Language of document : ECLI:EU:C:2019:204

C724/17. sz. ügy

Vantaan kaupunki

kontra

Skanska Industrial Solutions Oy és társai

(a Korkein oikeus [Finnország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

 A Bíróság ítélete (második tanács), 2019. március 14.

„Előzetes döntéshozatal – Verseny – EUMSZ 101. cikk – Az e cikk által tiltott kartellel okozott kár megtérítése – A megtérítésért felelős jogalanyok meghatározása – Jogalanyok jogutódlása – A »vállalkozás« fogalma – A gazdasági folytonosság kritériuma”

1.        Kartellek – Tilalom – Közvetlen hatály – A magánszemélyek arra vonatkozó joga, hogy az őket ért kár megtérítését kérjék – Gyakorlási módok

(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 24–27., 43., 44. pont)

2.        Kartellek – Tilalom – Közvetlen hatály – A magánszemélyek arra vonatkozó joga, hogy az őket ért kár megtérítését kérjék – Az okozott kár megtérítésére köteles jogalany meghatározása – Az uniós jog alkalmazása – Vállalkozás – A nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014/104 irányelv 11. cikkének (1) bekezdése – Egyetemlegesen felelős vállalkozások – Hatás hiánya

(EUMSZ 101. cikk; 2014/104 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 11. cikk, (1) bekezdés)

(lásd: 28–35. pont)

3.        Kartellek – Tilalom – Közvetlen hatály – A magánszemélyek arra vonatkozó joga, hogy az őket ért kár megtérítését kérjék – Az okozott kár megtérítésére köteles jogalany meghatározása – Vállalkozás – Fogalom – Gazdasági egység – Több természetes vagy jogi személyből álló jogalany – A vállalkozás szerkezetének átalakítása – A jogsértés idején a vállalkozás működtetéséért felelős jogi személy – Más vállalkozásba való beolvadás következtében történő megszűnés – A felelősség vevőnek történő betudása – Megengedhetőség – Feltételek

(EUMSZ 101. cikk)

(lásd: 36–40. pont)

4.        Kartellek – Tilalom – Közvetlen hatály – A magánszemélyek arra vonatkozó joga, hogy az őket ért kár megtérítését kérjék – Az okozott kár megtérítésére köteles jogalany meghatározása – Vállalkozás – Gazdasági folytonossági helyzet fennállása – A Bizottság általi bírságkiszabással összefüggésben kialakított ítélkezési gyakorlat – Kártérítési keresetre való alkalmazhatóság

(EUMSZ 101. cikk)

(lásd: 41–47. pont)

5.        Kartellek – Tilalom – Közvetlen hatály – A magánszemélyek arra vonatkozó joga, hogy az őket ért kár megtérítését kérjék – Az okozott kár megtérítésére köteles jogalany meghatározása – Vállalkozás – A jogsértésben részt vevő társaság és az átvevő társaság közötti gazdasági azonosság

(EUMSZ 101. cikk)

(lásd: 48–51. pont és a rendelkező rész)

6.        Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Értelmezés – Az értelmező ítéletek időbeli hatálya – Visszaható hatály – A Bíróság általi korlátozás – Feltételek – Az ítéletből eredő pénzügyi következmények jelentősége az érintett tagállam számára – Különösen a jóhiszeműen létesített jogviszonyok nagy száma miatt súlyos gazdasági következmények felmerülésének kockázata – A magánszemélyek és a nemzeti hatóságok arra való ösztönzése, hogy az uniós jognak meg nem felelő magatartást tanúsítsanak – Más tagállamok vagy a Bizottság által tanúsított olyan magatartás, amely hozzájárulhatott a bizonytalansághoz – Nem teljesülő feltételek

(EUMSZ 267. cikk)

(lásd: 54–58. pont)

Összefoglalás

A Bíróság a 2019. március 14‑én hozott Skanska Industrial Solutions és társai ítéletben a Szerződésnek a kartellekre vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatos előzetes döntéshozatal iránti kérelemről határozott, és kimondta, hogy olyan helyzetben, amikor is a kartellben részt vevő társaságok összes részvényét megszerezték más társaságok, amelyek az előbbi társaságokat megszüntették, és tovább folytatták azok gazdasági tevékenységeit, az átvevő társaságok felelőssé tehetők az e kartell által okozott kárért.

A jelen ügyben a kartell végrehajtására 1994 és 2002 között került sor Finnországban. E kartell a piacok felosztására, az árakra és az átalányáras ajánlatok benyújtására vonatkozott, e tagállam egészét lefedte, és alkalmas volt arra is, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet. 2000 és 2003 között az alperes társaságok a kartell több résztvevőjének valamennyi részvényét megszerezték, majd ez utóbbi társaságokat végelszámolási eljárásban megszüntették. 2009. szeptember 29‑i ítéletével a finn legfelsőbb közigazgatási bíróság a kartell résztvevőit a versenykorlátozásokról szóló finn törvény és a Szerződés kartellekre vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt elmarasztalta. Ezen ítélet alapján Vantaa finn város a kartell által okozott kárának az átvevő társaságok általi megtérítését követelte, amelyet azzal az indokkal utasítottak el, hogy a finn jognak a polgári jogi felelősségre vonatkozó szabályai úgy rendelkeznek, hogy csak a kárt okozó jogalany tartozik kártérítési felelőséggel.

Első és második kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra várt választ, hogy a Szerződés kartellekre vonatkozó rendelkezéseit úgy kell‑e értelmezni, hogy olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, az átvevő társaságok felelősségre vonhatók az e kartell által okozott kárért.

A Bíróság kimondta, hogy a valamely kartell által okozott kár megtérítésére köteles jogalany meghatározásának kérdését közvetlenül az uniós jog szabályozza. Mivel az uniós versenyszabályok megsértéséből eredő kárért való felelősség személyes jellegű, az e szabályokat megsértő vállalkozásnak kell megtérítenie a jogsértéssel okozott kárt. Az EUMSZ 101. cikk által tiltott kartellel vagy magatartással okozott kár megtérítésére köteles jogalanyok az e rendelkezés értelmében vett azon vállalkozások, amelyek e kartellben vagy e magatartásban részt vettek.

Márpedig az EUMSZ 101. cikk értelmében vett „vállalkozás” fogalma magában foglal minden gazdasági tevékenységet folytató jogalanyt, függetlenül annak jogállásától és finanszírozási módjától, és az gazdasági egységet jelent, még akkor is, ha jogi szempontból e gazdasági egység több természetes vagy jogi személyből áll.

Ennélfogva, amikor az uniós versenyszabályokba ütköző jogsértést elkövető jogalany jogi vagy szervezeti változáson megy keresztül, e változás nem feltétlenül eredményezi új, a jogsértést elkövető korábbi jogalany magatartása miatti felelősség alól mentesülő vállalkozás létrejöttét, ha a korábbi és az új jogalany gazdasági szempontból azonos. Veszélyeztetné ugyanis az e rendszerrel elérni kívánt célt, valamint az említett szabályok hatékony érvényesülését, ha az ilyen jogsértéssel okozott kárért felelős vállalkozások azon egyszerű tény folytán mentesülhetnének a felelősségük alól, hogy szerkezetátalakítás, átruházás, illetve egyéb jogi vagy szervezeti változások következtében módosult az azonosságuk.

A jelen ügyben kitűnik, hogy egyrészt az átvevő társaságok, másrészt pedig a szóban forgó kartellben részt vevő társaságok között gazdasági folytonosság áll fenn. Az átvevő társaságok tehát felelősséggel tartoznak az ez utóbbi társaságok által e kartell keretében okozott kárért.