A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)
2011. május 5.
T‑402/09. P. sz. ügy
Luigi Marcuccio
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Az Európai Közösségek tisztviselőinek baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítására vonatkozó közös szabályzat – Megbetegedés foglalkozási eredetének elismerése iránti eljárás – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F‑86/07. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2009. július 20‑án hozott végzése (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑271. o. és II‑A‑1‑1467. o.) ellen benyújtott és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést mint részben nyilvánvalóan elfogadhatatlant és részben nyilvánvalóan megalapozatlant elutasítja. L. Marcuccio maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni a fellebbezési eljárásban a Bizottságnál felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Kártérítési kereset – A pert megelőző eljárás során hozott, a kártérítési kérelmet elutasító határozat megsemmisítése iránti kérelem
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Lelki zaklatás – Fogalom – Objektíve az érintett lejáratására vagy a munkafeltételei romlásának előidézésére irányuló magatartás
(Személyzeti szabályzat, 12a. cikk, (3) bekezdés)
3. Tisztviselők – Lelki zaklatás – Bizonyítási teher – Az érintett bizonyítékkezdemény szolgáltatására vonatkozó kötelezettsége
(Személyzeti szabályzat, 12a. cikk, (3) bekezdés)
4. Fellebbezés – Jogalapok – A bizonyítékok Közszolgálati Törvényszék általi értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)
5. Fellebbezés – Jogalapok – Az információk értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság
(EUMSZ 256. cikk, (2) bekezdés)
1. A közszolgálati tárgyú ügyekben a kinevezésre jogosult hatóság elé terjesztett kártérítési kérelem hallgatólagos elutasítása kizárólag azzal a következménnyel jár, hogy az állítólag károsult fél számára lehetővé teszi, hogy kártérítési keresettel forduljon az uniós bírósághoz, anélkül hogy az befolyásolná a Közszolgálati Törvényszéknek az elutasítás megsemmisítése iránti kérelem elfogadhatatlanságára vonatkozó megállapításait.
(lásd a 23. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑77/99. sz., Ojha kontra Bizottság ügyben 2001. március 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2001., I‑A‑61. o. és II‑293. o.) 68. pontja.
2. A lelki zaklatás olyan magatartás, amely objektíve az érintett lejáratására vagy munkafeltételei romlásának előidézésére irányul.
(lásd a 35. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑73/05. sz., Magone kontra Bizottság ügyben 2006. május 16‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑107. o. és II‑A‑2‑485. o.) 79. pontja.
3. Az tisztviselő, aki azt állítja, hogy lelki zaklatás áldozata volt, köteles e zaklatásra vonatkozóan bizonyítékkezdeményt szolgáltatni.
(lásd a 39. pontot)
4. A Bíróság alapokmánya I. mellékletének 11. cikke szerint a Törvényszék előtti fellebbezésnek a jogkérdésekre kell korlátozódnia. Kizárólag a Közszolgálati Törvényszék rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tényállás megállapítására – kivéve, ha a megállapításainak tárgyi pontatlansága az ügy hozzá benyújtott irataiból kitűnik –, másrészt e tények értékelésére. A tények értékelése tehát – az elé terjesztett bizonyítékok elferdítését kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet a fellebbviteli bíróságnak felül kellene vizsgálnia.
(lásd a 43. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑449/99. P. sz., EBB kontra Hautem ügyben 2001. október 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑6733. o.) 44. pontja; a Bíróság C‑121/01. P. sz., O’Hannrachain kontra Parlament ügyben 2003. június 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑5539. o.) 35. pontja; a Bíróság C‑230/05. P. sz., L kontra Bizottság ügyben 2006. április 27‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑B‑2‑7. o. és II‑B‑2‑45. o.) 45. pontja.
5. A jogvitában részes fél által benyújtott, pervezető intézkedés vagy a bizonyításfelvétel iránti kérelmekről – első fokon eljáró bíróságként – kizárólag a Közszolgálati Törvényszék dönthet az előtte folyamatban lévő üggyel kapcsolatban rendelkezésére álló információk kiegészítésének esetleges szükségességéről.
(lásd az 50. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑315/99. P. sz., Ismeri Europa kontra Számvevőszék ügyben 2001. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑5281. o.) 19. pontja.