T‑151/11. sz. ügy

Telefónica de España, SA
és
Telefónica Móviles España, SA

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Közszolgálati műsorszolgáltatás – Spanyolország által az RTVE javára nyújtani tervezett támogatás – A finanszírozási rendszer módosítása – A reklámbevételeknek a televíziós és távközlési szolgáltatókra kivetett új adókkal való felváltása – A támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Eljárási jogok – Új támogatás – Létező támogatási program módosítása – A támogatás finanszírozási módjának minősülő adóintézkedés – Az adó és a támogatás közötti szükségszerű hozzárendeltségi viszony fennállása – Az adóbevételnek a támogatás nagyságára való közvetlen kihatása – Arányosság – Indokolási kötelezettség”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2014. július 11.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – A keresetnek az elfogadhatóság elbírálása nélkül történő, érdemben való elutasítása – Az uniós bíróság mérlegelési jogköre

(EUMSZ 263. cikk)

2.      Államok által nyújtott támogatások – A panaszok vizsgálata – Hivatalos vizsgálati eljárás megindítása – Szükségképpen ideiglenes jelleget öltő előzetes értékelés – Az érintett harmadik felek észrevételek tételére való lehetősége

(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 4. cikk, (4) bekezdés, 6. cikk, (1) bekezdés, és 7. cikk)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Létező támogatások és új támogatások – A létező támogatási program módosítására irányuló intézkedés – A program lényegét nem érintő, a programtól elválasztható jelleget öltő módosítás – E program kizárólag azon elemeinek új támogatásnak való minősítése, amelyeket a módosítás lényegükben érint

(EUMSZ 108. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, 1. cikk, c) pont; 794/2004 bizottsági rendelet)

4.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat – Az indokolás ellentmondásossága – Megengedhetőség – Feltételek – A határozat valódi indokainak a címzett általi megismerése és a rendelkező része jogi alátámasztásának fennállása

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés, és EUMSZ 296. cikk)

5.      Államok által nyújtott támogatások – A Szerződés rendelkezései – Hatály – A támogatási intézkedés finanszírozási módjának minősülő adók – Az adó és az érintett támogatás finanszírozása közötti kötelező hozzárendeltségi viszony hiánya – Kizártság

(EUMSZ 107. cikk és EUMSZ 108. cikk)

6.      Megsemmisítés iránti kereset – A jogszerűség vizsgálata – Szempontok – Kizárólag a vitatott jogi aktus elfogadása idején fennálló ténybeli és jogi elemek figyelembevétele

(EUMSZ 263. cikk)

7.      Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – A közszolgáltatási feladat miatt felmerült költségek ellentételezése – A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése – Szempontok

(EUMSZ 106. cikk, (2) bekezdés, és EUMSZ 107. cikk)

8.      Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – A közszolgáltatási feladat miatt felmerült költségek ellentételezése – Tagállamok mérlegelési jogköre – Korlátok – A Bizottság általi ellenőrzés – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(EUMSZ 106. cikk, (2) bekezdés; az EU‑Szerződéshez és az EUM‑Szerződéshez csatolt 29. jegyzőkönyv)

9.      Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározása – Tagállamok mérlegelési jogköre

(EUMSZ 106. cikk, (2) bekezdés; az EU‑Szerződéshez és az EUM‑Szerződéshez csatolt 29. jegyzőkönyv)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 34., 35. pont)

2.      Állami intézkedésre vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárás keretében annak vizsgálata során, hogy ezen intézkedés az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül‑e, semmi nem zárja ki azt, hogy az érintett harmadik felek ne csupán a hivatalos vizsgálati eljárást megindító határozatban a Bizottság által említett kétségeket illetően, hanem a vizsgált intézkedés más elemeit illetően is észrevételeket tegyenek. Ezzel összefüggésben semmi nem zárja ki azt, hogy a valamely érintett harmadik fél észrevételeiben megfogalmazott kétségeket követően a Bizottság alaposabb vizsgálatot végezzen, további információkat szerezzen be, és adott esetben módosítsa álláspontját. Az EUMSZ 108. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendelet 4. cikkének (4) bekezdéséből és 6. cikkének (1) bekezdéséből ugyanis az következik, hogy az említett határozat olyan előzetes értékelést foglal magában, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy első véleményt alkosson azon kérdést illetően, hogy a vizsgált intézkedések az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatás jellegét öltik‑e, és összeegyeztethetők‑e a belső piaccal. Az ilyen határozat tehát csak előkészítő jelleget ölt. Az ilyen határozatban foglalt értékelések szükségképpen ideiglenes jellegét megerősíti a 659/1999 rendelet 7. cikke, amely kimondja, hogy a Bizottság a végső határozatban úgy határozhat, hogy a vizsgált intézkedés nem minősül támogatásnak, hogy a bejelentett támogatás a közös piaccal összeegyeztethető, hogy a bejelentett támogatás a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek, illetve hogy a bejelentett támogatás a közös piaccal összeegyeztethetetlen. Az említett harmadik felek tehát észrevételeket tehetnek, és a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás során ezen észrevételeket figyelembe veheti.

(vö. 45–47. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 61–65., 70. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 86., 88., 90., 190. pont)

5.      Ahhoz, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy valamely adó a támogatási intézkedés szerves részét képezi, szükségképpen léteznie kell egy kötelező nemzeti jogi rendelkezésnek, amely előírja, hogy az adót a támogatás finanszírozására kell fordítani. Ilyen rendelkezés hiányában nem tekinthető úgy, hogy az adót a támogatási intézkedéshez rendelték, tehát az nem minősül a támogatási intézkedés egyik elemének. Kizárólag azon körülmény, hogy ilyen rendelkezés fennáll, önmagában nem lehet elegendő feltétel annak bizonyításához, hogy az adó a támogatási intézkedés szerves részét képezi. Amikor létezik ilyen nemzeti jogi rendelkezés, meg kell vizsgálni egyébiránt, hogy az adóbevétel közvetlenül befolyásolja‑e a támogatás nagyságát. Ahhoz, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy valamely adó a támogatási intézkedés szerves részét képezi, nem elegendő tehát az, hogy az abból származó bevételt szükségképpen a támogatási intézkedés finanszírozására fordítják. Nem elegendő annak bizonyítása sem, hogy az adóintézkedés alapján beszedett adót a támogatás kedvezményezettjéhez rendelték.

(vö. 102–104. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 134. pont)

7.      Ahhoz, hogy valamely, az EUMSZ 107. cikk értelmében vett állami támogatást az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek lehessen nyilvánítani, a következő feltételeknek kell teljesülniük: egyrészről az érintett gazdasági szereplőt olyan hatósági jogi aktus útján kell megbízni általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával, amely egyértelműen meghatározza a szóban forgó általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettségeket; másrészről az említett gazdasági szereplő nem kaphat túlzott ellentételezést, és az állami finanszírozás nem érintheti aránytalanul a külső piacon fennálló versenyt.

(vö. 152. pont)

8.      Az EU‑Szerződést és az EUM‑Szerződést kiegészítő, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 29. jegyzőkönyvből kitűnik, hogy az EUM‑Szerződés rendelkezései nem érintik a tagállamok azon hatáskörét, hogy közszolgálati műsorszolgáltatást finanszírozzanak, amennyiben az ilyen finanszírozást a műsorszolgáltató szervezeteknek az egyes tagállamok által rájuk ruházott, meghatározott és megszervezett közszolgálati feladat ellátásához nyújtják, és amennyiben az ilyen finanszírozás az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben, ugyanakkor e tekintetben a közszolgálati feladat megvalósulását is figyelembe kell venni.

Ebből következik, hogy a tagállamok a közszolgálati műsorszolgáltatás végrehajtása ellentételezésének meghatározását illetően széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. Ennélfogva az ellentételezés arányos jellegének a Bizottság általi vizsgálata korlátozott. A Bizottság értékelése összetett gazdasági tényekre vonatkozik. Ennélfogva a Bizottság határozatának Törvényszék általi felülvizsgálata még korlátozottabb, mint az érintett tagállam intézkedésének Bizottság általi vizsgálata. A Törvényszék általi felülvizsgálat annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy az előírt ellentételezés szükséges‑e a szóban forgó általános érdekű szolgáltatás nyújtására vonatkozó feladat gazdaságilag elfogadható feltételek közötti teljesíthetőségéhez, illetve fordítva, hogy a szóban forgó intézkedés nyilvánvalóan nem megfelelő‑e a követett célhoz viszonyítva.

(vö. 158–161., 173. pont)

9.     Lásd a határozat szövegét.

(vö. 177. pont)