A HL-ben megjelent közlemények
A K & L Ruppert Stiftung & Co. Handels KG által a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen 2005. február 22-én benyújtott kereset
(T-86/05. sz. ügy)
A keresetlevél nyelve: német
A K & L Ruppert Stiftung & Co. Handels KG (székhelye: Weilheim [Németország], képviseli: D. Spohn, ügyvéd) 2005. február 22-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ellen.
Natália Cristina Lopes de Almeida Cunha, Cláudia Couto Simões és Marly Lima Jatobá (lakóhelyük: Vila Nova de Gaia [Portugália]) is félként vettek részt a fellebbezési tanács előtt folyó eljárásban.
A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
semmisítse meg az OHIM első fellebbezési tanácsának 2004. december 7-i R-328/2004-1. sz. határozatát;
kötelezze az OHIM-ot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A közösségi védjegy bejelentője:Natália Cristina Lopes de Almeida Cunha, Cláudia Couto Simões és Marly Lima JatobáAz érintett közösségi védjegy:"CORPO livre" ábrás védjegy a 18. és 25. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (táskák, ruházati cikkek stb.) - védjegybejelentési szám: 1 811 470A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja:A felperesA felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés:"LIVRE" nemzeti és nemzetközi szóvédjegy a 25. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (ruházati cikkek és cipők)A felszólalási osztály határozata:A felszólalás elutasítása, mert a használatra vonatkozóan benyújtott iratok késedelmesnek tekintett benyújtása miatt a felszólalásban hivatkozott védjegy használatának hiányát állapította meg.A fellebbezési tanács határozata:A felperes fellebbezésének elutasítása.Jogalapok:A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet
1 22. szabályával együtt olvasott 71. szabályának és a 40/94/EK rendelet 74. cikke (2) bekezdésének téves alkalmazása. Ezek a rendelkezések a felek közötti eljárásban is mérlegelési jogkört biztosítanak a bizonyítékok igyelembe vételét illetően. Az alperes azonban nem gyakorolta ezt a jogkört.