T‑233/09. sz. ügy

Access Info Europe

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Folyamatban lévő jogalkotási eljárásra vonatkozó dokumentum – A hozzáférés részleges megtagadása – Megsemmisítés iránti kereset – Keresetindítási határidő – Elfogadhatóság – Harmadik személy általi hozzáférhetővé tétel – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnésének hiánya – Az indítványokat előterjesztő tagállamok küldöttségeinek azonosítása – A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kifogás”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet

(EK 230. cikk, ötödik bekezdés és EK 254. cikk, (3) bekezdés)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A dokumentumokhoz csupán részleges hozzáférést biztosító tanácsi határozat ellen indított kereset – Az említett dokumentum teljes változatának harmadik fél általi hozzáférhetővé tétele – Az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása – Elfogadhatóság

(EUMSZ 266. cikk, első bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

3.      Európai Unió – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. és 4. cikk)

1.      Magából az EK 230. cikk ötödik bekezdésének szövegéből következik, hogy a megtámadott határozatról való tudomásszerzés időpontja, mint a keresetindítási határidő kezdő időpontja, másodlagos a kihirdetés és a közlés időpontjához képest.

Következésképpen a felperes tudomásszerzése a megtámadott határozatról nem tekinthető a keresetindítás határideje kezdő időpontjának, ha e határozatot az EK 254. cikk (3) bekezdése alapján közölték vele.

Így, amennyiben az EK 230. cikk ötödik bekezdésében előírt keresetindítási határidő számításához ismert a címzettel való közlés időpontja, ezt kell figyelembe venni, nem pedig a tudomásszerzés időpontját, amely csupán másodlagosan, közlés hiányában jön számításba.

(vö. 28. pont)

2.      A felperes eljáráshoz fűződő érdekének – a kereset tárgyára tekintettel – a kereset benyújtásakor kell fennállnia, ellenkező esetben a kereset elfogadhatatlannak minősül. A jogvita tárgyának – az eljáráshoz fűződő érdekhez hasonlóan – a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik; ez tehát feltételezi, hogy a kereset eredményén keresztül alkalmas arra, hogy az azt kezdeményező fél számára előnnyel járjon. Amennyiben azonban a felperes eljáráshoz fűződő érdeke az eljárás során megszűnik, a Törvényszék által az ügy érdeméről hozott határozat számára semmilyen előnnyel nem jár.

Azon dokumentum teljes változatának nyilvánosságra hozatala valamely harmadik fél honlapján, amelyhez a felperes hozzáférést kér, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a felperesnek (már) ne fűződne érdeke a dokumentum teljes változatához való hozzáférését megtagadó határozat megsemmisítéséhez.

A felperesnek többek között fennmarad a közösségi intézmény által hozott jogi aktus megsemmisítéséhez fűződő érdeke azért, hogy azon jogsértés, amely e jogi aktust állítólag érinti, a jövőben ne ismétlődhessék meg. Ez az eljáráshoz fűződő érdek az EUMSZ 266. cikk első bekezdéséből következik, amelynek értelmében azok az intézmények, amelyek aktusait a Bíróság semmisnek nyilvánította, kötelesek megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ugyanakkor ez az eljáráshoz fűződő érdek csak akkor áll fenn, ha a feltételezett jogellenesség a felperes által benyújtott kereset alapjául szolgáló ügyben szereplő körülményektől függetlenül a jövőben is megismétlődhet. Ez a helyzet a valamely dokumentum teljes változatához való hozzáférést megtagadó tanácsi határozat esetén is, mivel egyrészt a felperes által hivatkozott jogsértés a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletben előírt egyik kivétel értelmezéséből fakad, amelyet a Tanács újabb kérelem esetén megismételhet, másrészt a felperes az Európai Unión belüli átláthatóság előmozdításáért tevékenykedő egyesületként a jövőben hasonló, ugyanilyen jellegű dokumentumokra vonatkozó kérelmeket terjeszthet elő.

Másfelől, mivel az, aki a vitatott adatokat hozzáférhetővé tette, nem a Tanács volt, amely ezáltal elismerné az ilyen adatok hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdeket, hanem olyan harmadik fél, amely nem tartotta tiszteletben a Tanács dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályozást, e harmadik fél magatartása irreleváns a felperesnek az ilyen határozat megsemmisítéséhez fűződő érdekének mérlegelése szempontjából.

Következésképpen a felperesnek még akkor is érdeke fűződik a megtámadott határozat megsemmisítéséhez, ha meg is szerezhette azon adatokat, amelyekhez a Tanács megtagadta a hozzáférést.

(vö. 33–37. pont)

3.      Figyelemmel a Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet által követett célokra, különösen a rendelet (2) preambulumbekezdésében említett körülményre, miszerint az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés joga az intézmények demokratikus jellegéhez kapcsolódik, valamint arra a tényre, hogy a rendelet célja annak (4) preambulumbekezdése és 1. cikke szerint az, hogy a lehető legszélesebb körű hozzáférési jogot biztosítsa a nyilvánosság számára – a rendelet 4. cikkében felsorolt, e jog alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni.

A nyilvánosság számára a lehető legszélesebb körű hozzáférés kimondása magában foglalja tehát a kért dokumentumok teljes tartalmának hozzáférhetővé tételét, ugyanis e jogot csupán az 1049/2001 rendeletben előírt, szigorúan értelmezendő kivételek alapján lehet korlátozni. Ha a kivétel csupán a kért dokumentum valamely részére vonatkozik, annak többit részét hozzáférhetővé kell tenni. Az átláthatóság ilyen körülmények között teszi lehetővé a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelősségét a demokratikus rendszerben.

Ezek a megfontolások rendkívüli jelentőséggel bírnak abban az esetben, ha a Tanács jogalkotói minőségében jár el, mint az az 1049/2001 rendelet (6) preambulumbekezdéséből is következik, mely szerint pontosan az ilyen esetekben kell szélesebb körű hozzáférést biztosítani a dokumentumokhoz. Az átláthatóság ebből a szempontból hozzájárul a demokrácia megerősítéséhez, mivel lehetővé teszi a polgárok számára mindazon információk ellenőrzését, amelyek valamely jogalkotási aktus alapjául szolgáltak. Annak lehetősége ugyanis, hogy az állampolgárok megismerjék a jogalkotási tevékenységek alapjait, a demokratikus jogaik tényleges gyakorlásának feltételét képezi.

Az a körülmény, hogy valamely dokumentum az egyik kivétellel védett érdeket érint, önmagában nem lehet elegendő e kivétel alkalmazásának igazolására. A kivétel alkalmazása főszabály szerint kizárólag olyan esetben lehet indokolt, amikor az intézmény előzetesen mérlegelte, hogy a dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen sértheti a védett érdeket. Emellett a védett érdek sérelmének kockázatára csak akkor lehet hivatkozni, ha e kockázat ésszerűen előrelátható, és nem pusztán elméleti.

(vö. 55–57., 59. pont)