(T‑569/19. sz. ügy)
AlzChem Group AG
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2021. szeptember 29.
„Dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az állami támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és annak visszatéríttetését elrendelő határozatot követően e támogatás visszatéríttetésére irányuló eljárásra vonatkozó dokumentumok – A hozzáférés megtagadása – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelmére vonatkozó kivétel – Nyomós közérdek – A hátrányos megkülönböztetés tilalma – Indokolási kötelezettség”
1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001/EK rendelet – Hozzáférés iránti megerősítő kérelem megválaszolására előírt határidő – Csak egyszeri hosszabbításra való lehetőség – Határozat hiánya a meghosszabbított határidő lejártát követően – Megtámadható hallgatólagos elutasító határozat keletkezése
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk)
(lásd: 26. pont)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet hallgatólagosan elutasító bizottsági határozat ellen irányuló kereset – Későbbi kifejezett határozat Bizottság általi elfogadásával visszavont határozat – Az előbbi határozattal szemben keresetet benyújtó felperes – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése
(EUMSZ 263. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. és 8. cikk)
(lásd: 27., 28. pont)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet – Dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet hallgatólagosan elutasító határozat ellen irányuló kereset
(EUMSZ 263. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1)–(3) bekezdés)
(lásd: 30. pont)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Szigorú értelmezés és alkalmazás – Az intézménynek a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem – A kötelezettség kizártsága – A dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre való támaszkodás lehetősége – Korlátok
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. cikk, és 4. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 36., 38–42., 65., 79. pont)
5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Fogalom – A szóban forgó érdekek mérlegelésének az intézményre vagy szervezetre háruló kötelezettsége
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (2) preambulumbekezdés, és 4. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 43., 123–125. pont)
6. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – Terjedelem – Az állami támogatások ellenőrzésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos igazgatási ügyiratokra való alkalmazás – Az állami támogatás visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat végrehajtásának ellenőrzésére irányuló eljárással kapcsolatos dokumentumokra való alkalmazás
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, harmadik franciabekezdés)
(lásd: 56–58., 60–64., 69–78., 84–91., 96. pont)
Összefoglalás
A felperes AlzChem Group AG a vegyipari ágazatban tevékenykedő német vállalkozás. A felperes érdekelt félként vett részt a 2015/1826 határozat(1) elfogadásához vezető eljárásban, amelyben az Európai Bizottság többek között megállapította, hogy a Novácke chemické závody, a.s. szlovák vegyi vállalkozás, jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásban részesült a Szlovák Köztársaság részéről, és elrendelte annak visszatéríttetését.
2019 áprilisában a felperes dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet intézett a Bizottsághoz az 1049/2001 rendelet alapján.(2) E kérelem a Bizottság birtokában lévő releváns dokumentumokra vonatkozott, amelyek információkat tartalmaztak a visszatéríttetési eljárás állásáról és a Szlovák Köztársaság által a 2015/1826 határozat alapján visszatéríttetett állami támogatás összegéről (a továbbiakban: kért dokumentumok). Kérelmének elutasítását követően a felperes megerősítő kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.
2019. július 22‑i határozatával(3) a Bizottság megtagadta a felperestől a kért dokumentumokhoz való hozzáférést, mivel úgy ítélte meg, hogy azok egyrészt a vizsgálatok védelmére vonatkozó kivétel hatálya alá,(4) másrészt a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel hatálya alá(5) tartoznak. A felperes ekkor megsemmisítés iránti keresetet indított e határozat ellen.
A Törvényszék elutasítja a felperes keresetét, és ítéletében hasznos kiegészítést nyújtott a vizsgálatok céljának védelmével kapcsolatos kivételre vonatkozó ítélkezési gyakorlathoz. A Törvényszék elismeri továbbá a bizalmasságnak az állami támogatás visszatéríttetését elrendelő határozat végrehajtásának ellenőrzésére irányuló eljárással kapcsolatos dokumentumokra alkalmazandó általános vélelmét.
A Törvényszék álláspontja
Előzetes észrevételként a Törvényszék összegzést készít a keresettel megtámadható jogi aktusok azonosítását és az 1049/2001 rendelet szerinti dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem nyomán alkalmazandó keresetindítási határidőt illetően.
Először is az 1049/2001 rendelet 8. cikke értelmében a Bizottság csak egyetlen alkalommal hosszabbíthatja meg a hozzáférés iránti kérelemre való válaszadásra vonatkozó eredeti határidőt,(6) és a meghosszabbított határidő lejártakor úgy kell tekinteni, hogy a hozzáférést megtagadó hallgatólagos határozatot fogadott el. E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy az eredeti határidő jogvesztő jellegű, és az 1049/2001 rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében előírt körülményeken kívül nem hosszabbítható meg. A hozzáférést megtagadó ilyen hallgatólagos határozat megsemmisítés iránti kereset tárgya lehet,(7) csakúgy mint a szóban forgó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelemre adott végleges válasznak minősülő kifejezett elutasító határozat. A Törvényszék azt is pontosítja, hogy ha a hallgatólagos határozat ellen megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be, a felperes a kifejezett határozat elfogadása miatt elveszíti az eljáráshoz fűződő érdekét, és az említett keresetről már nem szükséges határozni. Ha a kifejezett határozatot a hallgatólagos határozattal szembeni kereset megindítása előtt fogadták el, az ezt követően benyújtott ilyen kereset elfogadhatatlan lenne.
Másodszor a Törvényszék emlékeztet arra, hogy a kifejezett határozattal szembeni megsemmisítés iránti kereset határidejét az EUMSZ 263. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell számítani, és azt nem lehet a hallgatólagos elutasító határozat meghozatalának időpontjától számítani.
Az ügy érdemét illetően a Törvényszék először is azt vizsgálja, hogy fennáll‑e a bizalmasságnak az állami támogatás visszatéríttetését elrendelő határozat végrehajtásának ellenőrzésére irányuló eljárással kapcsolatos dokumentumokra alkalmazandó általános vélelme. E tekintetben a Törvényszék rámutat, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a bizalmasságnak az állami támogatások ellenőrzésére irányuló eljárással kapcsolatos közigazgatási aktához kapcsolódó dokumentumokra vonatkozó általános vélelme kifejezetten kiterjed azokra a dokumentumokra, amelyek a Bizottság által valamely határozatban az állami támogatás fennállásának megállapítása és visszatéríttetésének elrendelése érdekében folytatott vizsgálat körébe tartoznak. Ezzel szemben az uniós bíróságnak eddig nem kellett határoznia arról, amikor az érintett tagállam megtagadta az ilyen bizottsági határozat végrehajtásának szakaszához kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférést. Következésképpen, bár a bizalmasság általános vélelmének az ítélkezési gyakorlatban történt elismerése kétségtelenül vonatkozik a vizsgálati eljárás keretében a közigazgatási aktára,(8) az bizonyosan csak a Bizottság által hozott olyan határozat elfogadásához vezető közigazgatási eljárás keretébe tartozó dokumentumokat érinti, amelyben a Bizottság megállapítja többek között az állami támogatás fennállását, és elrendeli annak visszatéríttetését.
Egyébiránt, ami az olyan határozat végrehajtásának szakaszára vonatkozó dokumentumokat illeti, amelyben a Bizottság állami támogatás visszatéríttetését rendeli el, azok formálisan ugyanahhoz az aktához tartozhatnak, mint amelybe a Bizottság által lefolytatott vizsgálatból származó és e határozat Bizottság általi elfogadásához vezető dokumentumok tartoznak. Valamennyi dokumentum ugyanis ugyanarra a nemzeti intézkedésre vonatkozik. Mindazonáltal az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmével kapcsolatos kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni, mivel eltérnek az uniós intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférés elvétől. Következésképpen nem lehet úgy tekinteni, hogy a bizalmasságnak az állami támogatások ellenőrzése területén az ítélkezési gyakorlatban elismert általános vélelme szükségképpen kiterjed a bizottsági határozat végrehajtásának szakaszával kapcsolatos dokumentumokra, mivel azok ugyanazon közigazgatási akta részét képezik.
Ennélfogva a Törvényszék megvizsgálja, hogy ez utóbbi dokumentumokra kiterjedhet‑e a bizalmasság általános vélelme, legyen szó akár az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó vélelemről, akár a bizalmasság valamely egyéb általános vélelméről. E tekintetben a Törvényszék rámutat, hogy az uniós bíróság több kritériumot állapított meg a bizalmasság általános vélelmének elismeréséhez, amelyek egyrészt az érintett dokumentumokra, másrészt a szóban forgó kivétellel védett érdek megsértésére vonatkoznak.
Az érintett dokumentumokat illetően a Törvényszék emlékeztet arra, hogy ahhoz, hogy a bizalmasság általános vélelmét érvényesen fel lehessen hozni azzal a személlyel szemben, aki az 1049/2001 rendelet alapján dokumentumokhoz való hozzáférést kér, az érintett dokumentumoknak ugyanabba a kategóriába kell tartozniuk, illetve azonos jellegűnek kell lenniük.
E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy a Bíróság kétségkívül úgy ítélte meg, hogy az állami támogatásokra vonatkozó vizsgálati eljárásokkal kapcsolatos közigazgatási aktában szereplő valamennyi dokumentum egyedi kategóriát képez. Mindazonáltal az uniós bíróság nem határozott arról a kérdésről, hogy az olyan határozat elfogadásához vezető dokumentumok, amelyben a Bizottság megállapítja az állami támogatás fennállását és elrendeli annak visszatéríttetését, valamint az említett határozat végrehajtásának ellenőrzésére irányuló eljárással kapcsolatos dokumentumok azonos dokumentumkategóriába tartoznak‑e. Márpedig, még ha a Bizottság ugyanazon aktájához tartoznak is, szigorú értelemben véve két különböző dokumentumtípusról van szó. Ezzel szemben az állami támogatás visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat végrehajtásának ellenőrzésére irányuló eljárással kapcsolatos dokumentumok egyedi kategóriát alkotnak, mivel egyértelműen megkülönbözteti őket az a körülmény, hogy olyan közigazgatási eljáráshoz kapcsolódó aktához tartoznak, amely későbbi, mint amely eljárás az említett határozat elfogadásához vezetett.
Az érintett kivétellel védett érdeket, vagyis a vizsgálati tevékenységek céljának védelmét illetően a Törvényszék előzetesen kimondja, hogy az állami támogatás visszatéríttetését elrendelő határozat végrehajtásának ellenőrzésére irányuló eljárás megfelel a Bizottság által végzett „vizsgálati tevékenységeknek”.(9) Az ilyen tevékenység ugyanis a Bizottság strukturált és formalizált eljárása, amelynek célja információk összegyűjtése és elemzése annak érdekében, hogy ezen intézmény állást tudjon foglalni az EU‑, illetve EUM‑Szerződésben előírt feladatai ellátása keretében. Ezen eljárásnak nem kell feltétlenül valamely jogsértés vagy szabálytalanság feltárására vagy az azok elleni fellépésre irányulnia. A „vizsgálat” fogalma magában foglalhatja a Bizottság arra irányuló tevékenységét is, hogy megállapítsa a tényállást valamely adott helyzet értékelése céljából.
A Törvényszék szerint, figyelemmel az érintett tagállamnak az állami támogatás visszatéríttetését elrendelő határozat végrehajtásának ellenőrzésére irányuló eljárásban betöltött különleges helyzetére, az ezen eljárással kapcsolatos dokumentumok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint veszélyeztetné a Bizottság és az említett tagállam közötti párbeszédet, következésképpen a köztük folyó együttműködést. Következésképpen a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor megállapította, hogy az állami támogatás visszatéríttetését elrendelő határozat végrehajtásának ellenőrzésére irányuló eljárással kapcsolatos dokumentumokra kiterjed a bizalmasságnak az 1049/2001 rendeletben előírt, a vizsgálatok céljainak védelmével kapcsolatos kivételen alapuló általános vélelme.