T‑287/17. sz. ügy
Swemac Innovation AB
kontra
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala
A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2019. február 7.
„Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – SWEMAC európai uniós szóvédjegy – A SWEMAC Medical Appliances AB korábbi nemzeti cégnév vagy kereskedelmi név – Viszonylagos kizáró ok – Belenyugvás általi jogvesztés – A 207/2009/EK rendelet 53. cikke (1) bekezdésének c) pontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 60. cikke (1) bekezdésének c) pontja) – Összetéveszthetőség – A 207/2009 rendelet 54. cikkének (2) bekezdése (jelenleg a 2017/1001 rendelet 61. cikkének (2) bekezdése) – A 207/2009 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése (jelenleg a 2017/1001 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése) – Első ízben a Törvényszék előtt hivatkozott bizonyítékok”
1. Európai uniós védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék hatásköre – A tényállásnak az első alkalommal előtte felhozott bizonyítékokat figyelembe vevő, újbóli vizsgálata – Kizártság
(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk)
(lásd: 18. pont)
2. Európai uniós védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – Fellebbezési tanács határozatának jogszerűsége – A nemzeti szabályozás, ítélkezési gyakorlat vagy szakirodalom figyelembevétele az uniós jog alkalmazása során – Megengedhetőség
(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk)
(lásd: 20. pont)
3. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Viszonylagos törlési okok – A 207/2009 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerinti korábbi jog létezése – Feltételek – Az uniós jog alapján való értelmezés – A hivatkozott megjelölésre irányadó nemzeti jog által előírt szempontokra figyelemmel történő értékelés
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (4) bekezdés, és 53. cikk, (1) bekezdés, c) pont)
(lásd: 35–37. pont)
4. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Valamely korábbi nemzeti jog fennállására alapított törlési kérelem – Bizonyítási teher
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (4) bekezdés, 53. cikk, (1) bekezdés, c) pont, és 56. cikk; 2868/95 bizottsági rendelet, 1. cikk, 37. szabály, b) pont, ii. alpont)
(lásd: 38–40. pont)
5. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Viszonylagos törlési okok – Más korábbi jog alapján megtiltható védjegyhasználat – Az EUIPO hatáskörrel rendelkező fórumai és a Törvényszék által az alkalmazandó nemzeti jog tekintetében folytatott vizsgálat – Nemzeti jogszabály tartalmának bizonyítása
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (4) bekezdés, 53. cikk, (1) bekezdés, c) pont, 65. cikk, (1) és (2) bekezdés)
(lásd: 41–43. pont)
6. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Viszonylagos törlési okok – A 207/2009 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerinti korábbi jog létezése – Korábbi jog, nyilvántartásban szereplő cégnév, valamint egy másik, nyilvántartásban nem szereplő cégnév vagy nem lajstromozott védjegy közötti nemzeti szintű ütközés – A Törvényszék hatásköre
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (4) bekezdés, és 53. cikk, (1) bekezdés, c) pont)
(lásd: 52–58. pont)
7. Nemzeti jog – A nemzeti jogokra való hivatkozás – Svéd jog – Védjegyjog
(lásd: 60. pont)
8. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Viszonylagos törlési okok – A 207/2009 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerinti korábbi jog létezése – SWEMAC szóvédjegy és SWEMAC Medical Appliances AB cégnév
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (4) bekezdés, és 53. cikk, (1) bekezdés, c) pont)
(lásd: 61–66. pont)
9. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Viszonylagos törlési okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A korábbi védjegyek egyidejű piaci jelenléte – Hatás
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont, és 53. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
(lásd: 74. pont)
10. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Belenyugvás általi jogvesztés – Jogvesztő határidő – Kezdet
(207/2009 tanácsi rendelet, 54. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 83–85. pont)
11. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Belenyugvás általi jogvesztés – Fogalom
(207/2009 tanácsi rendelet, 54. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 90., 91. pont)
Összefoglalás
A 2019. február 7‑én hozott Swemac Innovation kontra EUIPO‑SWEMAC ítélet (T‑287/17) alapjául szolgáló ügyben a Törvényszék a SWEMAC európai uniós védjegy jogosultja által benyújtott, a fellebbezési tanács azon határozatának hatályon kívül helyezése iránti kérelmet bírálta el, amely egy korábbi védjegy – nevezetesen a Swemac Medical Appliances AB korábbi svéd cégnév – létezése miatt törölte az előbbi védjegyet.
Az ügy többek között azt a kérdést veti fel, hogy azon körülmény, hogy a felperes hivatkozhat egy, a korábbi megjelölésnél régebbi jogra, azt jelenti‑e, amint azt a felperes állítja, hogy a korábbi megjelölés jogosultja, azaz a törlés kérelmezője, nem jogosult arra, hogy megtiltsa a későbbi európai uniós védjegy használatát, így a 207/2009 rendelet(1) 8. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt feltétel nem teljesül.
A Törvényszék ezzel kapcsolatban kifejti, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint amennyiben a megtámadott európai uniós védjegy jogosultja korábbi joga alapján érvényteleníthet egy törlési kérelem alapjául szolgáló korábbi védjegyet, ilyen szándéka esetén az esettől függően az illetékes nemzeti hatósághoz vagy bírósághoz kell fordulnia a törlési kérelem alapjául szolgáló védjegy törlése végett.
Emlékeztet továbbá a felszólalási eljárásokkal kapcsolatban kialakult azon ítélkezési gyakorlatra is, amely szerint az, hogy a vitatott védjegy jogosultja a korábbi védjegynél is régebbi nemzeti védjegy jogosultja is, önmagában semmilyen kihatással nem jár, minthogy az uniós szintű felszólalási eljárásnak nem tárgya a nemzeti szintű összeütközések rendezése.
Az ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis egy nemzeti védjegy érvényességét nem lehet európai uniós védjegy bejelentésére irányuló eljárás keretében vitatni, hanem kizárólag az érintett tagállamban lefolytatott törlési eljárás keretében. Továbbá, bár az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) feladata annak vizsgálata, hogy a felszólaló által előterjesztendő bizonyítékok alapján a felszólalás alátámasztására felhozott nemzeti védjegy létezik‑e, nem köteles döntést hozni arról az összeütközésről, amely e védjegy és valamely másik védjegy között nemzeti szinten áll fenn, és amely a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozik.
Ennélfogva az ítélkezési gyakorlat szerint, amíg a korábbi nemzeti védjegy tényleges oltalmat élvez, valamely ennél korábbi nemzeti lajstromozás vagy másik korábbi jog fennállása nem döntő a közösségi védjegybejelentés elleni felszólalás keretében, még akkor sem, ha a bejelentett közösségi védjegy azonos a felperes korábbi nemzeti védjegyével vagy a felszólalás alapjául szolgáló nemzeti védjegynél korábbi másik joggal.
A Törvényszék rámutat arra, hogy már alkalma volt kimondani, hogy még ha feltételezzük is, hogy a doménnevekhez fűződő korábbi jogok a korábbi nemzeti lajstromozással egyenértékűnek tekinthetők, semmiképpen nem a Törvényszék feladata, hogy a korábbi nemzeti védjegy és a doménnevekhez fűződő korábbi jogok közötti összeütközésről döntsön, mivel az ilyen összeütközés nem tartozik a Törvényszék hatáskörébe.
A Törvényszék úgy ítéli meg, hogy ezen ítélkezési gyakorlatot analógia útján kell alkalmazni a jelen ügyben. Ezzel kapcsolatban kifejti, hogy az EUIPO kötelezettségei és a Törvényszék szerepe ellenére meg kell állapítani, hogy sem az EUIPO‑nak, sem a Törvényszéknek nem feladata, hogy egy korábbi megjelölés és egy másik cégnév vagy nem lajstromozott védjegy közötti, nemzeti szintű összeütközésben döntsön egy európai uniós védjegy törlése iránti eljárás keretében.
A Törvényszék szerint ezért a korábbi jog kérdését a vitatott európai uniós védjegy lajstromozásával összefüggésben kell vizsgálni, és nem azon állítólagos korábbi jogok kapcsán, amelyekkel a vitatott európai uniós védjegy jogosultja – a jelen esetben a felperes – rendelkezhetett a korábbi védjegy jogosultjával, azaz a törlés kérelmezőjével szemben. Ezért az egyetlen, a jogvita kimenetele szempontjából figyelembe veendő korábbi jog a korábbi megjelölés.