 20 éve történtek, ellentétes a jogbiztonság és az arányosság elvével. A felperes azt is állítja, hogy az ismételt jogsértés miatti bírságemelést rosszul számították ki, mivel az 50%-ot nem a bírság alapösszege, hanem a méret és elrettentés miatt már felemelt összeg alapján számolták ki.
A felperes azzal érvel, hogy az engedékenységi közlemény
4 alapján a reá kiszabott bírság nagyobb mértékű csökkentésére volt jogosult. A felperes szerint először is, mivel bírságcsökkentésre volt jogosult amiatt, hogy a megállapított tényeket számottevően nem vitatta, az egyetlen kérdés az, hogy a Bizottság helyesen értékelte-e a felperes együttműködését az engedékenységi közlemény egyéb körülményei tekintetében. A felperes szerint a Bizottság a felperes együttműködését helytelenül és hiányosan értékelte amiatt, hogy elvesztette az ügy iratainak egy részét. A felperes azt állítja, hogy a határozat helytelenül írja le bizonyos beadványainak a tartalmát, nem vesz figyelembe más olyan tényezőket, amelyek a felperes vizsgálati együttműködésével kapcsolatosak, és az együttműködést néhol következetlenül írja le. A felperes szerint minden esetre a bírság nagyobb mértékű csökkentésére volt jogosult.
Végül a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság hibát követett el, amikor megállapította, hogy egyetlen folytatólagos jogsértés történt, és a bírság összegének a határozat meghozatala előtti közlése a sajtóval sérti a Bizottság szakmai titoktartási kötelezettségét, valamint a gondos ügyintézés elvét, ami megakadályozta, hogy a biztosok testülete az ügyet megfelelő értékelje, és függetlenül felülvizsgálja.
____________1 - EGK-Tanács: 17. rendelet: Első rendelet a Szerződés 85. és 86. cikkének végrehajtásáról (HL 13., 1962.2.21., 204-211. o.)2 - A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 1. o.)3 - A Bizottság közleménye - Iránymutatás a 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK-Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről (HL 98., C 9., 3. o.)4 - A Bizottság közleménye a kartell ügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről (HL 1996., C 207., 4. o.)