2023. december 8-án benyújtott kereset – Mndoiants kontra Tanács

(T-1149/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Sergueï Mndoiants (Moszkva, Oroszország) (képviselők: F. Bélot és P. Tkhor ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a 2023. szeptember 13-i (KKBP) 2023/1767 tanácsi határozatot annyiban, amennyiben az fenntartja a felperes nevét a 2014. március 17-i (KKBP) 2014/145 tanácsi határozat mellékletében szereplő jegyzéken;

semmisítse meg a 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1765 tanácsi végrehajtási rendeletet annyiban, amennyiben az fenntartja a felperes nevét a 2014. március 17-i 2014/269/EU tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő jegyzéken;

másodlagosan, a (KKBP) 2023/1094 határozattal módosított (KKBP) 2014/145 határozat 2. cikke (1) bekezdésének g) pontjában, valamint a 2023. június 5-i (EU) 2023/1089 tanácsi rendelettel módosított 2014/269/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában előírt jegyzékbe vételi kritériumot annak jogellenessége miatt az EUMSZ 277. cikk alapján nyilvánítsa a felperesre alkalmazhatatlannak;

a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, az indokolási kötelezettség, a határozat felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség és a meghallgatáshoz való jog megsértésén alapul. A felperes azzal érvel, hogy a Tanács által szolgáltatott bizonyítékok, mivel csekélyek, nem teszik lehetővé a vele szemben kiszabott szankciók fenntartásának igazolását. A Tanács ezenfelül továbbra is figyelmen kívül hagyja a felperes által benyújtott bizonyítékokat és észrevételeket, így megsérti a felülvizsgálati és újraértékelési kötelezettségét, valamint a felperes meghallgatáshoz való jogát.

A második jogalap mérlegelési hibán alapul. A Tanács által a felperes nevének a jegyzéken való fenntartása érdekében hivatkozott bizonyítékok nem elegendőek, és nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy a felperes Oroszországban tevékenykedő vezető üzletember, vagy olyan gazdasági ágazatokban tevékenykedő üzletember, amelyek jelentős bevételi forrást jelentenek az Oroszországi Föderáció kormánya számára.

A harmadik jogalap az arányosság és az egyenlő bánásmód elvének a megsértésén alapul. A felperes úgy véli, hogy a vele szemben előírt korlátozó intézkedések egyrészt hátrányosan megkülönböztetőek, másrészt pedig az azok által elérni kívánt célokhoz képest aránytalanok.

A negyedik jogalap az alapvető egyéni jogok, köztük a tulajdonhoz való jog, és a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog megsértésén alapul. A Tanács a felperes nevének a jegyzékbe való felvételekor az arányosság elvét megsértve járt el. Így ezek a beavatkozások nem tekinthetők az Európai Unió Alapjogi Chartájának 52. cikke értelmében jogszerűnek.

Másodlagosan: az ötödik jogalap a (KKBP) 2014/145 határozat 2. cikke (1) bekezdése g) pontjának és a 269/2014/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdése g) pontjának a jogellenesség miatti alkalmazhatatlanságán alapul. Az új g) kritérium ellentétes a védelemhez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájában előírt joggal, nem rendelkezik kellően biztos ténybeli alappal, és ellentétes a jogbiztonságnak, az egyenlő bánásmódnak és az önkényesség tilalmának elvével. Így az új g) kritériumot jogellenessége miatt a felperesre alkalmazhatatlannak kell nyilvánítani.

____________