T‑8/09. sz. ügy
Dredging International NV és
Ondernemingen Jan de Nul NV
kontra
Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA)
„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Az EMSA közbeszerzési eljárásai – Olajszennyezés eltávolítására alkalmas mentőhajók beavatkozása – Ajánlat elutasítása – Megsemmisítés iránti kereset – Az ajánlat szerződés tárgyának való meg nem felelése – Következmények – Egyenlő bánásmód – Arányosság – A szerződés tárgyának meghatározása – A nyertes ajánlat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről való tájékoztatás elmaradása – Indokolás – A szerződés odaítélése – Az eljáráshoz fűződő érdek hiánya – A nyertes ajánlattevővel kötött szerződés semmisségének megállapítása iránti kérelem – Kártérítési kérelem”
Az ítélet összefoglalása
1. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – A szerződés tárgya – Az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációval történő meghatározás – Valamely ajánlat ezen meghatározásnak való megfelelése
(1605/2002 tanácsi rendelet, 92. cikk, 97. cikk, és 98. cikk, (4) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 138 cikk, és 146. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés)
2. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – A nyertes ajánlatra vonatkozó információknak az elutasított ajánlattevőkkel való közlésére vonatkozó kötelezettség – Terjedelem
(1605/2002 tanácsi rendelet, 98. cikk, (4) bekezdés és 100. cikk, (2) bekezdés)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Természetes vagy jogi személyek – Kereset, amelyből a felperesnek előnye származhat – Az odaítélési szakasz előtt elutasított ajánlattevő által a szerződést odaítélő határozattal szemben előterjesztett kereset – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
1. Valamely közbeszerzési eljárás keretében egy adott ajánlatnak az eljárást megindító hirdetményben, illetve az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban megjelölt tervezett szerződéses időtartamnak és – ebből következően – a költségvetési felső határnak való megfelelőségével kapcsolatos körülmények olyan feltételeket képeznek, amelyeket egy ajánlatnak teljesítenie kell annak érdekében, hogy megfeleljen az ajánlatkérő igényeinek. A szerződés tárgyának az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 92. cikke szerinti fogalmi körébe tartoznak, amely rendelkezésből kitűnik, hogy ez a meghatározás elkülönül a kizáró okok, illetve a kiválasztási és odaítélési szempontok fogalmától. Következésképpen az említett körülmények nem minősülnek az e rendelet 97. cikke, illetve a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 138. cikke szerinti odaítélési szempontoknak.
A szerződésnek az említett iratokban leírt tárgyának való megfelelés tehát olyan előfeltételnek minősül, amelynek valamennyi ajánlatnak meg kell felelnie annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárásban figyelembe vegyék. E feltétel nemteljesítésének az érintett ajánlat ajánlatkérő általi kizárását kell eredményeznie, anélkül hogy azt a többi benyújtott ajánlattal összehasonlítaná a 2342/2002 rendelet 146. cikke (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően.
E tekintetben ha az ajánlatkérő a szerződésnek az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban meghatározott tárgyának meg nem felelő ajánlatokat is elfogadna, az egyfelől összeegyeztethetetlen lenne az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvével, másfelől lehetetlenné tenné az ilyen ajánlatok összehasonlítását a többi benyújtott ajánlattal.
(vö. 57., 62–63., 66–67., 70–72., 79. pont)
2. Valamely közbeszerzési eljárás keretében, amennyiben az ajánlat elutasítására az odaítélési szakaszt megelőzően kerül sor, az fogalmilag nem lehet a nyertes ajánlattal való összehasonlítás következménye. Következésképpen az elutasítás megalapozottságának ellenőrzése nem függ a nyertes ajánlatra vonatkozó információk közlésétől.
E tekintetben meg kell állapítani továbbá, hogy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség nem azt célozza, hogy az ajánlattevő megvizsgálhassa az összes többi ajánlat kizáró okoknak, kiválasztási szempontoknak és a szerződés tárgyának való megfelelőségét. Ebben az esetben ugyanis e rendelkezés nem csak a nyertes ajánlatra vonatkozó információk közlését írná elő.
(vö. 107–108. pont)
3. A valamely természetes vagy jogi személy által megsemmisítés iránt indított kereset csupán abban az esetben elfogadható, amennyiben a felperesnek érdeke fűződik a megtámadott jogi aktus megsemmisítéséhez. Ez az érdek feltételezi, hogy a megtámadott aktus megsemmisítése önmagában jogi következményekkel járhat, és a kereset ezért – eredményét tekintve – az azt indító fél javára szolgálhat.
Márpedig amennyiben az ajánlattevő ajánlatát a szerződés odaítélését megelőző eljárási szakaszban utasította el az ajánlatkérő, és így a többi ajánlattal nem hasonlította össze, az érintett ajánlattevőnek a szerződést odaítélő határozat elleni eljáráshoz fűződő érdeke az ajánlatát elutasító határozat megsemmisítéséhez kötött. A szerződést odaítélő határozat megsemmisítése ugyanis – azáltal, hogy megsemmisítenek egy olyan összehasonlítást követően hozott határozatot, amelynek során ezen ajánlattevő ajánlatát helytelenül figyelmen kívül hagyták – csak abban az esetben járhat jogi következményekkel, és válhat azon ajánlattevő javára, akinek az ajánlatát a szerződés odaítélését megelőző eljárási szakaszban elutasították, ha e korábbi elutasító határozatot is megsemmisítik.
Ezzel szemben, amennyiben az ajánlatot elutasító határozat megsemmisítése iránti kérelmet elutasítják, a szerződést odaítélő határozat megsemmisítése nem járhat jogi következményekkel azon ajánlattevő számára, akinek az ajánlatát a szerződés odaítélését megelőző eljárási szakaszban elutasították. Ebben az esetben az ajánlatot elutasító határozat megakadályozza azt, hogy az ezt követően hozott, a szerződést egy másik ajánlattevőnek odaítélő határozat befolyásolja az érintett ajánlattevő helyzetét.
(vö. 133–135. pont)