A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2011. június 15.
T‑510/09. P. sz. ügy
V
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Közszolgálat – Felvétel – Az alkalmazásnak a feladatok ellátására való fizikai alkalmatlanság miatti megtagadása – A Közszolgálati Törvényszék indokolási kötelezettsége”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑33/08. sz., V kontra Bizottság ügyben 2009. október 21‑én hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑403. o. és II‑A‑1‑2159. o.) ellen benyújtott, ezen ítélet hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke F‑33/08. sz., V kontra Bizottság ügyben 2009. október 21‑én hozott ítéletét hatályon kívül helyezi annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék nem döntött a V által a tárgyaláson felhozott, arra alapított jogalapról, hogy az orvosi bizottság elnökét nem vették fel a belga orvosi kamara jegyzékére. A Törvényszék a fellebbezést az ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék a V által az F‑33/08. sz. ügyben a Közszolgálati Törvényszéken benyújtott keresetet elutasítja. V maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket. A felek a fent hivatkozott V kontra Bizottság ügyben hozott ítélethez vezető elsőfokú eljárás keretében felmerült költségeket az ez utóbbi ítélet rendelkező részének 2. és 3. pontjában meghatározott módon viselik.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Felvétel – Az alkalmazás fizikai alkalmatlanság miatti megtagadása – Az alkalmatlanságot megállapító orvosi vélemény szabálytalansága – A végleges véleménynek az orvosi bizottság által a szabálytalan vélemény alapján való elfogadása – Jogellenesség
(Személyzeti szabályzat, 33. cikk)
2. Eljárás – Pervezető intézkedések – Felhívás dokumentum benyújtására – A bizalmas jelleg vizsgálata – Alkalmazhatatlanság abban az esetben, ha a megtagadás azon alapul, hogy a dokumentumok a Törvényszék tekintetében bizalmas jellegűek
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 2. §)
3. Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A Törvényszék hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Korlátok – Azon kötelezettség, hogy minden felhozott jogsértésről határozni kell
(A Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés)
1. A valamely intézmény orvosa kedvezőtlen orvosi véleményének a felvételt megelőző orvosi vizsgálatot követően megállapított szabálytalansága hatással lehet a személyzeti szabályzat 33. cikke értelmében eljáró orvosi bizottság által adott végleges vélemény jogszerűségére, és ugyanígy az említett végleges vélemény alapján elfogadott, felvételt mellőző határozatra.
E tekintetben az orvosi bizottságnak kétségtelenül módjában áll elvégezni a pályázó állapotának teljes körű és pártatlan felülvizsgálatát, a szabályos, orvos által kiadott kedvezőtlen orvosi vélemény hiányában azonban nem lehet érvényesen az orvosi bizottsághoz fordulni.
(lásd az 51. és 52. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑10/93. sz., A kontra Bizottság ügyben 1994. április 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1994., I‑A‑119. o. és II‑387. o.) 27. pontja.
2. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikkének 2. §‑a alkalmazásában e bíróság végzéssel felhívhat az állítólag bizalmas iratok benyújtására, vállalva az annak vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget, hogy a bizalmas jellegre hivatkozó fél megalapozottan kéri‑e az iratok másik féllel való közlésének mellőzését. Az egyetlen lehetséges válasz a végzés teljesítésének megtagadására az, hogy a bíróság az eljárást befejező határozatában levonja belőle a megfelelő következtetéseket, azzal a feltétellel, hogy kimerítette a szóban forgó iratok megszerzésére rendelkezésre álló eszközöket.
Az említett rendelkezésből kitűnik, hogy bizonyos információk bizalmas jellegére nem lehet közvetlenül a Közszolgálati Törvényszékkel szemben hivatkozni. E rendelkezés alkalmazása ugyanis szükségszerűen azt vonja maga után, hogy a Közszolgálati Törvényszék tudomást szerez ezen információk tartalmáról, és megvizsgálja azok bizalmas jellegét annak eldöntése érdekében, hogy azokat lehet‑e közölni a másik féllel.
E tekintetben abban az esetben, ha a felperes a magánélete védelmére hivatkozva megtagadja azt, hogy az alperes birtokában lévő, orvosi titkot képező iratok tartalmát a Közszolgálati Törvényszék tudomására hozzák, ez utóbbi nem alkalmazhatja az eljárási szabályzata 44. cikkének 2. §‑át, mivel e rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, amikor valamely fél a Közszolgálati Törvényszékkel szemben hivatkozik a bizalmas jellegre annak megakadályozása érdekében, hogy átadják annak ezen iratokat, amelyek ugyanakkor szerinte a jogvita kimenetele szempontjából hasznosak.
(lásd a 72–75. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑560/08. P. sz., Bizottság kontra Meierhofer ügyben 2010. május 12‑én hozott ítéletének (EBHT 2010., II‑1739. o.) 68–74. pontja.
3. A Bíróság alapokmánya 36. cikkének első mondata és I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdése alapján a Közszolgálati Törvényszékre háruló indokolási kötelezettség alapján ez utóbbi nem köteles ugyan részletekbe menően válaszolni a felek által felhozott minden érvre, különösen ha azok nem kellően világosak és pontosak, és nincsenek részletes bizonyítékokkal alátámasztva, köteles legalább megvizsgálni az előtte felhozott összes jogsértést. A Közszolgálati Törvényszék indokolása tehát lehet hallgatólagos is, amennyiben lehetővé teszi az e bíróság határozatával érintett személy számára, hogy megismerje e határozat indokait, és a fellebbviteli bíróság számára elegendő adatot szolgáltat felülvizsgálatának gyakorlásához.
E tekintetben hatályon kívül kell helyezni a Közszolgálati Törvényszék ítéletét, ha az nem ad választ a tárgyaláson előtte megvitatott olyan jogalapra, amely az írásbeli beadványokban felhozott jogalapok egyikéhez sem kapcsolható, külön jogalapot képez. Ha ugyanis a tárgyalás jegyzőkönyve nem utal a jogalapra, és az ítélet azt sehol sem említi, a felperes nem kerül olyan helyzetbe, hogy megértse azokat az okokat, amelyek miatt a Közszolgálati Törvényszék érvelése nem tartalmazta e jogalapot.
(lásd a 83., 85–88. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑105/04. P. sz., Nederlandse Federatieve Vereniging voor de Groothandel op Elektrotechnisch Gebied kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑8725. o.) 72. pontja, a Bíróság C‑167/06. P. sz., Komninou és társai kontra Bizottság ügyben 2007. október 25‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑141. o.) 2. pontja, valamint a Bíróság C‑16/07. P. sz., Chetcuti kontra Bizottság ügyben 2008. október 9‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑7469. o.) 87. pontja.