T‑234/11. P‑RENV‑RX. sz. ügy
Oscar Orlando Arango Jaramillo és társai
kontra
Európai Beruházási Bank (EBB)
„Fellebbezés – Közszolgálat – Az EBB személyi állománya – A Törvényszék ítéletének felülvizsgálata – A kereset elfogadhatatlankénti elutasítása az elsőfokú eljárásban – Nyugdíjak – A nyugdíjjárulék emelése – Keresetindítási határidő – Ésszerű határidő”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (fellebbezési tanács), 2013. július 9.
1. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – Elutasítás – A tények jogi minősítése – Elfogadhatóság
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
2. Tisztviselői kereset – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Határidők – Az ésszerű határidő követelménye – A személyzeti szabályzat 91. cikke (3) bekezdésének analógia útján történő alkalmazása – Megengedhetetlenség – Az ügy körülményeire tekintettel történő értelmezés
(EUMSZ 270. cikk, személyzeti szabályzat, 91. cikk)
3. Fellebbezés – Megalapozottnak ítélt fellebbezés – Az ügy fellebbviteli bíróság általi, érdemben való eldöntése – Feltétel – Ügy, amelynek érdemben való eldöntését a per állása megengedi
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 13. cikk, (1) bekezdés)
1. Kizárólag az első fokon ítélkező bíróság rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tények megállapítására – kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága az ügy hozzá benyújtott irataiból kitűnik –, másrészt e tények értékelésére. Amint az első fokon eljáró bíróság megállapította vagy értékelte a tényállást, az EK 225. cikk értelmében a fellebbviteli bíróság rendelkezik hatáskörrel a tények jogi minősítésének és az abból az első fokon eljáró bíróság által levont jogkövetkezményeknek a felülvizsgálatára.
E tekintetben az a kérdés, hogy az első fokon eljáró bíróság megalapozottan állapíthatta‑e meg az ügy tényállása alapján, hogy a keresetet nem ésszerű határidőn belül indították meg, jogkérdés, amely a fellebbviteli bíróság felülvizsgálati hatáskörébe tartozik.
(vö. 27., 28. pont)
2. Sem az EUM‑Szerződés, sem az EBB‑nek az igazgatási bizottsága által az EBB eljárási szabályzata 29. cikke alapján elfogadott személyzeti szabályzata nem tartalmaz utalást az EBB és az alkalmazottai közötti jogvitákra alkalmazandó keresetindítási határidőre vonatkozóan. Egyrészt a hatékony jogorvoslathoz való jognak – amely az uniós jog általános elve, és megköveteli, hogy a jogalanynak elegendő idő álljon rendelkezésére a neki sérelmet okozó aktus jogszerűségének értékelésére és adott esetben a keresetlevele elkészítésére –, másrészt a jogbiztonság követelményének összeegyeztetése – amely utóbbi szerint bizonyos idő elteltével az uniós szervek által elfogadott aktusok jogerőssé válnak – szükségessé teszi, hogy az említett jogvitákat ésszerű határidőn belül terjesszék az uniós bíróság elé.
A határidő ésszerű jellegét, akár közigazgatási vagy bírósági eljárás időtartamáról, akár határidővel kapcsolatos olyan kérdésről van szó, amely közvetlen hatással van a kereset elfogadhatóságára, mindig az adott ügy összes körülményére, és különösen a jogvitának az érintett szempontjából fennálló tétjére, az ügy összetettségére és a jogvitában részt vevő felek magatartására tekintettel kell értékelni. Ebből általában az következik, hogy az ésszerű határidő fogalma nem értelmezhető sajátos jogvesztő határidőként, valamint különösen az, hogy a személyzeti szabályzat 91. cikkének (3) bekezdésében szereplő három hónapos határidő analógia útján nem alkalmazható jogvesztő határidőként az EBB alkalmazottaira, amikor azok megsemmisítés iránti keresetet nyújtanak be az EBB‑től származó és nekik sérelmet okozó aktussal szemben.
Következésképpen önmagában az a tény, hogy az EBB egyik alkalmazottja három hónapos és tíz napos határidőn túl indított megsemmisítés iránti keresetet az EBB számára sérelmet okozó aktusa ellen, nem elegendő annak megállapításához, hogy e kereset elkésett, mivel az uniós bíróságnak mindenképpen az adott ügy összes sajátos körülményére tekintettel kell vizsgálnia a határidő ésszerű jellegét.
(vö. 30–32. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 37. pont)