T‑363/18. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
Nippon Chemi‑Con Corporation
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (kibővített kilencedik tanács), 2021. szeptember 29.
„Verseny – Kartellek – Az alumínium‑ és tantál‑elektrolitkondenzátorok piaca – Az EUMSZ 101. cikk és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének megsértését megállapító határozat – Az árak összehangolása az egész EGT‑ben – Összehangolt magatartás – Érzékeny kereskedelmi információk cseréje – A Bizottság joghatósága – Védelemhez való jog és meghallgatáshoz való jog – A jogi aktus sérthetetlensége – Egységes és folyamatos jogsértés – Cél általi versenykorlátozás – 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – Az eladások értéke – Indokolási kötelezettség – Arányosság – Egyenlő bánásmód – A jogsértés súlya – Enyhítő körülmények – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás 37. pontja – Korlátlan felülvizsgálati jogkör”
1. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – Szigorúan a kiszabott bírság összegének meghatározására korlátozódó korlátlan felülvizsgálati jogkör
(EUMSZ 101., EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)
(lásd: 60., 61. pont)
2. Kartellek – Mind a megállapodás, mind az összehangolt magatartás alkotóelemeit tartalmazó összetett jogsértés – „Megállapodásként és/vagy összehangolt magatartásként” történő egységes minősítés – Megengedhetőség
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 65–67. pont)
3. Verseny – Uniós szabályok – Területi hatály – Az Európai Gazdasági Térségen kívül letelepedett vállalkozások között létrejött, de a belső piacon végrehajtott és hatásait ott kifejtő kartell – A kartell tárgyát képező terméknek az Unióban való értékesítése – A Bizottságnak az uniós versenyszabályok alkalmazására vonatkozó hatásköre – A nemzetközi közjogra tekintettel való megengedhetőség – Az Unión kívül letelepedett leányvállalatok, képviseletek vagy fióktelepek közreműködése – Hatás hiánya
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
(lásd: 73–82. pont)
4. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Iratbetekintés – Terjedelem – Kellő időben való betekintés a teljes iratanyagba – Előzetesen bizalmasnak minősített adatokat tartalmazó kifogásközlés – A védelemhez való jog megsértésének hiánya
(EUMSZ 101. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 86–88., 95–101. pont)
5. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Iratbetekintés – Terjedelem – Iratbetekintés megtagadása – Következmények – Az érintett vállalkozásra háruló bizonyítási teher keretében a terhelő és mentő dokumentumok közötti megkülönböztetés szükségessége
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (2) bekezdés; 2005/C 325/07 bizottsági közlemény, 27. pont)
(lásd: 89., 91., 111–120. pont)
6. Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Kifogásközlés – A kifogásközlés megküldését követően további bizonyítékok előterjesztése – Tényállást közlő levél küldése – Megengedhetőség – Feltételek
(EUMSZ 101. cikk; 2011/C 308/06 bizottsági közlemény, 110. és 111. pont)
(lásd: 122–128. pont)
7. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – Bizonyítási mód – Valószínűsítő körülmények csoportjának igénybevétele – Az egyenként vizsgált valószínűsítő körülmények bizonyító erejének megkövetelt szintje – Valószínűsítő körülmények csoportja összességében való értékelésének megengedhetősége
(EUMSZ 101. cikk)
(lásd: 147–152. pont)
8. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésben részt vett más vállalkozások nyilatkozatainak bizonyítékként való felhasználása – Megengedhetőség – Valamely kartell fő résztvevői által az engedékenységi közlemény alkalmazásából eredő előnyökben való részesülés érdekében önként szolgáltatott bizonyítékok bizonyító ereje
(EUMSZ 101. cikk; 2006/C 298/11 bizottsági közlemény)
(lásd: 158–162., 171–177. pont)
9. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Bizonyítási mód – Egyetlen bizonyíték figyelembevétele – Megengedhetőség – Feltételek – A jogsértésben részt vevő más vállalkozások által az engedékenységi közlemény keretében tett nyilatkozatokra való alkalmazás
(EUMSZ 101. cikk)
(lásd: 163–170. pont)
10. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Azon kötelezettséggel összeegyeztethetetlen egyeztetés és együttműködés, hogy minden vállalkozásnak önállóan kell meghatároznia piaci magatartását – Versenytársak közötti információcsere – Versenyellenes cél vagy hatás – Vélelem – Feltételek
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 188–192., 195–197., 256. pont)
11. Kartellek – Összehangolt magatartás – Fogalom – Az összehangolás és a vállalkozások piaci magatartása közötti okozati összefüggés szükségessége – Ezen okozati összefüggés fennállásának vélelme
(EUMSZ 101. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 193., 194. pont)
12. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – A jogsértés egészéért való felelősség valamely vállalkozásnak való betudása – Feltételek – Átfogó terv keretébe illeszkedő jogellenes magatartások és cselekmények – Értékelés – Szempontok – A jogsértés egységes céljához való hozzájárulás – A felrótt magatartások közötti, egymást kiegészítő kapcsolat szükségessége – Hiány
(EUMSZ 101. cikk)
(lásd: 310–317., 320., 332., 350. pont)
13. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – A bizonyítási teher terjedelme – Egységes és folyamatos jogsértés – A teljes vizsgált időszak egyes meghatározott időszakaira vonatkozó bizonyítékok hiánya – Hatás hiánya
(EUMSZ 101. cikk)
(lásd: 351., 352., 372., 373. pont)
14. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – A kartell tartalma és célja, valamint kialakulásának gazdasági és jogi háttere – A cél és a hatás általi jogsértések megkülönböztetése – A megállapodásban részes feleknek a verseny korlátozására irányuló szándéka – Nem szükséges feltétel – Cél általi jogsértés – Elegendő károssági fok – Értékelési szempontok
(EUMSZ 101. cikk)
(lásd: 403–414. pont)
15. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Az iránymutatásban meghatározott számítási módszer – Referenciaév – A jogsértés utolsó teljes éve
(1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)
(lásd: 432–434., 481–483. pont)
16. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Az érintett vállalkozás teljes forgalma – A jogsértés tárgyát képező árukkal elért forgalom – Mindkettő figyelembevétele – Korlátok – A jogsértéssel közvetlen vagy közvetett összefüggésben teljesített eladások értékének meghatározása – Szempontok
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)
(lásd: 434–438., 455–457. pont)
17. Verseny – Bírságok – Bírságot kiszabó határozat – Indokolási kötelezettség – Terjedelem – A Bizottságnak a bírságkiszabási iránymutatástól való eltérésre vonatkozó lehetősége – Az indokolásra vonatkozó még szigorúbb követelmények
(EUMSZ 101. és EUMSZ 296. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 37. pont)
(lásd: 451–453. pont)
18. Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban kizárólagos vagy közel kizárólagos részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Megdönthető jelleg
(EUMSZ 101. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés, a) pont)
(lásd: 462–466. pont)
19. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – A bírságkiszabási iránymutatás hatálya alá tartozás – Kizártság – Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség
(EUMSZ 101., EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
(lásd: 514–519. pont)
Összefoglalás
A Nippon Chemi‑Con Corporation (a továbbiakban: Nippon Chemi‑Con) Japánban székhellyel rendelkező társaság, amely alumínium‑elektrolitkondenzátorokat gyárt és értékesít. 100%‑os részesedéssel rendelkezik a Europe Chemi‑Con (Deutschland) GmbH német jog szerint létrejött társaságban, valamint 100%‑os részesedéssel a United Chemi‑Conban, az Egyesült Államok joga szerint létrejött társaságban.
2018. március 21‑i határozatában(1) (a továbbiakban: megtámadott határozat) az Európai Bizottság megállapította, hogy a Nippon Chemi‑Con megsértette az EUMSZ 101. cikket azáltal, hogy olyan megállapodásokban és/vagy összehangolt magatartásokban vett részt, amelyek célja az alumínium‑ és tantál‑elektrolitkondenzátorok szállítására vonatkozó árpolitikák összehangolása volt. A Bizottság a Nippon Chemi‑Con felelősségét azon az alapon állapította meg, hogy 1998. június 26. és 2012. április 23. között közvetlenül részt vett a kartellben, és bírságot szabott ki vele szemben.
E bírság kiszámításakor a Bizottság a bírságkiszabási iránymutatásban(2) kifejtett módszert követte.
Először is a Bizottság úgy határozta meg az alapösszeget, hogy az alumínium‑ és tantál‑elektrolitkondenzátoroknak a jogsértésben való részvétel utolsó teljes évében történt eladásainak értékére támaszkodott, ideértve a Nippon Chemi‑Con 100%‑os tulajdonában lévő leányvállalatai által az Európai Gazdasági Térségben (EGT) teljesített értékesítéseket is. A Bizottság a jogsértés időtartama alapján szorzótényezőt alkalmazott. Úgy ítélve meg, hogy az árak összehangolására irányuló horizontális megállapodások jellegüknél fogva az EUMSZ 101. cikk legsúlyosabb megsértései közé tartoznak, a Bizottság ezt követően az eladások értékének a jogsértés súlya címén figyelembe veendő arányát 16%‑ban állapította meg. A kiszabott bírság kellően elrettentő jellegének biztosítása érdekében a Bizottság ezenkívül 16%‑os kiegészítő összeget is alkalmazott.
A Nippon Chemi‑Con a megtámadott határozat megsemmisítése iránt keresetet indított, amelyet azonban a Törvényszék kibővített kilencedik tanácsa elutasított.
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék először is elutasítja a Nippon Chemi‑Con arra alapított jogalapját, hogy a Bizottság nem rendelkezik joghatósággal az EUMSZ 101. cikk alkalmazására, mivel a versenyellenes magatartás Ázsiára összpontosított, és azt nem az EGT‑ben hajtották végre.
E tekintetben a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 101. cikk alkalmazása akkor indokolt, ha az általa hivatkozott magatartásokat a belső piac területén fejtik ki, függetlenül attól, hogy honnan erednek. Ezen, a kartell végrehajtására vonatkozó ismérvet – mint a kartellt az Unió területéhez kapcsoló tényezőt – a kartellel érintett terméknek az Unióban történő puszta értékesítése is teljesíti, függetlenül a beszerzési források és a termelési létesítmények helyétől.
Márpedig a Bizottság annak hangsúlyozásával, hogy a jogsértés időszaka alatt a világszintű kartell résztvevői elektrolitkondenzátorokat értékesítettek az EGT‑ben, az európai ügyfelekre vonatkozóan információkat cseréltek, és összehangolták kereskedelmi politikájukat az euró árfolyam‑ingadozásai függvényében, olyan érveket adott elő, amelyek alátámasztják azon következtetést, miszerint a kartellt valóban végrehajtották az EGT‑ben.
Másodszor a Törvényszék a Nippon Chemi‑Con arra alapított jogalapját vizsgálja, hogy a Bizottság nem bizonyította olyan egységes és folyamatos jogsértés fennállását, amely az állítólagos jogsértés teljes időtartama alatt valamennyi elektrolitkondenzátorra kiterjedt. E tekintetben a Nippon Chemi‑Con közelebbről arra hivatkozott, hogy a Bizottság nem bizonyította átfogó terv létezését, és nem vette figyelembe a kondenzátorok ágazatának heterogén jellegét.
Az átfogó terv fennállásának bizonyítását illetően a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az „egységes jogsértés” fogalma olyan helyzetre vonatkozik, amelyben több vállalkozás egy olyan folyamatos magatartásban álló jogsértésben vett részt, amelynek egyetlen gazdasági célja a verseny torzítása. Így, amennyiben a különböző cselekmények – azonos, a belső piacon fennálló versenyt torzító céljuk alapján – „átfogó terv” keretébe illeszkednek, a Bizottság az e cselekmények miatti felelősséget jogszerűen tudhatja be az összességében figyelembe vett jogsértésben való részvétel alapján.
E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság több olyan körülményt is figyelembe vett, amelyek alátámasztják azon következtetését, miszerint a felek között az évek során megvalósult versenyellenes kapcsolatok egységes célra irányuló átfogó terv részét képezték. A Bizottság ugyanis bizonyította, hogy e kapcsolatok a kondenzátorok jövőbeni árainak rögzítésére, e termékek kínálatára és keresletére, valamint bizonyos esetekben az árakra vonatkozó megállapodások megkötésére, alkalmazására és nyomon követésére vonatkoztak. Ráadásul a Bizottság megállapította, hogy az említett kapcsolatok közös jellemzőkkel bírtak a megbeszélések résztvevőit, jellegét és tárgyát illetően, amelyek átfedték egymást.
A Törvényszék egyébiránt elutasítja a Nippon Chemi‑Con arra alapított kifogását is, hogy a kondenzátorok heterogén jellege és a kereslet különböző földrajzi piacokon való sajátossága miatt a jogsértés – amellett, hogy azt a Bizottság nem bizonyította – nem fedhette le az elektrolitkondenzátorok EGT‑be irányuló összes eladását.
A Törvényszék előzetesen emlékeztet arra, hogy a kartell által érintett termékek meghatározásához a Bizottság nem köteles az érintett piacot gazdasági szempontok alapján meghatározni. Maguk a kartell tagjai határozzák meg ugyanis a megbeszéléseik és összehangolt magatartásaik tárgyát képező termékeket. Ráadásul a kartell által érintett termékeket a meghatározott termékekre vonatkozó tényleges versenyellenes magatartás okirati bizonyítékaira hivatkozva kell meghatározni.
E körülményekre tekintettel a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság helyesen állapította meg, hogy az egységes és folyamatos jogsértés az alumínium‑ és tantál‑elektrolitkondenzátorok összességét lefedte, amit a Bizottság alátámasztott annak bizonyításával, hogy a kartell résztvevői közötti minden versenyellenes információcsere az alumínium‑ vagy a tantál‑elektrolitkondenzátorokra vagy akár mindkettőre vonatkozott, hogy a megbeszélések több találkozón is általánosak voltak, és nem korlátozódtak az alumínium‑ vagy tantál‑elektrolitkondenzátorok bizonyos altípusaira, hogy a kartell résztvevői a vállalkozásaik által tett nyilatkozatokban egyáltalán nem korlátozták a kartell által lefedett termékek meghatározását, és hogy a kartell résztvevői képviselőinek többsége mindkét termék gyártásáért, nem pedig konkrét terméktípusok gyártásáért felelt.
Harmadszor a Törvényszék elutasítja a Nippon Chemi‑Con arra vonatkozó kifogását, hogy a Bizottság tévesen számította bele a 100%‑os tulajdonában lévő két leányvállalata által teljesített eladásokat a bírság alapösszegének kiszámítása szempontjából releváns eladások értékébe.
E tekintetben a Törvényszék először is rámutat arra, hogy a leányvállalatok önállóságának hiányára vonatkozó vélelem, amelyet az ítélkezési gyakorlat dolgozott ki annak érdekében, hogy az egyik jogalany (a leányvállalat) magatartását be lehessen tudni egy másiknak (az anyavállalatnak), akkor is érvényes, amikor – mint a jelen ügyben is – az olyan anyavállalattal szemben kiszabandó bírság alapösszegének kiszámítása szempontjából releváns eladások értékének meghatározásáról van szó, amely a jogsértésben közvetlenül részt vett, és amely a jogsértés időszakában az e jogsértéssel érintett termékeket a leányvállalatain keresztül értékesítette az EGT‑ben.
Márpedig, mivel a Nippon Chemi‑Con mindkét leányvállalatában 100%‑os részesedéssel rendelkezett, és következésképpen e három társaság az EUMSZ 101. cikk értelmében vett egyetlen gazdasági egységet alkotott, a Bizottság a Nippon Chemi‑Connal szemben kiszabott bírság alapösszegének kiszámítása szempontjából releváns eladások értékének meghatározásakor helyesen vette figyelembe azon kondenzátorok eladásainak összegét, amelyeket az említett gazdasági egység értékesített az EGT‑ben.