Language of document : ECLI:EU:T:2013:11

T‑237/11. sz. ügy

Lidl Stiftung & Co. KG

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A BELLRAM közösségi szóvédjegy bejelentése – RAM és Ram korábbi nemzeti ábrás és szóvédjegyek – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A meghallgatáshoz való jog – A 207/2009 rendelet 63. cikkének (2) bekezdése, valamint 75. és 76. cikke – Határidők a felszólalási eljárásban”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (negyedik tanács), 2013. január 15.

1.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – Az OHIM határozatai – A védelemhez való jog tiszteletben tartása

(207/2009 tanácsi rendelet, 63. cikk, (2) bekezdés, 75. és 76. cikk)

2.      Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – Az OHIM felszólalási osztályának határozatával szemben benyújtott fellebbezés – A fellebbezési tanács által végzett vizsgálat – Terjedelem – A védelemhez való jog tiszteletben tartása

(207/2009 tanácsi rendelet, 63. cikk,(2) bekezdés, 64. cikk, (1) bekezdés, 75. és 76. cikk)

3.      Közösségi védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – A korábbi védjegy használatának igazolása – A védjegy olyan alakban történő használata, amely a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el

(207/2009 tanácsi rendelet, 15. cikk, (1) bekezdés, a) pont, 42. cikk, (2) és (3) bekezdés)

4.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A korábbi védjegy gyenge megkülönböztető képessége – Hatás

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

5.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

6.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – BELLRAM és RAM szóvédjegyek

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

7.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett termékek vagy szolgáltatások hasonlósága – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 23., 24. pont)

2.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 64. cikke (1) bekezdésének értelmében a fellebbezés érdemi vizsgálatát követően a fellebbezési tanács határoz a fellebbezésről, és ennek során többek között „eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amelyik a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta”, vagyis adott esetben ő maga dönt a felszólalás tárgyában, amelyet elutasít, vagy amelynek megállapítja megalapozottságát, helybenhagyva vagy hatályon kívül helyezve ezzel a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) előtt első fokon hozott határozatot. E rendelkezésből ezért az következik, hogy a fellebbezési tanácsnak az előtte benyújtott fellebbezés vonatkozásában el kell végeznie a felszólalás új és teljes érdemi vizsgálatát, úgy a jogi, mint a tényállási elemek vonatkozásában.

Mivel a felszólalás különösen a korábbi védjegyek egyikén alapult, és a fellebbezési tanács a 207/2009 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése értelmében rendelkezésre álló jogköre alapján az összetéveszthetőség vizsgálatát lefolytathatja kizárólag ezen korábbi védjegy és a bejelentett védjegy között, az ezen rendelet 76. cikkének (1) bekezdése alapján a felperesnek a fellebbezési tanács előtti fellebbezés keretében elő kellett volna terjesztenie a korábbi védjegyre vonatkozó észrevételeit, ha azt szerette volna, hogy a fellebbezési tanács a megtámadott határozatban válaszoljon erre.

Ugyanis nem következik sem a 207/2009 rendelet 63. cikkének (2) bekezdéséből, sem a 75. és 76. cikkből, amelyek a meghallgatáshoz való jogról rendelkeznek, sem az ítélkezési gyakorlatból, hogy a fellebbezési tanács köteles lenne felhívni a feleket arra, hogy nyújtsanak be észrevételt a bejelentett védjegy és az egyik korábbi védjegy közötti összetéveszthetőség fennállásával kapcsolatban abban az esetben, amikor a fellebbezési tanács az összetéveszthetőség vizsgálatát egy olyan korábbi védjegyre alapította, amelyet a felszólalási osztály nem vett figyelembe, de amelyre az említett felszólalás alátámasztásául jogszerűen hivatkoztak. Következésképpen a fellebbezési tanács nem sértette meg a felperes meghallgatáshoz való jogát azáltal, hogy nem hívta fel őt kifejezetten arra, hogy nyújtsa be a korábbi védjegyre vonatkozó észrevételeit.

(vö. 25., 27–29. pont)

3.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontjának és 43. cikke (2) és (3) bekezdésének együttes alkalmazásában a valamely közösségi védjegybejelentéssel szemben benyújtott felszólalás alapját képező korábbi nemzeti vagy közösségi védjegy tényleges használatának bizonyítása magában foglalja a közösségi védjegy olyan alakban történő használatát, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el.

(vö. 61. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 78., 83. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 80–82., 92. pont)

6.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján fennáll az összetévesztés veszélye a spanyol átlagos vásárlóközönség részéről a közösségi védjegyként a Nizzai Megállapodás szerinti 29. osztályba tartozó „sajtok” áruk tekintetében lajstromoztatni kívánt BELLRAM szómegjelölés és a korábban Spanyolországban ugyanezen Megállapodás ugyanezen osztályába tartozó „friss tej, sűrített tej és tejpor, sajt, vaj, joghurt, kefir és más tejtermékek” és „állati eredetű élelmiszerek; étkezési olajok és zsírok; szárított zöldségek és fogyasztásra előkészített vagy tartósított egyéb zöldségek; zselék és lekvárok (dzsemek); hús, baromfi‑ és vadhús; tojások; salátaöntetek; olyan tejes italok, amelyekben a tej az alapvető összetevő; kifejezetten kizárva a tartósított halat és tengeri árukat” áruk tekintetében lajstromozott RAM szóvédjegy között, amennyiben a „tej” és „sajtok” termékek nagymértékben hasonlítanak egymásra, és a szóban forgó megjelölések hasonlók, tekintettel vizuális és hangzásbeli hasonlóságukra.

(vö. 84., 90., 102., 105. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 86. pont)