T‑412/10. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
Roca
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – A fürdőszobai szerelvények és felszerelések belga, német, francia, olasz, holland és osztrák piaca – Az EUMSZ 101. cikknek és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének megsértését megállapító határozat – Az áremelések összehangolása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – A jogsértő magatartás betudhatósága – Bírságok – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – Gazdasági válság – A 2002. évi engedékenységi közlemény – A bírság összegének csökkentése – Jelentős hozzáadott érték”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2013. szeptember 16.
1. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek – Az érintett vállalkozás által benyújtott bizonyítékok jelentős hozzáadott értéke – Terjedelem – A tanúsított együttműködés időrendbeli elemének figyelembevétele – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 18. és 23. cikk; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 20–23. pont)
2. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Iránymutatás a versenyszabályok megsértése esetén kiszabott bírság megállapításáról – A bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozásnak az engedékenységi közlemény keretein kívüli együttműködése miatt – Feltételek
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 1. pont, és 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont, negyedik francia bekezdés)
1. Versenyügyekben a Bizottság a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közleményben meghatározta azon feltételeket, amelyek teljesülése esetén a Bizottsággal a vizsgálat során együttműködő vállalkozások mentesülhetnek az általuk egyébként megfizetendő bírság alól, illetve a bírság összegének csökkentésében részesülhetnek.
Az említett közleménynek a logikájából következik, hogy az általa elérni kívánt hatás az, hogy a kartelleken belül bizonytalan légkört hozzon létre azzal, hogy azok Bizottság felé való felfedésére ösztönöz. Ez a bizonytalanság pontosan abból fakad, hogy a kartell résztvevői tudják, csupán egyikük részesülhet a bírság alóli mentességben azzal, hogy a jogsértés többi résztvevőjét bejelenti, és ezzel annak a kockázatnak teszi ki őket, hogy velük szemben bírságokat szabnak ki. E rendszer keretében és ugyanezen logika szerint a leggyorsabban együttműködést tanúsító vállalkozásokkal szemben egyébként kiszabandó bírságot nagyobb mértékben kell csökkenteni, mint amilyen mértékben a Bizottság a kevésbé gyors együttműködést tanúsító vállalkozásokkal szemben kiszabott bírságokat csökkentette. Az időbeli sorrend és a kartell tagjai által nyújtott együttműködés gyorsasága tehát alapvető fontosságú elem az említett engedékenységi közlemény által kialakított rendszerben.
E tekintetben, bár a Bizottság köteles megindokolni, hogy miért gondolja úgy, hogy a vállalkozások által az engedékenységi közlemény keretében szolgáltatott információk olyan hozzájárulást jelentenek, amely indokolja vagy nem indokolja a kiszabott bírság összegének csökkentését, mégis a Bizottság határozatát e tekintetben megtámadni kívánó vállalkozásoknak kell bizonyítaniuk, hogy az általuk önkéntesen szolgáltatott információk hiányában a Bizottság nem tudta volna a jogsértés lényeges elemeit bizonyítani, és így bírságot kiszabó határozatot sem tudott volna elfogadni. A csökkentés létjogosultságára tekintettel a Bizottság nem vonatkoztathat el a szolgáltatott információ hasznosságától, amely szükségszerűen a már a birtokában lévő bizonyítékoktól függ.
Amikor a vállalkozás az együttműködés címén – kevésbé pontosan és világosan – csak megerősít bizonyos, más vállalkozások által már korábban, együttműködés címén nyújtott információkat, az e vállalkozás általi együttműködés mértékét – jóllehet hasznos lehet a Bizottság számára – nem lehet összehasonlítani az említett információkat elsőként nyújtó vállalkozáséval. Az olyan nyilatkozat ugyanis, amely bizonyos fokig csupán annak a nyilatkozatnak a megerősítésére korlátozódik, amellyel a Bizottság már rendelkezett, nem könnyíti meg jelentősen a Bizottság munkáját. Következésképpen nem lehet elegendő ahhoz, hogy indokolja a bírság összegének együttműködés címén való csökkentését. Azonban egyetlen, kartellben való részvétellel vádolt vállalkozás nyilatkozata, amelynek pontosságát több más, hasonlóan megvádolt vállalkozás vitatja, nem tekinthető az utóbbiak által elkövetett jogsértés megfelelő bizonyítékának, ha más bizonyíték azt nem támasztja alá.
Végül, noha meg kell állapítani, hogy a Bizottság az engedékenységi közlemény értelmében hozzá benyújtott információk jelentős hozzáadott értékének vizsgálatakor mérlegelési mozgástérrel rendelkezik, a Törvényszék nem hivatkozhat az említett mérlegelési mozgástérre annak érdekében, hogy lemondjon a Bizottság által e tekintetben elvégzett értékelés mind jogi, mind pedig ténybeli szempontból való alapos felülvizsgálatának elvégzéséről.
Noha az engedékenységi közlemény nem határozza meg előre a bírság összege csökkentésének uniós bíróság általi értékelését akkor, ha e bíróság korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva határoz, a Törvényszék megfelelőnek tarthatja, hogy a bírság összegének újbóli kiszámításakor e közleményből merítsen, különösen mivel az lehetővé teszi az adott ügy valamennyi releváns tényezőjének figyelembevételét és a kérdéses jogsértésben részt vevő összes vállalkozással szemben arányos bírságok kiszabását.
(vö. 176., 182–188., 233. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 221–223. pont)