T‑462/13. sz. ügy
Comunidad Autónoma del País Vasco
és
Itelazpi, SA
kontra
Európai Bizottság
„Állami támogatások – Digitális televízió – A digitális földfelszíni televíziózásnak a Spanyolország távoli és kevésbé urbanizált területein történő kiépítésére nyújtott támogatás – A támogatásokat a belső piaccal részben összeegyeztethetőnek, részben pedig összeegyeztethetetlennek minősítő határozat – Előny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatás – Az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja – Új támogatások”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2015. november 26.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Tagállamnak címzett, valamely támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozat – Azon regionális hatóság keresete, amelyik e támogatást nyújtotta – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatósági feltételek – Egyazon keresetnek két felperes általi benyújtása – A felperesek egyike keresetének elfogadhatósága – A kereset második felperes tekintetében való elfogadhatósága vizsgálatának szükségessége – Hiány
(EUMSZ 263. cikk)
3. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A valamely vállalkozás által végzett közszolgáltatási feladatok költségének ellentételezésére irányuló intézkedések – Az Altmark‑ítéletben meghatározott első feltétel – Pontosan meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek – Közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével ténylegesen megbízott kedvezményezett vállalkozás hiánya – A fogalomban való bennfoglaltság
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
4. Verseny – Uniós szabályok – Címzettek – Vállalkozások – Fogalom – Gazdasági tevékenység gyakorlása – Gazdasági tevékenységet gyakorló és az államétól elkülönülő jogi személyiséggel rendelkező állami szerv – Az állam és e szerv közötti pénzügyi kapcsolatokra gyakorolt hatás hiánya
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
5. Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – Műsorszolgáltatási ágazat – Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározása – A műsorszolgáltatás és a műsorszolgáltató hálózat üzemeltetésére irányuló szolgáltatás közötti különbségtétel – Megengedhetőség
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés; az EU‑ és az EUM‑Szerződéshez csatolt 29. jegyzőkönyv)
6. Államok által nyújtott támogatások – Bizottsági határozat – Bírósági felülvizsgálat – A tényállás és a bizonyítékok szabad mérlegelése
7. Verseny – Általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások – Műsorszolgáltatási ágazat – A hálózatüzemeltetési szolgáltatás általános gazdasági érdekű szolgáltatáskénti meghatározása – Feltétel – A technológiai semlegesség elvének tiszteletben tartása
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés és EUMSZ 108. cikk)
8. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A valamely vállalkozás által végzett közszolgáltatási feladatok költségének ellentételezésére irányuló intézkedések – Az Altmark‑ítéletben meghatározott negyedik feltétel – A beruházási költségek és a rendszeres költségek megállapodásokban való feltüntetésének elégtelensége – Közigazgatási szerv által a saját eszközeivel nyújtott szolgáltatás – A közösség számára csekélyebb költség garantálásához nem elégséges körülmény
(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)
9. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés)
10. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A digitális átállásról szóló közlemény – Jogi jelleg – A Bizottság mérlegelési jogkörének önkéntes korlátozásával járó, tájékoztató jellegű magatartási szabályok
(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés és EUMSZ 108. cikk; COM (2003) 541 final bizottsági közlemény)
11. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – Az intézkedés elfogadásakor fennálló helyzet figyelembevétele
(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés)
12. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjára figyelemmel történő értékelés – Korábbi gyakorlat figyelembevétele – Kizártság
(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés, c) pont)
13. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Egymást követő, egymással elválaszthatatlan kapcsolatban álló állami beavatkozások – Az intézkedések összességükben vett értékelése – Megengedhetőség
(EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés és EUMSZ 108. cikk)
14. Államok által nyújtott támogatások – Létező támogatások és új támogatások – A létező támogatási program módosítására irányuló intézkedés – A program érdemét érintő módosítás – A program új támogatásnak való minősítése
(EUMSZ 108. cikk, (1) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 1. cikk, c) pont; 794/2004 bizottsági rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 34. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 34. pont)
3. Állami támogatással kapcsolatos ügyekben az Altmark‑ítéletben meghatározott első kritérium szerint az ellentételezésben részesülő vállalkozást ténylegesen közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kell megbízni, és e kötelezettségeket világosan meg kell határozni.
A tagállamok széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározásánál, hogy mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak (a továbbiakban: ÁGÉSZ), ám e jogkör nem korlátlan, és nem gyakorolható önkényesen egyedül azon célból, hogy egy adott ágazatot kivonjanak a versenyszabályok alkalmazása alól. Az adott szolgáltatásnak ugyanis ahhoz, hogy ÁGÉSZ‑nak minősüljön, olyan általános gazdasági érdeket kell szolgálnia, amely sajátos jelleget mutat a gazdasági élet más tevékenységei által szolgált érdekekhez képest.
E tekintetben a Törvényszék által a Bizottság mérlegelései felett gyakorolt felülvizsgálat terjedelme szükségképpen figyelembe veszi azt, hogy a valamely szolgáltatásnak a tagállam által ÁGÉSZ‑ként történő meghatározását a Bizottság csak nyilvánvaló hiba esetén kérdőjelezheti meg. E felülvizsgálat során azonban meg kell győződni arról, hogy tiszteletben tartottak‑e bizonyos minimális kritériumokat, amelyek többek között arra vonatkoznak, hogy létezik‑e a szóban forgó gazdasági szereplőket ÁGÉSZ‑feladattal felruházó közhatalmi aktus, valamint e feladat egyetemes és kötelező jellegű‑e.
Így valamely szolgáltatás közszolgáltatásként való egyértelmű meghatározásának hiányában az Altmark‑ítéletben meghatározott első kritérium nem teljesül. Továbbá önmagában az, hogy valamely szolgáltatást a nemzeti jog általános érdekűnek minősít, nem jelenti azt, hogy minden olyan gazdasági szereplőt, aki ezt a szolgáltatást végzi, az ezen ítélet értelmében vett közszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével bíztak meg. A szolgáltatás ÁGÉSZ‑szá minősítése ugyanis azt követeli meg, hogy a szolgáltatás kezelésével járó felelősséget bizonyos vállalkozásokra bízzák.
(vö. 42., 50–54., 57. pont)
4. A versenyjogi szabályok alkalmazását illetően meg kell különböztetni azt az esetet, ha az állam közhatalom gyakorlása keretében jár el, valamint azt az esetet, ha olyan ipari vagy kereskedelmi jellegű gazdasági tevékenységet gyakorol, amely áruknak vagy szolgáltatásoknak a piacon való kínálásában áll. E tekintetben irreleváns, hogy az állam közvetlenül a közigazgatás részét képező szerv útján jár‑e el, vagy olyan jogalany útján, amelyet különleges vagy kizárólagos jogokkal ruházott fel.
A nemzeti jogszabályok által valamely gazdasági tevékenységet gyakorló szervezetnek biztosított, az állam jogi személyiségétől elkülönülő jogi személyiség fennállása vagy annak hiánya szintén nincs befolyással az állam és az e szervezet közötti pénzügyi kapcsolatok fennállására, következésképpen pedig az említett szervezet azon lehetőségére, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás kedvezményében részesüljön.
(vö. 61., 62. pont)
5. Az állami támogatások jogában az általános gazdasági érdekű szolgáltatáskénti minősítés vizsgálata során a Bizottságnak szabadságában áll különbséget tenni a műsorszolgáltatás és a műsorszolgáltató hálózat üzemeltetésére irányuló szolgáltatás között.
Kétségtelen, hogy a jel továbbítása elengedhetetlen a műsorszóráshoz. Mindazonáltal a műsorszolgáltatást meg kell különböztetni a műsorszolgáltató hálózat üzemeltetésére irányuló szolgáltatástól. Ugyanis olyan két különböző tevékenységről van szó, amelyeket eltérő piacokon működő eltérő vállalkozások valósítanak meg. Míg a műsorszolgáltatást a műsorszolgáltatók, vagyis a televíziószolgáltatók biztosítják, addig a műsorszolgáltatási hálózatok üzemeltetésére irányuló szolgáltatást a jelet kibocsátó platformok, vagyis a földfelszíni, a műholdas és a kábelplatformok üzemeltetői által vagy az internetes széles sávhoz való hozzáférés útján biztosítják.
Továbbá, noha az EU‑ és EUM‑Szerződéseket kiegészítő, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 29. jegyzőkönyv a műsorszolgáltatási ágazatra, pontosabban a közszolgálati műsorszolgáltatás műsorszolgáltató szervezetek számára biztosított finanszírozására alkalmazandó, nem vonatkozik e jegyzőkönyv a jelet kibocsátó platformok üzemeltetőinek finanszírozására. Valamint e jegyzőkönyv célkitűzései, amelyek az egyes társadalmak demokratikus, társadalmi és kulturális igényeinek biztosítására és a médiapluralizmus megőrzésére vonatkoznak, semmilyen kapcsolatban nem állnak a műsorszolgáltatási technológia megválasztásával.
(vö. 65–67., 69., 70. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 71. pont)
7. Az állami támogatásokkal kapcsolatban a Szerződés általános szerkezetéből következik, hogy az EUMSZ 108. cikk szerinti eljárás soha nem vezethet a Szerződés különös rendelkezéseivel ellentétes eredményre. A tagállamokat az általános gazdasági érdekű szolgáltatásaik (a továbbiakban: ÁGÉSZ) kialakításával kapcsolatban megillető mérlegelési jogkört nem lehet oly módon gyakorolni, amely a hálózatüzemeltetési szolgáltatást illetően konkrétan a technológiai semlegesség elve révén biztosított egyenlő bánásmód elvének megsértését eredményezi.
Így ott, ahol több átviteli platform is létezik, a technológiai semlegesség elvének tiszteletben tartásával nem tekinthető ezek egyike alapvetőnek a műsorjelek továbbítása szempontjából. Következésképpen a nemzeti hatóságok nem diszkriminálhatják valamely hálózat üzemeltetésére irányuló szolgáltatás ÁGÉSZ‑ként történő meghatározásával a többi platformot. Az olyan torzulásmentes versenyrendszert, mint amilyet az EUM‑Szerződés előír, csak akkor lehet garantálni, ha a különböző gazdasági szereplők esélyegyenlősége biztosítva van.
Mindazonáltal a technológiai semlegesség elve nem foglalja magában, hogy a műsorszolgáltatási hálózat üzemeltetésére egy bizonyos platform kijelölése minden esetben nyilvánvaló hibának minősül. Ha ugyanis a Bizottság nem vizsgálja részletesen a tagállam választását, nem állapíthatja meg jogszerűen, hogy a nemzeti hatóságok nyilvánvaló hibát követtek el egy bizonyos platform ezen üzemeltetésre történő kijelölésével. E mulasztás azonban nem jár következménnyel akkor, ha az Altmark‑ítéletben meghatározott első feltétel valamely műsorszolgáltatóhálózat‑üzemeltetési szolgáltatás közszolgáltatásként való egyértelmű és pontos meghatározásának hiánya miatt nem teljesül.
(vö. 77–79. pont)
8. Az állami támogatással kapcsolatos ügyekben, annak meghatározásához, hogy az Altmark‑ítéletben meghatározott negyedik feltétel valamely konkrét esetben teljesül‑e, a beruházási költségeknek és a becsült rendszeres költségeknek a tagállam egyik autonóm közösségének közigazgatási szervei között létrejött intézményközi megállapodásokban való feltüntetése nem helyettesíti azoknak a költségeknek az elemzését, amelyek egy átlagos, jól vezetett és az előírt közszolgáltatási követelmények kielégítéséhez szükséges eszközökkel megfelelően ellátott vállalkozásnál e kötelezettségek teljesítésekor felmerülnének, figyelembe véve az azokhoz kapcsolódó bevételeket, valamint az e kötelezettségek teljesítéséből származó észszerű nyereséget.
Továbbá önmagában az a tény, hogy a szolgáltatást közigazgatási szerv nyújtja a saját eszközeivel, nem garantálja a közösség számára az alacsonyabb árakat.
(vö. 80., 84., 87. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 105., 106., 112. pont)
10. Az analóg műsorszórásról a digitális műsorszórásra való áttérés területén a Bizottság a technológiai semlegesség elvének fontosságát a digitális átállásról szóló 2003. évi közlemény 2.1.3. pontjában hangsúlyozta. E közlemény értelmében a technológiai semlegesség feltétele konkrétan azt írja elő, hogy egy adott területen az analóg műsorszórás felváltására csak akkor kerülhet sor, ha a háztartások majdnem teljes egésze részesül a digitális szolgáltatásokban, valamint hogy e célkitűzés eléréséhez az átállás valamennyi módját figyelembe kell venni. Amikor a Bizottság ilyen aktusokat fogad el, amelyek célja a Szerződés betartása mellett azon szempontok pontosítása, amelyeket mérlegelési jogköre gyakorlása során alkalmazni kíván, ezzel e jogkör önkorlátozását eredményezi, amennyiben a saját maga által felállított szabályoknak köteles megfelelni.
(vö. 109. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 116., 119–121., 123., 124. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 129. pont)
13. Az állami támogatással kapcsolatos ügyekben a különböző országos, regionális és helyi szintű állami beavatkozásokat hatásaik szerint kell elemezni, és ha azok szorosan összefüggnek egymással, akkor azokat a Bizottság a tagállami hatóságok által nyújtott egyetlen támogatási rendszernek tekintheti.
Továbbá a támogatási programok esetében a Bizottság szorítkozhat a szóban forgó program jellemzőinek tanulmányozására, amikor a határozat indokolásában azt mérlegeli, hogy e program az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésében meghatározott célok valamelyikének megvalósítására alkalmas‑e. Így a Bizottság az ilyen programra vonatkozó határozatban nem köteles elemzést lefolytatni az e program alapján nyújtott valamennyi egyedi támogatásról. Csak a támogatások visszatéríttetésének szakaszában lesz szükséges minden egyes érintett vállalkozás egyedi helyzetének vizsgálata.
(vö. 133., 134. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 146–150. pont)