T‑431/12. sz. ügy
Distillerie Bonollo SpA és társai
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Dömping – Kínából származó borkősav behozatala – A végleges dömpingellenes vám módosítása – Részleges időközi felülvizsgálat – Megsemmisítés iránti kereset – Közvetlen és személyében való érintettség – Elfogadhatóság – A rendes érték meghatározása – Számtanilag képzett rendes érték – A módszer megváltoztatása – Egyedi elbírálás – Az 1225/2009/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja és 11. cikkének (9) bekezdése (jelenleg az (EU) 2016/1036 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja és 11. cikkének (9) bekezdése) – A megsemmisítés joghatásainak időbeli változtatása”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített nyolcadik tanács), 2018. május 3.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – Az uniós versenytárs gyártók által benyújtott, részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem alapján elfogadott dömpingellenes rendelet – Az említett versenytárs gyártók közvetlen érintettsége
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Személyében való érintettség – Szempontok – Az uniós versenytárs gyártók által benyújtott, részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem alapján elfogadott dömpingellenes rendelet – Az említett versenytárs gyártók személyükben való érintettsége
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Feltétel – Az uniós versenytárs gyártók által benyújtott, részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem alapján elfogadott dömpingellenes rendelet – Az említett versenytárs gyártók eljáráshoz fűződő érdeke
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 264. cikk, (2) bekezdés)
4. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Nem piacgazdaságú országokból származó behozatalok – A számtanilag képzett érték alkalmazása – Kötelezettség arra, hogy a felülvizsgálat során az eredeti vizsgálat során alkalmazott módszert használják
(A 2016/1036 rendelettel felváltott 1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk és 11. cikk, (9) bekezdés)
5. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Nem piacgazdaságú ország exportáló vállalkozásainak egyedi elbánásban való részesítése
(A 2016/1036 rendelettel felváltott 1225/2009 tanácsi rendelet, 9. cikk, (5) bekezdés)
6. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Dömpingellenes vámokat megállapító rendelet megsemmisítésének következményei – A dömpingellenes vámok fenntartása a megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtására irányuló intézkedések megtételéig
(EUMSZ 264. cikk, második bekezdés)
1. Azon kérdést illetően, hogy valamely felperes közvetlenül érintett‑e valamely uniós jogi aktus által, ezen feltétel azt kívánja meg, hogy egyrészt a megtámadott uniós jogi aktus közvetlen hatást gyakoroljon a magánszemély jogi helyzetére, és másrészt ne hagyjon mérlegelési lehetőséget az intézkedés végrehajtásával megbízott címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül az uniós szabályozás alapján történik.
Nem ritka, hogy az ítélkezési gyakorlatban elfogadhatónak tekintették a magánszemélyek azon uniós jogi aktusokkal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kereseteit, amelyeknek az adott felperesre gyakorolt hatásai nem jogi, hanem csupán ténybeli jellegűek, például mivel a más gazdasági szereplőkkel szemben versenyben lévő gazdasági szereplői minőségükben közvetlenül érintve vannak.
Amennyiben a felperesek kezdeményezésére került sor a részleges időközi felülvizsgálati eljárásra, és amennyiben az ezen eljárás következtében elfogadott intézkedések célja azon dömping ellensúlyozása volt, amely az általuk mint a kérdéses gyártó exportőrökkel azonos piacon működő versenytárs gyártók által elszenvedett kárt okozta, a részleges időközi felülvizsgálati eljárást lezáró rendelet őket közvetlenül érinti.
(lásd: 49., 52. és 59. pont)
2. Annak feltárása érdekében, hogy valamely felperes személyében érintett‑e, azok a jogalanyok, akik nem címzettjei valamely jogi aktusnak, csak akkor állíthatják, hogy a Szerződés 263. cikkének negyedik bekezdése értelmében érintettek, ha ez a jogi aktus sajátos tulajdonságaik, vagy olyan ténybeli helyzet folytán vonatkozik rájuk, amely minden más személytől megkülönbözteti, és ezáltal a címzetthez hasonló módon egyéníti őket.
Konkrétabban a dömpingellenes intézkedések területét illetően, noha kétségtelen, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének kritériumaira tekintettel a dömpingellenes vámokat kivető rendeletek jellegüknél és hatályuknál fogva normatív jellegűek, amennyiben az érdekelt gazdasági szereplőkre általánosan alkalmazandók, nem kizárt, hogy e rendeletek bizonyos rendelkezései személyükben érinthetnek bizonyos gazdasági szereplőket.
Valamely felperes piaci helyzete érintettségének értékelése céljából az uniós bíróság számos információra támaszkodik, így a piac koncentrált vagy széttagolt szerkezetére, a felperes és a szóban forgó versenytárs piacon elfoglalt, abszolút vagy egymáshoz viszonyított helyzetére, illetve a vitatott jogi aktus által a felperes tevékenységére gyakorolt hatás terjedelmére.
Az uniós bíróság által ezen információk összessége alapján végzett értékelésből az a következtetés vonható le, hogy minél közvetlenebbek a felperes és a szóban forgó versenytárs közötti kapcsolatok, vagy azért, mert kisszámú gazdasági szereplő tevékenykedik a piacon, vagy mert a szóban forgó vállalkozás a felperes fő versenytársa, és minél jelentősebbek az utóbbit érintő negatív következmények, annál inkább azt kell megállapítani, hogy a megtámadott jogi aktus őt személyében érinti.
A valamely harmadik ország gyártóival versengő uniós gyártókat, akik aktívan részt vettek a közigazgatási eljárásban, és jelentősen hozzájárultak annak lefolytatásához, és így annak eredményéhez, személyükben érinti a kérelmükre indult részleges időközi felülvizsgálati eljárást lezáró rendelet, annál is inkább, mivel a piaci helyzetüket jelentősen érintette.
(lásd: 74., 75., 80., 81., 84., 88. 91. pont)
3. A természetes vagy jogi személy által benyújtott megsemmisítés iránti kereset csak akkor fogadható el, ha a felperesnek érdeke fűződik a kérdéses aktus megsemmisítéséhez.
Amennyiben valamely kereset nem a megtámadott jogi aktusból eredő joghatások megszüntetésére, hanem azoknak egy magasabb dömpingellenes vám kivetését magában foglaló, szigorúbb intézkedéssel való felváltására irányul, az uniós bíróság élhet az EUMSZ 264. cikk második bekezdésében biztosított lehetőséggel a megtámadott rendelettel kivetett dömpingellenes vám addig történő fenntartása érdekében, amíg a hatáskörrel rendelkező intézmények meg nem teszik az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. E körülmények között az uniós versenytárs gyártóknak érdekük fűződik ahhoz, hogy a dömpingellenes vámokat nagyon kis mértékben növelő, a szóban forgó versenytárs gyártók által kezdeményezett részleges időközi felülvizsgálati eljárás alapján elfogadott rendelet megsemmisítését kérjék, amelyből számukra előny származhat.
A felpereseknek továbbá fennmaradhat a valamely közösségi intézmény által hozott jogi aktus megsemmisítéséhez fűződő érdeke arra tekintettel, hogy e jogi aktus állítólagos jogellenessége a jövőben ne ismétlődhessék meg.
(lásd: 101., 103., 104., 108. pont)
4. A rendes érték kiszámításának szabályait az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 2. cikkének (1)–(7) bekezdése (jelenleg a 2016/1036 rendelet 2. cikkének (1)–(7) bekezdése) határozza meg. A vizsgálat megindításakor a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) tagsággal rendelkező nem piacgazdaságú országból származó behozatal esetében a rendes értéket főszabály szerint az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjában meghatározott különös módszer szerint határozzák meg. Ezen módszer szerint a rendes értéket főszabály szerint egy piacgazdaságú harmadik országban, azaz az analóg országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell megállapítani.
Kivételképpen, az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (7) bekezdése b) pontja alapján a nem piacgazdaságú országokból származó behozatalok vonatkozásában a rendes értéket ezen rendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdésével összhangban kell meghatározni, amennyiben kimutatható, hogy a piacgazdasági feltételek érvényesülnek e gyártó vagy gyártók tekintetében. Emlékeztetni kell arra is, hogy az 1225/2009 rendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdése tartalmazza a piacgazdaságú országokból származó behozatalokra alkalmazandó rendes érték meghatározására alkalmazandó szabályokat.
Másrészt az 1225/2009 rendelet 11. cikkének (9) bekezdéséből kitűnik, hogy a felülvizsgálat keretében az uniós intézmények főszabály szerint ugyanazt a módszert – ideértve az exportár és a rendes érték összehasonlításának módszerét is – kötelesek alkalmazni, mint amelyet a dömpingellenes vám kivetését eredményező eredeti vizsgálat során használtak. Ugyanez a rendelkezés olyan kivételt ír elő, amely kizárólag annyiban teszi lehetővé az intézmények számára az eredeti vizsgálat során alkalmazott módszertől eltérő módszer alkalmazását, amennyiben a körülmények megváltoztak. Ugyanezen rendelkezésből következik, hogy az alkalmazott módszernek összhangban kell lennie az 1225/2009 rendelet 2. cikkének rendelkezéseivel.
Ezenfelül nem elegendő, hogy az új módszer megfelelőbb legyen a réginél, amennyiben a régi módszer így is összhangban van az 1225/2009 rendelet 2. cikkével.
(lásd: 124., 125., 127., 138. pont)
5. Logikus, hogy amikor több exportáló gyártó részesül a piacgazdasági feltételek mellett működő vállalkozás jogállásában (MET), a rendes érték mindegyikük esetében eltérő, mivel azt a külön külön vett adataik alapján számítják ki. Ezzel szemben nem indokolt, hogy a rendes érték eltérő legyen olyan több exportáló gyártó esetében, akiktől a MET‑et megtagadták, mivel ebben a helyzetben a rendes érték számításai egy analóg ország adatain alapulnak, tehát függetlenek a külön‑külön vett adataiktól. Ez utóbbi esetben valamely exportáló gyártó mindig kérhet egyéni elbánást, amely azzal jár, hogy egyéni dömpingkülönbözetet számítanak ki a mindenki esetében azonos rendes értéket a saját kiviteli áraival összehasonlítva, ahelyett hogy a rendes értéket az ágazat kiviteli áraival hasonlítanák össze.
(lásd: 141. pont)
6. Amennyiben a kereset nem az alaprendeletből következő dömpingellenes vám eltörlésére irányul, hanem annak egy szigorúbb tartalmú intézkedéssel való felváltására, amely egy adott esetben eltérő számítási módszer alkalmazásával kapott, magasabb dömpingellenes vámot eredményez, és ha a megtámadott rendelet puszta megsemmisítésének következményei azzal a hatással járhatnak, hogy sértik az uniós dömpingellenes politikához fűződő általános érdeket, az ilyen intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében és a Tanács kifogásaival ellentétben fenn kell tartani a megtámadott rendeletből következő dömpingellenes vámot mindaddig, amíg az intézmények az EUMSZ 264. cikk második bekezdésével összhangban meg nem tették a megsemmisítést kimondó ítéletben foglaltak végrehajtásához szükséges intézkedéseket.
(lásd: 147. pont)