A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2010. november 24.
T‑9/09. P. sz. ügy
Luigi Marcuccio
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – A kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlankénti elutasítása az elsőfokú eljárásban – Személyes vagyontárgyak visszaadása iránti kérelem – A panaszt elutasító határozatnak a panasz nyelvétől eltérő nyelven való közlése – Késedelmesen benyújtott kereset – Az elsőfokú eljárásban előterjesztett valamely kereseti kérelem elbírálásának elmulasztása”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑133/06. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2008. november 4‑én hozott végzésével (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑343. o. és II‑A‑1‑1883. o.) szemben benyújtott és e végzés hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑133/06. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2008. november 4‑én hozott végzését (EBHT‑KSZ 2008., I-A‑1‑343. o. és II‑A‑1‑1883. o.) abban a részében, amelyben az nem bírálta el az elsőfokú eljárásban megtámadott határozat nemlétezésének megállapítása iránti kérelmet. A Törvényszék a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja. A Törvényszék a keresetet a vitatott határozat nemlétezésének megállapítása iránti részében elutasítja. Luigi Marcuccio maga viseli a saját költségeit, és köteles viselni az Európai Bizottság részéről a fellebbezési eljárásban felmerült költségeket is. A fent hivatkozott Marcuccio kontra Bizottság ügyben hozott végzés meghozatalához vezető elsőfokú eljárásban felmerült költségeket a felek ezen végzés rendelkező részének 2) pontjában foglaltaknak megfelelően kötelesek viselni.
Összefoglaló
1. Eljárás – Az ítéletek indokolása – Terjedelem – Azon kötelezettség, hogy minden felhozott jogsértésről határozni kell
(A Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés)
2. Intézmények jogi aktusai – Az érvényesség vélelme – Nem létező aktus – Fogalom
(EUMSZ 288. cikk)
3. Tisztviselők – Kereset – Kártérítési kereset – Eredet – Munkaviszony – Jogalap
(EUMSZ 270. cikk; személyzeti szabályzat, 90. cikk és 91. cikk)
4. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)
5. Fellebbezés – Jogalapok – A bizonyítékok Közszolgálati Törvényszék általi értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)
6. Eljárás – Keresetindítási határidő
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 39. cikk, 1. §, és 100. cikk, 1. és 3. §)
7. Fellebbezés – Jogalapok – A Közszolgálati Törvényszék költségek viselésére vonatkozó döntésével szemben felhozott jogalap – Az összes többi jogalap elutasítása esetén való elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (2) bekezdés)
1. Noha a Közszolgálati Törvényszék határozatai indokolására vonatkozó kötelezettsége nem foglalja magában, hogy a Közszolgálati Törvényszék köteles részletekbe menően válaszolni a fellebbező minden egyes érvére, különösen ha azok nem kellően világosak és pontosak, és nincsenek részletes bizonyítékokkal alátámasztva, a Közszolgálati Törvényszék mindenképpen köteles megvizsgálni az összes előtte felhozott jogsértést.
(lásd a 30. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑50/08. P. sz., Michail kontra Bizottság ügyben 2009. november 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑127. o. és II‑B‑1‑775. o.) 42. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. Az uniós intézmények jogi aktusait főszabály szerint megilleti a jogszerűség vélelme, még ha hordoznak is szabálytalanságokat, és ennélfogva mindaddig joghatásokat váltanak ki, amíg vissza nem vonják vagy meg nem semmisítik őket. Kivételt képez ezen elv alól, hogy azok a jogi aktusok, amelyek olyannyira nyilvánvalóan súlyos hibát hordoznak magukban, amit az uniós jogrend nem tűr el, olyannak tekintendők, amelyek semmilyen joghatást nem váltottak ki. Az Unió intézményei által hozott jogi aktusok nem létező jellegének megállapításához fűződő következmények súlyossága a jogbiztonság igényéből fakadóan megköveteli, hogy erre kizárólag szélsőséges körülmények között kerülhessen sor.
Semmi esetre sem tekinthető ezen szélsőséges esetek közé tartozónak a tulajdonhoz való jog megsértése, amelyre a szolgálati lakásának elhagyására köteles tisztviselő hivatkozik a Bizottság azon hallgatólagos elutasító határozatával szemben, amelyben megtagadták tőle vagyontárgyainak a lakására szállítását, azok elköltöztetését követően, amikor egyrészt a Bizottság sohasem tagadta, hogy e tisztviselő az elköltöztetett vagyontárgyak tulajdonosa, másrészt a tisztviselőnek vagyontárgyai azért nem állnak még mindig rendelkezésére, mert maga a tisztviselő nem hajlandó együttműködni. Másfelől a Bizottság által végzett költöztetés gyakorlatias intézkedésnek tekintendő, amellyel a Bizottság saját eszközeivel kívánta megoldani azon nehézségeket, amelyekkel az érdekelt szolgálati lakásának kiürítésére vonatkozó kötelezettségének teljesítése során szembesült.
(lásd a 37. és 40. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑241/03. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2006. május 17‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑111. o. és II‑A‑2‑517. o.) 39. pontja; a Törvényszék T‑40/07. P. és T‑62/07. P. sz., De Brito Sequeira Carvalho kontra Bizottság és Bizottság kontra de Brito Sequeira Carvalho egyesített ügyekben 2009. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑89. o. és II‑B‑1‑551. o.) 150–152. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. A tisztviselő és az őt alkalmazó vagy korábban alkalmazó intézmény közötti kártérítési jogviták az EUMSZ 270. cikknek, valamint a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkének a hatálya alá tartoznak, és kívül esnek – különösen elfogadhatóságukat illetően – az EUMSZ 268. cikk és EUMSZ 340. cikk hatályán.
(lásd a 45. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑187/01. sz., Mellone kontra Bizottság ügyben 2002. június 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑81. o. és II‑389. o.) 74. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; a Törvényszék T‑279/03. sz., Galileo International Technology és társai kontra Bizottság ügyben 2006. május 10‑én hozott ítélete (EBHT 2006., II‑1291. o.).
4. A valamely keresetet nyilvánvalóan elfogadhatatlanként elutasító végzés esetén a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikkében előírt indokolási kötelezettség tiszteletben tartásának kérdését meg kell különböztetni az indokolás megalapozottságának kérdésétől, amely a szóban forgó végzés érdemi jogszerűségére vonatkozik.
Egyrészt ugyanis valamely határozat indokolása azon indokok egyértelmű kifejezéséből áll, amelyeken e határozat alapszik. Ha ezen indokok hibában szenvednek, az a határozat jogszerűségét érintheti, de annak indokolását nem, ami megfelelő lehet annak ellenére, hogy hibás indokokat fejt ki. Másfelől önmagában az a tény, hogy az első fokon eljáró bíróság más érdemi következtetésre jutott, mint a felperes, még nem jelenti azt, hogy a megtámadott végzés indokolása hiányos volna.
(lásd az 52. és 53. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑17/99. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 2001. március 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑2481. o.) 35. pontja; a Bíróság C‑310/99. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 2002. március 7‑én hozott ítéletének (EBHT 2002., I‑2289. o.) 48. pontja; a Bíróság C‑413/06. P. sz., Bertelsmann és Sony Corporation of America kontra Impala ügyben 2008. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑4951. o.) 181. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; a Bíróság C‑583/08. P. sz., Gogos kontra Bizottság ügyben 2010. május 20‑án hozott ítéletének (EBHT 2010., I‑4469. o.) 35. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
5. Az első fokon eljáró bíróság valamely dokumentum bizonyító erejével kapcsolatos értékelését főszabály szerint a Törvényszék nem vizsgálhatja felül a fellebbezés keretében. Tehát egyedül a Közszolgálati Törvényszék jogosult az eléterjesztett bizonyítékok értékelésére. Ez az értékelés tehát, a bizonyítékok Közszolgálati Törvényszék előtti elferdítésének esetét kivéve, nem a fellebbezés tárgyát képező jogkérdés.
Az ilyen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése. A Törvényszék hatásköre a Közszolgálati Törvényszék által megállapított tényállás tekintetében tehát különösen az eljárási iratokból eredő megállapítások tárgyi pontatlanságának, a bizonyítékok elferdítésének, a bizonyítékok jogi minősítésének, és annak felülvizsgálatára irányul, hogy a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat tiszteletben tartották‑e.
(lásd az 57–59. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑403/04. P. és C‑405/04. P. sz., Sumitomo Metal Industries és Nippon Steel kontra Bizottság egyesített ügyekben 2007. január 25‑én hozott ítéletének (EBHT 2007., I‑729. o.) 39. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;
a Törvényszék T‑107/07. P. sz., Rossi Ferreras kontra Bizottság ügyben 2008. március 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑5. o. és II‑B‑1‑31. o.) 30. pontja; a Törvényszék T‑284/07. P. sz., OHIM kontra López Teruel ügyben 2008. november 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑69. o. és II‑B‑1‑447. o.) 47. pontja; a Törvényszék T‑404/06. P. sz., ETF kontra Landgren ügyben 2009. szeptember 8‑án hozott ítéletének (EBHT 2009., II‑2841. o.) 198. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
6. Amikor a Közszolgálati Törvényszék Hivatala ajánlott küldeményként továbbítja a keresetlevelet az alperes fél részére, a kézbesítés időpontja, amely elindítja a határidő múlását, az a nap, amelyen az említett fél a neki címzett ajánlott küldemény átvételi elismervényét aláírta.
(lásd a 74. és 75. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑16/09. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. március 23‑án hozott végzésének 64. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
7. A Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, a fellebbezés nem vonatkozhat kizárólag a költségek összegére, vagy arra, hogy a költségek viselésére mely felet kötelezték. Ebből következően, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék határozata elleni fellebbezés összes többi jogalapját elutasították, a Közszolgálati Törvényszék költségviseléssel kapcsolatos döntésének állítólagos jogellenességére vonatkozó kérelmeket mint elfogadhatatlanokat el kell utasítani.
(lásd a 82. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑485/08. P. sz., Gualtieri kontra Bizottság ügyben 2010. április 15‑én hozott ítéletének (EBHT 2010., I‑3009. o.) 111. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;
a Törvényszék T‑46/08. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2009. szeptember 28‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑77. o. és II‑B‑1‑479. o.) 84. pontja.