T‑457/09. sz. ügy
Westfälisch‑Lippischer Sparkassen‑ und Giroverband
kontra
Európai Bizottság
„Állami támogatások – A WestLB szerkezetátalakítása – Valamely tagállam gazdasága súlyos zavarának orvoslását célzó támogatások – Az EK 87. cikk (3) bekezdésének b) pontja – A támogatást bizonyos feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Személyében való érintettség – Eljáráshoz fűződő érdek – Elfogadhatóság – Kollegialitás – Indokolási kötelezettség – A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás – Arányosság – A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve – EK 295. cikk – A 659/1999/EK rendelet 7. cikkének (4) bekezdése”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített első tanács), 2014. július 17.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Személyében való érintettség – Szempontok – Valamely támogatást bizonyos feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat – Jogi személyiséggel rendelkező takarékpénztári társulás keresete – Támogatást nyújtói minőség – Hiány – Elfogadhatatlanság
(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Személyében való érintettség – Szempontok – Valamely támogatást bizonyos feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat – A támogatás által kedvezményezett vállalkozás részvényesének keresete – A támogatás által kedvezményezett vállalkozás eljáráshoz fűződő érdekétől elkülönülten az eljáráshoz fűződő érdek – Elfogadhatóság
(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Hatályon kívül helyezett aktus ellen indított kereset – A hatályon kívül helyezés, illetve a megsemmisítés joghatásai
(EK 231. cikk és EK 233. cikk)
4. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Új jogalap – Fogalom
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont és 48. cikk, 2. §)
5. Bizottság – A kollegialitás elve – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában írásbeli eljárásban történő határozathozatal – A Bizottság eljárási szabályzatának megszegése – Hiány
(A Bizottság eljárási szabályzata, 1. és 12. cikk)
6. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Valamely tagállam gazdasága súlyos megzavarásának orvoslását célzó támogatások – A támogatás engedélyezésének meghatározott feltételekhez kötése – Megengedhetőség
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, b) pont)
7. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – Iránymutatás elfogadásának lehetősége – Következmények – Mérlegelési jogkörének önkéntes korlátozását
(EK 87. cikk, (3) bekezdés)
8. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Valamely tagállam gazdasága súlyos megzavarásának orvoslását célzó támogatások – Nehéz helyzetben lévő, rendszerszinten jelentős banknak nyújtott támogatás – A támogatásnak a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás alapján történő vizsgálata – Megengedhetőség
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, b) pont; 2004/C 244/02 bizottsági közlemény)
9. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat – A versenytorzításnak és a tagállamok közötti kereskedelem érintettségének jellemzői – Ideiglenes határozatban szereplő indokolásra való utalás – Megengedhetőség
(EK 87. cikk, (1) bekezdés és EK 253. cikk)
10. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatásra vonatkozó határozat – A támogatást a szerkezetátalakítási tervben meghatározott feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Minden egyes feltétel szükségességének magyarázatára vonatkozó kötelezettség – Hiány
(EK 253. cikk; 659/1999 tanácsi rendelet, 7. cikk, (4) bekezdés; 2004/C 244/02 bizottsági közlemény)
11. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatások – A támogatást a szerkezetátalakítási tervben meghatározott feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – Terjedelem
(EK 87. cikk, (3) bekezdés)
12. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatásra vonatkozó határozat – A támogatást a szerkezetátalakítási tervben meghatározott feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Az egyenlő bánásmód elvének megsértése – Hiány
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont)
13. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Az EK 87. cikkre figyelemmel történő értékelés – A Bizottság azon lehetősége, hogy figyelembe vegye a közös piacnak egy korábbi határozathoz képest bekövetkezett fejlődését
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, b) pont)
14. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Hatáskörrel való visszaélés – Fogalom
(EK 230. cikk)
15. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Valamely vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtott támogatást bizonyos feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – A támogatás által kedvezményezett vállalkozás eladására vonatkozó kötelezettség – A tagállamok tulajdonjogi rendszerének tiszteletben tartása – A megsértés hiánya
(EK 87. cikk, (3) bekezdés és EK 295. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 83–109. pont)
2. Valamely személy, hacsak nem tud az eljáráshoz fűződő, azon társaság érdekétől elkülönülő érdeket igazolni, amelyet az európai uniós aktus érint, és amelynek tőkéjében e személy részesedéssel rendelkezik, ezen aktussal szemben nem védelmezheti másként az érdekeit, mint hogy e társaság tagjaként gyakorolja a jogait, míg keresetindításra maga a társaság jogosult.
Valamely banknak nyújtott állami támogatást bizonyos feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító bizottsági határozat esetén a kedvezményezett bank részvényeseinek eljáráshoz fűződő érdeke összeolvad a bankéval, amennyiben e határozat e bankot mérlegfőösszegének csökkentésére kötelezi, így a részvényeseket e határozat nem érinti személyükben. Ezzel szemben a bank részvényeseit személyükben érinti e határozat, amennyiben a támogatás engedélyezésének az a feltétele, hogy e részvényesek teljesítsék a bank független harmadik személynek való eladására vonatkozó kötelezettségüket.
(vö. 112., 120. pont)
3. A megsemmisítés iránti kérelemről már nem szükséges határozni, amennyiben a felperesnek a megtámadott aktus megsemmisítéséhez fűződő érdeke már nem áll fenn az eljárás folyamán bekövetkezett valamely esemény okán, amely esemény következményeként ezen aktus megsemmisítése önmagában már nem alkalmas joghatások kiváltására.
A felperes mindazonáltal továbbra is igazolhatja valamely hatályon kívül helyezett aktus megsemmisítéséhez fűződő érdekét, amennyiben a hatályon kívül helyezés nem a Törvényszék általi esetleges megsemmisítéssel azonos joghatásokat vált ki. Valamely intézmény aktusának hatályon kívül helyezése ugyanis nem jelenti jogellenességének elismerését, és ex nunc hatással jár, míg annak megsemmisítése ex tunc hatással jár.
A felperes megőrizheti az őt közvetlenül érintő, végre nem hajtott, a keresetindítást követően hatályon kívül helyezett jogi aktus megsemmisítése iránti kérelem azon célból történő benyújtásához fűződő érdekét, hogy az uniós bíróság állapítsa meg a vele szemben elkövetett jogsértést azért, hogy ez a megállapítás alapjául szolgálhasson egy esetleges kártérítési keresetnek, amelynek célja a megtámadott jogi aktus által okozott kár megfelelő módon történő megtérítése.
(vö. 130., 131., 137. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 160., 161. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 164–173. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 181–186. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 190., 191. pont)
8. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló bizottsági iránymutatást főszabály szerint megfelelőnek lehet tekinteni valamely tagállam gazdasága súlyos zavarának megszüntetése érdekében szükségesnek gondolt támogatások közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése céljából, különösen ha a kedvezményezettek rendszerszinten jelentős olyan bankok, amelyek gazdasági életképessége a létezésüket veszélyeztető szintre csökkent.
Ily módon egyrészt az, hogy az ilyen támogatás szükséges a gazdaság súlyos zavarának megszüntetéséhez, nem jelenti azt, hogy az nem tekinthető az ezen iránymutatás 9. pontja értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nyújtott támogatásnak; e rendelkezés szerint az ilyen vállalkozás képtelen – akár saját erejéből, akár pedig a tulajdonosai/részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén – arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid‑ vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét. Főszabály szerint az olyan bank, amelynek gazdasági életképessége a létezését veszélyeztető szintre csökkent, nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinthető.
Másrészt ezen iránymutatás annak érdekében, hogy egy szerkezetátalakítási támogatást összeegyeztethetőnek lehessen tekinteni a közös piaccal, azt írja elő, hogy a kedvezményezettre olyan szerkezetátalakítási terv vonatkozzon, amely lehetővé teszi ésszerű időn belül hosszú távú életképessége helyreállítását, hogy a támogatáshoz olyan intézkedések kapcsolódjanak, amelyek célja a verseny jelentős torzulásának megakadályozása, valamint hogy azt a szerkezetátalakítási költségek szigorú minimumára kell korlátozni. Márpedig a Bizottság joggal követeli meg azt, hogy a rendszerszinten jelentős bankok részére a pénzügyi válság miatt nyújtott támogatások engedélyezését e feltételek tiszteletben tartásához kössék, még abban az esetben is, ha a támogatás célja az, hogy megszüntesse egy tagállam gazdaságának jelentős zavarát.
(vö. 195–197. pont)
9. Az EUMSZ 87. cikk (1) bekezdése tiltja az olyan támogatásokat, amelyek érintik a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzítják a versenyt vagy versenytorzulással fenyegetnek. E két feltétel értékelése keretében a Bizottságnak azonban nem kell bizonyítania, hogy a támogatásoknak tényleges hatásuk van a tagállamok közötti kereskedelemre, és ténylegesen torzítják a versenyt, hanem csak azt kell megvizsgálnia, hogy e támogatások alkalmasak‑e a kereskedelem befolyásolására és a verseny torzítására.
Ennélfogva az, hogy a Bizottság a támogatást bizonyos feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatában nem bizonyította a vitatott támogatás által okozott versenytorzulásokat, nem jelentheti az EK 87. cikk (1) bekezdésének megsértését, és az indokolási kötelezettségének megsértését sem. Az egyedül releváns kérdés egyrészt az, hogy a Bizottság e határozatban megjelölte‑e azokat az okokat, amelyek miatt e támogatás alkalmas volt ilyen torzulás kiváltására, másrészt pedig, adott esetben, hogy a felperesnek sikerült‑e bizonyítania, hogy ezek az okok tévesek.
Az állami intézkedés EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősítésére adott indokolásban – tehát szükségképpen azzal a kérdéssel kapcsolatban is, hogy ezen intézkedés alkalmas volt‑e a verseny torzítására – a Bizottság az ügyet befejező határozatában az ideiglenes határozatban szereplő indokolásra való visszautalásra szorítkozhat, amennyiben egyrészt a tagállam, amely a bejelentésében elismerte, hogy az adott intézkedés állami támogatás, az ideiglenes határozat elfogadását követően e minősítést nem kifogásolta, másrészt az ideiglenes határozat is ugyanarra az állami intézkedésre, ugyanarra a kedvezményezettre és ugyanarra a célra irányul, és így e két határozatnak egymáshoz kapcsolódó és kellően hasonló ténybeli és jogi háttere van. Következésképpen ilyen esetben a Bizottság nem feltétlenül köteles újra megvizsgálni az ügyet befejező és ugyanezen intézkedést továbbra is állami támogatásnak minősítő határozata meghozatalakor fennálló versenyjogi helyzetet.
Továbbá jelentős határokon átnyúló tevékenységgel rendelkező, az Unióban liberalizáció alá eső ágazatban működő és a támogatás nyújtásának hiányában potenciálisan a piacról eltűnő vállalkozás számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatást állami támogatásnak minősítő határozat indokolása különlegesen tömör is lehet.
(vö. 228., 229., 235., 240., 241., 243., 254., 259. pont)
10. A szerkezetátalakítási támogatást engedélyező határozatban a Bizottság feladata többek között először az, hogy bizonyítsa, hogy az engedélyezett intézkedést ténylegesen az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak kell minősíteni, másodszor, hogy megvizsgálja, hogy az érintett tagállam bizonyította‑e, hogy a támogatás az EK 87. cikk (3) bekezdésében előírt eltérések egyikének hatálya alá eshet, harmadszor pedig, hogy megállapítsa, hogy a szerkezetátalakítási tervben előírt azon intézkedések összességére tekintettel, amelyek vonatkozásában e tagállam kötelezettséget vállalt, úgy lehet‑e tekinteni, hogy a támogatás kedvezményezettje hosszú távon életképes lesz, valamint hogy a támogatás által okozott versenytorzulás nem lesz jelentős.
Ezzel szemben a Bizottság nem köteles kifejteni a szerkezetátalakítási terv által előírt minden egyes intézkedés szükségességét, sem arra törekedni, hogy kizárólag a lehető legkevésbé korlátozó intézkedéseket írja elő azok közül, amelyek alkalmasak az említett célok megvalósításának biztosítására, kivéve ha az érintett tagállam előzetesen egy kevésbé korlátozó szerkezetátalakítási terv vonatkozásában vállalt kötelezettséget, amely ugyanolyan megfelelő módon megfelel e céloknak, vagy pedig e tagállam jelezte, hogy ellenzi egyes intézkedések felvételét a szerkezetátalakítási tervbe, és azzal az indokkal vállalt annak vonatkozásában kötelezettséget, hogy a Bizottság véglegesen azt közölte vele, hogy ezen intézkedések hiányában a támogatást nem fogja engedélyezni, mivel a támogatás nyújtásának az említett intézkedések tiszteletben tartása feltételéhez kötése ezekben az esetekben nem tudható be az érintett tagállamnak.
Ezek az elvek akkor is érvényesek, ha a Bizottság az [EK 88. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése alapján úgy dönt, hogy a szerkezetátalakítási támogatást engedélyező határozatban feltételt ír elő, amely az azon szerkezetátalakítási terv által előírt intézkedést tükrözi, amely vonatkozásában az érintett tagállam kötelezettséget vállalt.
Következésképpen a Bizottság határozatának meghozatalakor fennálló indokolási kötelezettsége azzal kapcsolatban, hogy a vitatott támogatás engedélyezését a szerkezetátalakítási tervben a támogatás kedvezményezettje hosszú távú életképességének biztosítása érdekében előírt feltételekhez kell kötni, annyiban áll, hogy fel kell tüntetnie azokat az okokat, amelyek miatt úgy véli, hogy az említett terv tiszteletben tartása elegendő e cél eléréséhez. Nem vizsgálható azonban az ilyen határozat indokolása a szerkezetátalakítási tervben írt és a határozatban megismételt valamennyi feltétel tekintetében külön‑külön.
(vö. 296., 297., 303., 304., 317., 318. pont)
11. Valamely szerkezetátalakítási támogatást a szerkezetátalakítási tervben meghatározott feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat elfogadásakor a Bizottság részéről az arányosság elvének alkalmazása pusztán annak megállapítását jelenti, hogy egyrészt azon szerkezetátalakítási terv alapján, amely vonatkozásában az érintett tagállam kötelezettséget vállalt, úgy lehet tekinteni, hogy a támogatás kedvezményezettje hosszú távon életképes lesz, valamint hogy elmaradnak a súlyos versenytorzulások, másrészt pedig, hogy az érintett tagállam nem vállalt olyan terv vonatkozásában kötelezettséget, amely olyan kevésbé korlátozó intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik e gazdasági életképesség megfelelő biztosítását és a versenytorzulások elkerülését.
(vö. 350. pont)
12. Az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy az összehasonlítható helyzeteket ne kezeljék eltérően, és az eltérő helyzeteket ne kezeljék ugyanúgy, hacsak objektív módon nem igazolható az ilyen bánásmód.
E tekintetben a szerkezetátalakítási támogatás engedélyezésének az abban a szerkezetátalakítási tervben előírt intézkedések betartásához kötése, amely vonatkozásában az érintett tagállam kötelezettséget vállalt, főszabály szerint nem eredményezi az egyenlő bánásmód elvének megsértését.
Abban az esetben ugyanis, ha két összehasonlítható szerkezetátalakítási támogatás engedélyezését különböző feltételekhez kötik, amelyeket azon szerkezetátalakítási tervek írnak elő, amelyek vonatkozásában az érintett tagállamok kötelezettséget vállaltak, a támogatás kedvezményezettjeinek eltérő helyzete nem a Bizottság döntéséből következik, hanem az e tagállamok által tett kötelezettségvállalások jellegéből, mivel a Bizottság azt köteles megvizsgálni, hogy azok lehetővé teszik‑e a kedvezményezettek életképessége visszanyerésének biztosítását, valamint a jelentős versenytorzítások megakadályozását.
(vö. 364., 370., 371. pont)
13. Kizárólag az EK 87. cikk (3) bekezdésének b) pontja keretében, nem pedig a Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlatára tekintettel kell értékelni, még ha meg is állapítható e gyakorlat, a Bizottság azon határozatának törvényességét, amely megállapítja, hogy valamely új támogatás nem felel meg ezen eltérés alkalmazási feltételeinek. Az állami támogatás fogalma, valamint a kedvezményezett életképessége visszanyerésének biztosításához szükséges feltételek olyan objektív helyzetre vonatkoznak, amelyet a bizottsági határozat meghozatalának időpontjában kell értékelni. Ennélfogva nem befolyásolják a megtámadott határozat jogszerűségének értékelését azok az okok, amelyek miatt a Bizottság egy korábbi határozatban eltérően értékelte a szóban forgó helyzetet.
Továbbá a Bizottságot nem lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy szigorúbb összeegyeztethetőségi feltételeket állapítson meg, mint korábbi határozataiban, amennyiben a közös piac fejlődése és az e piacon folyó torzításmentes verseny célja ezt követeli meg, mivel a gazdasági szereplőknek nincs jogos indokuk arra, hogy joggal bízzanak egy olyan helyzet fennmaradásában, amelyet az uniós intézmények mérlegelési jogkörük keretein belül módosíthatnak.
(vö. 368., 369. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 372. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 387–399. pont)