2007. július 17-én benyújtott kereset - Francia Köztársaság kontra Európai Közösségek Bizottsága

(T-257/07. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Francia Köztársaság (képviselők: E. Belliard, G. de Bergues, R. Loosli és A.-L. During)

Alperes: Az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I., III., VII. és X. mellékletének módosításáról szóló, 2007. június 26-i 727/2007/EK bizottsági rendelet¹ mellékletének 3. pontját abban a részében, amelyben az a VII. melléklet A fejezetébe bevezeti a 2.3 pont b) alpontjának harmadik francia bekezdését, a 2.3 pont d) alpontját és a 4. pontot ;

másodlagosan, amennyiben az Elsőfokú Bíróság elfogadhatatlannak minősíti a részleges megsemmisítés iránti kérelmet, egészében semmisítse meg a 727/2007 rendeletet;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a felperes az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak elleni védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan a 999/2001/EK rendeletnél kevésbé korlátozó intézkedéseket megengedő, 2007. június 26-i 727/2007/EK bizottsági rendelet részleges vagy másodlagosan teljes megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztásául előadja, hogy a megtámadott rendelkezéseket azért kell megsemmisíteni, mert a veszély megítélése és kezelése tekintetében az elővigyázatosság elvébe ütköznek.

A felperes szerint a Bizottság a veszély megítélését illetően megsérti az elővigyázatosság elvét azáltal, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a tudományos bizonytalanságokat, amelyek szerinte mind a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmain kívüli más, emberre fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, mind a Bizottság által a megtámadott határozathoz alapul vett vizsgálatok megbízhatósága vonatkozásában fennállnak.

A felperes szerint a Bizottság az elővigyázatosság elvét a veszély kezelése tekintetében is megsérti, mivel a megtámadott rendelkezések nem lokalizálják a veszélyt, sőt növelhetik azt. Azonkívül úgy véli, hogy a veszélynek a megtámadott rendelkezésekkel okozott növekedése az ettől várható előnnyel nem igazolható.

____________

¹ - HL L 165., 8. o.