Language of document : ECLI:EU:C:2017:525

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (nyolcadik tanács)

2017. július 6.(*)

„Fellebbezés – A Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke – Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések – Olyan személyek, szervezetek és szervek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása alkalmazandó – A felperes nevének jegyzékbe vétele – A kereseti kérelem kiigazítása – Elhunyt felperes nevében és érdekében benyújtott beadvány”

A C‑505/16. P. sz. ügyben,

Olga Stanislavivna Yanukovych mint Viktor Viktorovych Yanukovych örököse (lakóhelye: Doneck [Ukrajna], képviseli: T. Beazley QC)

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2016. szeptember 23‑án benyújtott fellebbezése tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

az Európai Unió Tanácsa (képviselik: P. Mahnič Bruni és M. J.‑P. Hix, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: S. Bartelt és J. Norris‑Usher, később: E. Paasivirta és J. Norris‑Usher, meghatalmazotti minőségben)

beavatkozó fél az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: M. Vilaras tanácselnök (előadó), J. Malenovský és D. Šváby bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a Bíróság eljárási szabályzata 181. cikkének megfelelően, indokolt végzéssel kerül sor,

meghozta a következő

Végzést

1        Fellebbezésével Olga Stanislavivna Yanukovych az Európai Unió Törvényszéke 2016. július 12‑i Yanukovych kontra Tanács végzésének (T‑347/14, a továbbiakban: megtámadott végzés, EU:T:2016:433) hatályon kívül helyezését kéri, amelyben a Törvényszék elutasította az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. január 29‑i (KKBP) 2015/143 tanácsi határozatnak (HL 2015. L 24., 16. o.), az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2015. március 5‑i (KKBP) 2015/364 tanácsi határozatnak (HL 2015. L 62., 25. o.), az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. január 29‑i (EU) 2015/138 tanácsi rendeletnek (HL 2015. L 24., 1. o.), valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. március 5‑i (EU) 2015/357 tanácsi végrehajtási rendeletnek (HL 2015. L 62., 1. o.) a Viktor Viktorovych Yanukovych‑ot érintő részében (a továbbiakban: vitatott jogi aktusok) történő megsemmisítése iránti kereseti kérelmeit.

 Jogi háttér

2        Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5‑i 2014/119/KKBP tanácsi határozat (HL 2014. L 66., 26. o.; helyesbítés: HL 2014. L 70., 35. o.) 1. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Be kell fagyasztani a mellékletben felsorolt, Ukrajnában az ukrajnai állami vagyon hűtlen kezeléséért felelősként azonosított személyekhez és az emberi jogok megsértéséért felelős személyekhez, valamint a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, a tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást.

(2)      A mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek rendelkezésére vagy javára – sem közvetlenül, sem közvetve – nem bocsátható pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás.”

3        A 2014/119 határozat „Az 1. cikkben említett személyek, szervezetek és szervek jegyzéke” című mellékletének 10. pontjában szerepel Viktor Viktorovych Yanukovych neve „Janukovics [Yanukovych] volt elnök fia; az ukrán parlament (Verhovna Rada) képviselője” azonosító információkkal, valamint azzal az indokolással, hogy e személy Ukrajnában ukrán közpénzek sikkasztásával és Ukrajnából való illegális kivitelével összefüggő bűncselekményekben való részvételre vonatkozó nyomozás alatt áll.

4        Az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5‑i 208/2014/EU tanácsi rendelet (HL 2014. L 66., 1. o.; helyesbítések: HL 2014. L 70., 36. o.; HL 2014. L 305., 117. o.) előírja a szóban forgó korlátozó intézkedések elfogadását, valamint az e határozatban szereplővel lényegében azonos módon határozza meg azok részletes szabályait.

5        E rendelet „A 2. cikkben említett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke” című I. mellékletének 10. pontjában Viktor Viktorovych Yanukovych neve és a 2014/119 határozat mellékletének 10. pontjában szereplővel azonos megjegyzés szerepel.

6        A 2014/119 határozatot többek között a 2015/143 határozat és a 2015/364 határozat módosította, a 208/2014 rendeletet pedig többek között a 2015/138 rendelet és a 2015/357 végrehajtási rendelet.

7        E jogi aktusok 2015. június 6‑ig meghosszabbították a V. V. Yanukovych‑csal szemben hozott korlátozó intézkedéseket, különösen az alábbi indokolással:

„Az ukrán hatóságok nyomozást folytatnak ellene állami vagyon vagy egyéb eszközök hűtlen kezelése miatt. Kapcsolatban áll egy jegyzékbe vett, az ukrán hatóságok által állami vagyon vagy egyéb eszközök hűtlen kezelése miatt folytatott büntetőeljárás alatt álló személlyel (Viktor Fedorovych Yanukovych korábbi ukrán elnökkel).”

8        A 2014/119 határozat módosításáról szóló, 2015. június 5‑i (KKBP) 2015/876 tanácsi határozat (HL 2015. L 142., 30. o.) és a 208/2014 rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. június 5‑i (EU) 2015/869 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2015. L 142., 1. o.) törölte V. V. Yanukovych nevét a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet alapján korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékéről.

 A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott végzés

9        A Törvényszék előtti eljárást és a megtámadott végzés indokolását e végzés 17–34. pontja, illetve 38–95. pontja tartalmazza. Ezek a jelen eljárás céljából a következőképpen foglalhatók össze.

10      A Törvényszék Hivatalához 2014. május 14‑én benyújtott keresetlevelével V. V. Yanukovych keresetet indított a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet őt érintő részében történő megsemmisítése iránt.

11      2015. március 20‑án V. V. Yanukovych elhunyt.

12      A Törvényszék Hivatalához 2015. április 8‑án benyújtott külön beadványban V. V. Yanukovych nevében jogi képviselője kiigazítási beadványt nyújtott be a vitatott jogi aktusok figyelembevétele iránt.

13      Ezzel párhuzamosan V. V. Yanukovych nevében annak jogi képviselője a Törvényszék Hivatalához benyújtotta a T‑172/15. számon nyilvántartásba vett keresetet ugyanezen jogi aktusok megsemmisítése iránt (a továbbiakban: második megsemmisítés iránti kereset).

14      V. V. Yanukovych jogi képviselője a kiigazítási beadványban és a második megsemmisítés iránti keresetben egyaránt pontosította, hogy V. V. Yanukovych rövid idővel azok benyújtása előtt elhunyt. Kifejtette, hogy folyamatban van Ukrajnában a jogutód megnevezésére irányuló eljárás, továbbá hogy valószínűleg V. V. Yanukovych özvegye lesz a jogutód. Ezért azt kérte, hogy a jogutód megnevezéséhez szükséges időtartamra függesszék fel az eljárást, majd hozzanak határozatot az eljárás folytatásáról.

15      A Törvényszék kilencedik tanácsának elnöke 2015. július 13‑i határozatával – a Törvényszék eljárási szabályzata 69. cikkének d) pontja alapján – az eljárást 2015. október 31‑ig felfüggesztette.

16      A 2015. július 16‑i Yanukovych kontra Tanács végzésben (T‑172/15, nem tették közzé, EU:T:2015:569) a Törvényszék mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasította a második megsemmisítés iránti kereset azzal az indokkal, hogy azt V. V. Yanukovych jogi képviselője V. V. Yanukovych halála után nyújtotta be.

17      A 2015. október 30‑i levelével V. V. Yanukovych jogi képviselője az iratokhoz csatolta annak halotti anyakönyvi kivonatát, és megjelölte, hogy özvegye és egyedüli örököse, O. S. Yanukovych folytatni kívánja az eljárást, továbbá kifejtette azokat az indokokat, amelyek annak ellenére indokolják az eljáráshoz fűződő érdekének fennmaradását, hogy V. V. Yanukovych nevét törölték a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet alapján korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékéről.

18      2016. március 17‑i levelében a Törvényszék Hivatala többek között kérte a feleket, hogy foglaljanak állást egyfelől a kereseti kérelem kiigazításából, másfelől a 2015. július 16‑i Yanukovych kontra Tanács végzésből (T‑172/15, nem tették közzé, EU:T:2015:569) a megsemmisítés iránti kereset tekintetében levonandó esetleges következtetésekről. A felek erre az előírt határidőn belül válaszoltak.

19      A megtámadott végzés 38–75. pontjában a Törvényszék – több általa hozott, a megsemmisítés iránti keresetben felvetett jogkérdésekkel azonos jogkérdésekre vonatkozó ítéletre támaszkodva – megállapította, hogy V. V. Yanukovych nevének a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet alapján korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére való felvétele nem felel meg a szóban forgó korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékbe vétele e határozatban rögzített kritériumainak. Következésképpen a keresetet e részében nyilvánvalóan megalapozottnak minősítette, és megsemmisítette a 2014/119 határozatot és a 208/2014 rendeletet.

20      A megtámadott végzés e része nem képezi tárgyát a jelen fellebbezésnek.

21      A megtámadott végzés 76–95. pontjában a Törvényszék megvizsgálta a vitatott jogi aktusok megsemmisítése iránt a 2015. április 8‑án benyújtott kiigazítási beadványban előterjesztett kereseti kérelmek elfogadhatóságát.

22      A megtámadott végzés 82. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy e beadvány elfogadhatóságának értékeléséhez a benyújtásának időpontjában fennálló helyzetre kell hivatkozni.

23      E végzés 83. pontjában megállapította, hogy V. V. Yanukovych jogi képviselője a keresetlevélben előterjesztett eredeti kereseti kérelmek kiigazítása iránt V. V. Yanukovych nevében nyújtott be beadványt, és hogy az ügy irataiból nem tűnik ki, hogy ezt az iratot a fellebbező érdekében terjesztették volna elő.

24      Az említett végzés 84. pontjában megállapította, hogy e beadvány benyújtásának időpontjában V. V. Yanukovych már elhunyt, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy e beadványt mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

25      Ugyanezen végzés 85–92. pontjában a Törvényszék elutasította a fellebbező által előadott különböző érveket.

26      A Törvényszék tehát arra a megállapításra jutott, hogy mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani a kereset kiigazítását, és így a megsemmisítés iránti keresetet a vitatott jogi aktusok ellen irányuló részükben.

 A felek kérelmei a Bíróság előtt

27      A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

–        helyezze hatályon kívül a megtámadott végzés rendelkező részének 2. és 4. pontját;

–        helyezze hatályon kívül a megtámadott végzés rendelkező részének 3. pontját, amennyiben a Bíróság megállapítja, hogy az Európai Unió Tanácsát kizárólag a fellebbező részéről felmerült költségek viselésére kötelezi, az elhunyt részéről felmerült költségek viselésére azonban nem;

–        utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé tárgyalásra és ítélethozatalra, vagy másodlagosan:

–        semmisítse meg a vitatott jogi aktusokat;

–        amennyiben a Bíróság megállapítja, hogy a Törvényszék nem kötelezte a Tanácsot a fellebbező és az elhunyt részéről felmerült költségek viselésére, a keresetlevélben előterjesztett megsemmisítés iránti kérelmére tekintettel kötelezze őt e költségek viselésére;

–        a keresetlevélben előterjesztett megsemmisítés iránti kérelmére tekintettel kötelezze a Tanácsot a fellebbező, valamint az elhunyt részéről felmerült költségek viselésére;

–        mindenesetre kötelezze a Tanácsot a fellebbezés költségeinek viselésére.

28      A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság:

–        utasítsa el a fellebbezést;

–        kötelezze a fellebbezőt a fellebbezés költségeinek viselésére, és

–        másodlagosan utasítsa el a vitatott jogi aktusok megsemmisítése iránti kérelmet.

29      Az Európai Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

–        mint elfogadhatatlant utasítsa el a második fellebbezési jogalapot;

–        mint nyilvánvalóan megalapozatlant utasítsa el a többi fellebbezési jogalapot;

–        a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.

 A fellebbezésről

30      A Bíróság eljárási szabályzata 181. cikkének értelmében, ha a fellebbezés teljes egészében vagy részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, illetve nyilvánvalóan megalapozatlan, azt a Bíróság az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően indokolt végzéssel teljes egészében vagy részben az eljárás során bármikor elutasíthatja.

31      A jelen fellebbezés keretében e rendelkezést kell alkalmazni.

 A felek érvei

32      A fellebbező első jogalapjával azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott végzés 84., 89. és 92. pontjában úgy ítélte meg, hogy a kiigazítási beadvány elfogadhatatlan, mivel V. V. Yanukovych nevében annak halála után nyújtották be, e beadvány elfogadhatóságát így a benyújtásának idején fennálló helyzetre tekintettel értékelte.

33      Véleménye szerint a Törvényszéknek az említett beadvány elfogadhatóságát a releváns körülmények összességére tekintettel kellett volna megvizsgálnia, nevezetesen arra tekintettel, hogy a megsemmisítés iránti kereset elfogadható volt, mivel azt V. V. Yanukovych életében nyújtották be, hogy ez utóbbi kívánsága volt a kiigazítási beadvány benyújtása, hogy e beadványt a fellebbező – mint V. V. Yanukovych jogutódja és tényleges örököse – a maga nevében és érdekében nyújtotta be, és ha megvizsgálták volna e beadvány elfogadhatóságát, a fellebbezőt visszaható hatállyal jogszerűen örökösként ismerték volna el.

34      A fellebbező második jogalapjával azt állítja, hogy a Törvényszék olyan ténybeli megállapításokat tett, amelyek tárgyi pontatlansága az ügy irataiból következik, és elferdítette a hozzá benyújtott bizonyítékokat.

35      Így megítélése szerint azon, a megtámadott végzés 83. és 87. pontjában foglalt megállapítások, amelyek szerint a kiigazítási beadványt nem a nevében és az érdekében készítették vagy nyújtották be, ténybelileg és nyilvánvalóan pontatlanok, továbbá elferdítésből erednek. Kiemeli, hogy V. V. Yanukovych elhatározta, hogy kiigazítási beadványt nyújt be, és hogy az ukrán jog alapján hat hónap eltelte után az elhunyt özvegye és szülei automatikusan jogutóddá válnak.

36      E különböző tények következnek a kiigazítási beadvány 2. pontjából, a fellebbező által V. V. Yanukovych ügyvédjének küldött 2015. április 7‑i elektronikus levélből, a Törvényszékhez 2015. július 3‑án benyújtott észrevételekből és ügyvédjének 2015. október 30‑i leveléből, amely közli a Törvényszékkel, hogy az elhunyt örököseként és jogutódjaként jelölték ki a fellebbezőt, továbbá észrevételeket fogalmaz meg kereshetőségi jogának fenntartására vonatkozóan.

37      A fellebbező továbbá azt állítja, hogy V. V. Yanukovych tényleges jogutódjakénti minőségében jóváhagyta a kiigazítási beadványt és engedélyezte annak benyújtását.

38      A fellebbező harmadik jogalapjában azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azonos módon bírálta el a kiigazítási beadvány és a második megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságát. Úgy ítéli meg, hogy lényeges tárgyi különbség áll fenn a két beadvány között, amint a Törvényszék különböző megközelítésmódot követett a felfüggesztés iránti kérelmek tekintetében is. Az, hogy a kiigazítási kérelem benyújtását követően felfüggesztette az eljárást, míg a második megsemmisítés iránti kereset esetén megtagadta azt, észszerű elvárást keletkeztetett, mivel a Törvényszék így nem tekintette e beadványt elfogadhatatlannak azért, mert V. V. Yanukovych halálát követően nyújtották be.

39      Emellett megjegyzi, hogy amikor a Törvényszék a második megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságáról határozott, még nem volt V. V. Yanukovych törvényesen kijelölt jogutódja és örököse, a megtámadott végzés meghozatalának időpontjában viszont már igen. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a kiigazítási beadvány tekintetében az EUM‑Szerződés elfogadhatósági feltételeit tiszteletben tartották.

40      Végül úgy ítéli meg, hogy a Törvényszéknek a kiigazítási beadvány elfogadhatatlanságára vonatkozó következtetése azzal a hatással jár, hogy megfosztja az elhunyt jogutódjakénti és törvényes örökösekénti minőségében jogorvoslati jogától, anélkül hogy – a Bíróság ítélkezési gyakorlatával szemben – az ettől való megfosztás igazolt lenne. Megjegyzi, hogy a Törvényszéknek a megtámadott végzés 87. pontjában szereplő érvelése azt eredményezi, hogy a fellebbezőnek különböző minőségekben, megelőző jelleggel, több keresetet kell benyújtania.

41      A Tanács és a Bizottság megítélése szerint az első és harmadik jogalapot mint nyilvánvalóan megalapozatlant, a másodikat pedig mint elfogadhatatlant kell elutasítani.

 A Bíróság álláspontja

42      Az együttesen vizsgálandó három fellebbezési jogalap lényegében egyfelől azon személy azonosságának vitatására irányul, akinek nevében a kiigazítási beadványt benyújtották, másfelől azon időpont vitatására, amikor e beadvány elfogadhatóságát vizsgálták.

43      Először is, azon személy azonosságát illetően, akinek nevében a kiigazítási beadványt benyújtották, emlékeztetni kell arra, hogy a megtámadott végzés 83. pontjában a Törvényszék – azután, hogy emlékezettet arra, hogy V. V. Yanukovych elhunyt 2015. március 20‑án – megállapította, hogy jogi képviselője a nevében 2015. április 8‑án kiigazítási beadványt nyújtott be, és ez ügyiratokból nem tűnik ki, e beadványt a fellebbező érdekében terjesztették volna el.

44      E megállapítás alapján a Törvényszék a megtámadott végzés 84. pontjában úgy ítélte meg, hogy az említett beadványt mint elfogadhatatlant el kell utasítani, mivel V. V. Yanukovych a benyújtása előtt elhunyt.

45      A fellebbező a jelen végzés 35–37. pontban összefoglalt érveivel lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék maga a kiigazítási beadvány, valamint más iratok és bizonyítékok elferdítését követően tette a jelen végzés 43. pontban felidézett megállapítást.

46      Márpedig az elsőfokú ügyiratokban szereplő, a Törvényszék által a Bíróság eljárási szabályzata 167. cikkének (2) bekezdése alapján a Bíróságnak megküldött kiigazítási beadvány olvasatakor meg kell állapítani, hogy e beadvány alakszerűen azt tünteti fel, hogy V. V. Yanukovych nevében nyújtották be.

47      Kétségtelen, hogy ugyanezen beadvány 2. pontja kifejti, hogy V. V. Yanukovych elhunyt 2015. március 20‑án, hogy a jogutódjának azonosítására irányuló eljárás folyamatban volt az említett beadvány benyújtásakor, hogy a fellebbező várt arra, hogy az ukrán hatóságok megerősítsék jogait, és hogy számított arra, hogy V. V. Yanukovych jogutódként való kijelölését követően ki tudja fejezni az ügy folytatásához fűződő érdekét.

48      Ezen állítások – amelyeket egyébként a Törvényszék helyesen foglalt össze a megtámadott végzés 86. pontjában – semmiképp nem gyengítik azon következtetést, amely szerint a kiigazítási beadványt V. V. Yanukovych nevében nyújtották be, hanem megerősítik azt, mivel kiderül belőlük, hogy az említett beadvány benyújtásának időpontjában ez utóbbinak nem volt kijelölt jogutódja, és a fellebbező még nem lépett perbe, hanem csak tervezte azt a jövőre nézve.

49      E körülmények között a Törvényszék nem ferdítette el a kiigazítási beadvány tartalmát azáltal, hogy a megtámadott végzés 25. és 83. pontjában megállapította, hogy az említett beadványt V. V. Yanukovych nevében nyújtották be, és hogy nem tűnik ki az ügy irataiból, hogy e beadványt a fellebbező nevében és érdekében nyújtották volna be. A fellebbező ezzel ellentétes állításait ezért mint megalapozatlanokat el kell utasítani.

50      E tekintetben meg kell jegyezni, hogy amennyiben azon személy azonosságát, akinek a nevében a kiigazítási beadványt benyújtották, egyértelműen feltüntetné e beadvány, a Törvényszéknek nem lenne feladata egy másik személy olyan személyként való azonosítása, akinek a nevében az említett beadványt benyújtották (lásd ebben az értelemben: 2015. november 12‑i Elitaliana kontra Eulex Kosovo ítélet, C‑439/13 P, EU:C:2015:753, 74. pont).

51      A Törvényszék nem ferdített el más, a fellebbező által említett iratokat és bizonyítékokat sem. A fellebbező által a Törvényszékhez 2015. július 3‑án benyújtott észrevételeket illetően meg kell állapítani, hogy a fellebbező nem fejti ki, hogy pontosan miből áll a Törvényszék általi elferdítésük. A megtámadott végzés 86., 88. és 91. pontjának olvasatából mindenestre kitűnik, hogy a Törvényszék helyesen, azok elferdítése nélkül foglalata össze azokat. Ami a fellebbező 2015. április 7‑i elektronikus levelét és a fellebbező ügyvédjének 2015. október 30‑i levelét illeti, amelyekre szintén hivatkozott a fellebbező, elegendő megjegyezni, hogy a Törvényszék egyáltalán nem említi azokat a megtámadott végzésben, és ezért nem róható fel neki azok elferdítése.

52      Másodsorban, a fellebbező által a Törvényszék azon következtetésének cáfolására felhozott különböző érveket illetően, amely szerint az uniós bíróságnak a kiigazítási beadvány benyújtásának időpontját kell figyelembe vennie annak elfogadhatóságának értékeléséhez, meg kell jegyezni, hogy – mivel a Törvényszék helyesen és annak elferdítése nélkül állapította meg, hogy az említett beadványt V. V. Yanukovych nevében nyújtották be – e beadvány csak akkor minősíthető elfogadhatónak, ha azt a halála előtt benyújtották.

53      Márpedig a fellebbező nem vitatja, hogy a kiigazítási beadványt a jelen végzés 43. pontjában említett időpontban nyújtották be a Törvényszék Hivatalához, amely V. V. Yanukovych halála utáni. E beadvány ezért csak akkor lett volna elfogadhatónak minősíthető, ha az elfogadhatóságát a benyújtását és V. V. Yanukovych halálát megelőző időpont alapján értékelték. Márpedig, amint a Bíróság már kimondta, valamely kereset elfogadhatóságát a kiigazítási beadvány benyújtása idején fennálló helyzet alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 1984. november 27‑i Bensider és társai kontra Bizottság ítélet, 50/84, EU:C:1984:365, 8. pont).

54      Emellett mint hatástalanokat el kell utasítani a fellebbező azon érveit, amelyek szerint a kiigazítási beadvány elfogadhatóságát a benyújtását követő időpont alapján kell értékelni. Feltételezve ugyanis, hogy megállapítható egy ilyen időpont, V. V. Yanukovych már mindenképpen elhunyt a nevében benyújtott kiigazítási beadvány elfogadhatóságának értékelése időpontjában.

55      Hozzá kell tenni, hogy a V. V. Yanukovych nevében benyújtott kiigazítási beadvány elfogadhatatlansága nem járt azzal a hatással, hogy megfosztotta a fellebbezőt az elhunyt törvényes örököse és jogutódjakénti minőségében a jogorvoslati jogától.

56      Amint arra a Törvényszék a megtámadott végzés 87. pontjában rámutatott, a fellebbező saját nevében és saját maga javára keresetet indíthatott volna a vitatott jogi aktusok megsemmisítése iránt, vagy kinyilváníthatta volna azon szándékát, hogy a kereseti kérelmeket e jogi aktusokhoz igazítva folytatja a férje által megkezdett eljárást, vagyis saját nevében és saját érdekében nyújtva be kiigazítási beadványt.

57      Harmadsorban mint hatástalant el kell utasítani azon érvelést, amely szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vette figyelembe azon körülményt, hogy a kiigazítási beadvány benyújtását követően az eljárást felfüggesztették, noha a második megsemmisítés iránti kereset esetében nem függesztették fel. A fellebbező ugyanis semmilyen következtetést nem vonhat le az elsőfokú eljárás felfüggesztéséből származó előnyéből.

58      Negyed‑ és utolsósorban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint abban az esetben, ha a Bíróság a fellebbezés minden más jogalapját elutasította, a Törvényszék költségekre vonatkozó határozatának állítólagos jogellenességére utaló kérelmeket az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének második bekezdése alapján – amelynek értelmében a fellebbezés nem vonatkozhat kizárólag a költségek összegére vagy arra, hogy a költségek viselésére melyik felet kötelezték – mint elfogadhatatlanokat el kell utasítani (2016. június 9‑i PROAS kontra Bizottság ítélet, C‑616/13 P, EU:C:2016:415, 88. pont; 2017. január 12‑i Europäischer Tier‑ und Naturschutz és Giesen kontra Bizottság végzés, C‑343/16 P, nem tették közzé, EU:C:2017:10, 24. pont).

59      Mivel a fellebbező jogalapjai tekintetében pervesztes lett, a költségek megosztásával kapcsolatos érvelést elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

60      A fentiek összességéből következik, hogy a jelen fellebbezést a Bíróság eljárási szabályzatának 181. cikke alapján egészében el kell utasítani.

 A költségekről

61      Az eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről.

62      Ugyanezen szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

63      A fellebbezőt, mivel pervesztes lett, a Tanács kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein kívül a Tanács részéről felmerült költségek viselésére.

64      A Bíróság eljárási szabályzata 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően, amelyet ennek 184. cikkének (1) bekezdése alapján a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, a Bizottság maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

1)      A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)      A Bíróság Olga Stanislavivna Yanukovychot kötelezi a saját költségein felül az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségek viselésére.

3)      Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: angol.