2012. április 20-án benyújtott kereset - Spraylat kontra ECHA

(T-177/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Spraylat GmbH (Aachen, Németország) (képviselő: K. Fischer ügyvéd)

Alperes: Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA)

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

-    semmisítse meg az alperes által 2012. február 21-én kiállított, a felperessel 2012. február 21-én közölt, igazgatási díjat megállapító, 10030371. számú számlát;

-    az alperest kötelezze a költségek viselésére.

A felperes másodlagosan a 2012. február 15-i SME(2012)1445 határozat megsemmisítését is kéri.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: az 1907/2006/EK rendelet² és a 340/2008/EK rendelet megsértése

A felperes arra hivatkozik, hogy a két rendelet bizonysága szerint a 340/2008 rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerinti igazgatási díj kivetésének egyetlen elfogadható alapja az, hogy fedezze az ECHA előtt a regisztrációnak a vállalkozás méretére vonatkozó vizsgálatával kapcsolatban felmerült költségeket, és hogy ezt nem vették figyelembe az igazgatási díjnak a 2010. november 12-i MB/D/29/2010 ECHA igazgatósági határozat alapján történő megállapítása során. Elfogadhatatlan továbbá az igazgatási díjnak a vállalkozás mérete szerinti lépcsőzetes kivetése is, amely azzal a következménnyel jár, hogy a nagy méretű vállalkozásoknak kell viselniük a kisebb vállalkozások felülvizsgálatával kapcsolatos költségeket is.

Második jogalap: az arányosság elvének megsértése

Az arányosság elve megköveteli, hogy az alperes által kivetett igazgatási díj arányban álljon az alperes által nyújtott szolgáltatással. A felperes szerint ez - ha a 20 700 euró összegű díjat az alperes által valóban elvégzett igazgatási szolgáltatással hasonlítjuk össze - nem áll fenn.

Harmadik jogalap: az egyenlőség elvének megsértése

E tekintetben a felperes kifejti, hogy az igazgatási díj mértékének a vállalkozásméret szerinti meghatározása egyenlőtlen bánásmódot is eredményez, amely elfogadhatatlan. Az alperes ezenkívül az igazgatási gyakorlat megváltozatásával is megsértette az egyenlőség elvét, amennyiben a felperest más regisztráló vállalkozásoktól eltérően kezelte, mivel az utóbbiak számára az alperes lehetőséget biztosított arra, hogy a regisztrációs szám kiadása után még a vállalkozás méretével kapcsolatos javításokat eszközöljenek, és ezáltal elkerüljék az igazgatási díj kivetését.

Negyedik jogalap: a jogbiztonság és a gondos ügyintézéshez való jog megsértése

Jóllehet az alperes felismerte, hogy a regisztrációs gyakorlatban nehéznek bizonyul a vállalkozás pontos méretének megállapítása, mégsem biztosított - a gondos ügyintézéshez való joggal ellentétben - lehetőséget a felperes számára arra, hogy az igazgatási díj elkerülése érdekében kijavítsa az adatokat.

Jogalkotási hatáskörök alperesre történő jogosulatlan telepítése

A 340/2008 rendelet 13. cikkének (4) bekezdése anélkül jogosítja fel az alperest igazgatási díj kivetésére, hogy megállapítaná a kivetés pontos részleteit, ideértve különösen a díjkereteket. A felperes álláspontja szerint ez a jogalkotási hatáskörök alperesre történő jogosulatlan telepítésének minősül.

____________

¹ - A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 396., 1. o.).

² - A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról szóló, 2008. április 16-i 340/2008/EK rendelet (HL L 107., 2008.4.17., 6. o.).