2008. május 21-én benyújtott kereset - TNK Kazchrome és ENRC Marketing kontra Tanács

(T-192/08. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Transnacionalnaia kompania Kazchrome OA (Aktobe, Kazahsztán) és ENRC Marketing AG (Kloten, Svájc) (képviselők: L. Ruessmann és A. Willems, ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak;

Semmisítse meg a Kínai Népköztársaságból, Egyiptomból, Kazahsztánból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból és Oroszországból származó ferroszilícium behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámról szóló 172/2008/EK tanácsi rendeletet annyiban, amennyiben az a felperesekre alkalmazandó;

Kötelezze a Tanácsot a saját és a felperesek költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek, amelyek az Európai Unió piacán való értékesítés céljára állítanak elő ferroszilíciumot, a Kínai Népköztársaságból, Egyiptomból, Kazahsztánból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból és Oroszországból származó ferroszilícium behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámról, valamint a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2008. február 25-i 172/2008/EK tanácsi rendelet¹ részleges megsemmisítését kérik.

Kereseti kérelmük alátámasztására a felperesek előadják, hogy a vitatott rendelet őket közvetlenül és személyükben érinti, továbbá hogy az antidömping-vámnak az említett rendelet általi kivetése több nyilvánvaló értékelési hiba, nyilvánvaló ténybeli hiba, valamint az alaprendelet² és a WTO Antidömping Megállapodása megsértésének eredménye. A felperesek ezen kívül arra is hivatkoznak, hogy a Tanács nem tett eleget az EK 253. cikkben megállapított indokolási kötelezettségének.

Az első jogalap keretében a felperesek azt állítják, hogy a Tanács nem különítette el megfelelően a vizsgálat tárgyát képező importtól függetlenül fennálló egyéb ismert tényezők által okozott kárt, és ezáltal megsértette az alaprendelet 3. cikkének (2), (6) és (7) bekezdését.

A második jogalapban a felperesek előadják, hogy az antidömping-vámot a közösségi érdek téves értelmezése alapján és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének, valamint 21. cikkének megsértésével állapították meg.

A harmadik jogalapban a felperesek azt állítják, hogy jóllehet ellenőrizhető információt szolgáltattak az intézményeknek, azok mégis úgy kezelték őket, mintha nem lennének együttműködők, a Tanács elmulasztotta megvizsgálni azokat az adatokat, amiket a rendelkezésükre álló információ cáfolására szolgáltattak, továbbá nem részesítette őket megfelelő piacgazdasági elbánásban az alaprendelet által előírt határidőn belül.

A negyedik jogalap szerint a vizsgálat során megsértették a védelem felpereseket megillető jogait.

____________

¹ - HL L 55., 6. o.

² - Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (HL 1996. L 56., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 11. fejezet, 10. kötet, 45. o.)