T‑584/13. sz. ügy

BASF Agro BV és társai

kontra

Európai Bizottság

„Növényvédő szerek – Fipronil hatóanyag – A jóváhagyás felülvizsgálata – Az 1107/2009/EK rendelet 21. cikke – A szóban forgó hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerrel kezelt vetőmagok használatának és értékesítésének tilalma – Az 1107/2009 rendelet 49. cikkének (2) bekezdése – Az elővigyázatosság elve – Hatásvizsgálat”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített első tanács), 2018. május 17.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – A bizonyos hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre engedélyeket kiadó tagállamokat az engedélyek módosítására vagy visszavonására kötelező bizottsági rendelet – Ezen anyagot gyártó és forgalmazó vállalkozás keresete – Elfogadhatóság

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 540/2011 és 781/2013 bizottsági rendeletek)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Személyében való érintettség – Szempontok – A bizonyos hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerekre engedélyeket kiadó tagállamokat az engedélyek módosítására vagy visszavonására kötelező bizottsági rendelet – Ezen anyagot gyártó és forgalmazó vállalkozás keresete – Elfogadhatóság

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 540/2011 és 781/2013 bizottsági rendeletek)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatósági feltételek – Természetes vagy jogi személyek – Ugyanazon határozattal szemben több felperes által indított kereset – Egyikük kereshetőségi joga – A kereset egészének elfogadhatósága

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

4.      A közegészség védelme – Kockázatértékelés – Az elővigyázatosság elvének alkalmazása – Terjedelem – A kockázat és a veszély fogalma – A társadalom számára elfogadhatatlannak ítélt kockázat szintjének meghatározása – A releváns szabályozás által kijelölt uniós intézmény hatásköre

(EUMSZ 191. cikk, (2) bekezdés)

5.      Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 1107/2009 rendelet – Valamely hatóanyag jóváhagyásának felülvizsgálata – A jóváhagyásnak a jóváhagyási kritériumok nemteljesülése miatti visszavonása vagy módosítása – A Bizottságra háruló bizonyítási teher

(1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, és 21. cikk, (3) bekezdés; 91/414 tanácsi irányelv)

6.      Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 1107/2009 rendelet – Bizonyos hatóanyagot tartalmazó szerek használatát és értékesítését korlátozó intézkedések meghozatala – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem

(1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

7.      Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 1107/2009 rendelet – Valamely hatóanyag jóváhagyásának felülvizsgálata – Az eljárás olyan új vizsgálatok alapján történő megindítása, amelyek a jóváhagyási kritériumok teljesülését illetően kétségeket ébresztenek – Megengedhetőség – Az új vizsgálatok fogalma

(1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, és 21. cikk, (1) bekezdés)

8.      Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 1107/2009 rendelet – Valamely hatóanyag jóváhagyásának felülvizsgálata – Az új tudományos és műszaki ismeretekre, valamint az ellenőrzési adatokra tekintettel valamely tagállam által benyújtott felülvizsgálati kérelem – Az ellenőrzési adatok fogalma

(1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 21. cikk, (1) bekezdés)

9.      Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 1107/2009 rendelet – Valamely hatóanyag jóváhagyásának felülvizsgálata – Az új tudományos és műszaki ismeretekre, valamint az ellenőrzési adatokra tekintettel valamely tagállam által benyújtott felülvizsgálati kérelem – A Bizottságnak a felülvizsgálat szükségességével kapcsolatos mérlegelési jogköre

(1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 21. cikk, (1) bekezdés)

10.    Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 1107/2009 rendelet – Bizonyos hatóanyagot tartalmazó szerek használatát és értékesítését korlátozó intézkedések meghozatala – Az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatok előzetes értékelése – Az elővigyázatosság elvének alkalmazása – Terjedelem

(EUMSZ 191. cikk, (2) bekezdés; 1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (8) preambulumbekezdés, és 1. cikk, (4) bekezdés, 4. cikk, 21. cikk, (3) bekezdés, 69. és 70. cikk)

11.    Európai uniós jog – Elvek – Az elővigyázatosság elve – Terjedelem – Az elv alkalmazására vonatkozó iránymutatások – A cselekvésből, illetve a cselekvés elmaradásából eredő előnyök és terhek vizsgálatára vonatkozó szabályok

(EUMSZ 191. cikk, (2) bekezdés; COM(2000)1 végleges bizottsági közlemény, 6.3.4 pont)

12.    Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 1107/2009 rendelet – Bizonyos hatóanyagot tartalmazó szerek használatát és értékesítését korlátozó intézkedések meghozatala – Az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatok előzetes értékelése – A Bizottság hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettsége – Kötelezettségszegés – Az elővigyázatosság elvének megsértése

(EUMSZ 11. cikk, EUMSZ 114. cikk, (3) bekezdés, és EUMSZ 191. cikk, (2) bekezdés; 1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet; COM(2000)1 végleges bizottsági közlemény, 6.3.4 pont)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 33., 35–42. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 44., 45. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 49. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(lásd: 58., 59., 61., 62. és 64–75. pont)

5.      A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelet releváns rendelkezéseinek megfogalmazásából és rendszeréből az tűnik ki, hogy főszabály szerint a jóváhagyás kérelmezője köteles annak bizonyítására, hogy teljesülnek az említett rendelet 4. cikkében foglalt jóváhagyási feltételek, ahogyan azt korábban a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv kifejezetten előírta.

A jóváhagyás időtartamának vége előtt végzett felülvizsgálat során azonban a Bizottságnak kell bizonyítania azt, hogy a jóváhagyás feltételei már nem állnak fenn. A valamely jogszabályi rendelkezésre – a jelen esetben az 1107/2009 rendelet 21. cikkének (3) bekezdésére – hivatkozó félnek kell ugyanis bizonyítania, hogy e rendelkezés alkalmazási feltételei fennállnak. E tekintetben nem tekinthető a bizonyítási kötelezettség megfordulásának annak elismerése, hogy tudományos bizonytalanság esetén az uniós szinten jóváhagyott hatóanyag ártalmatlanságára vonatkozóan felmerülő észszerű kétségek óvintézkedést tehetnek indokolttá. Mindazonáltal a Bizottság teljesíti a bizonyítási kötelezettségét, ha megállapítja, hogy az eredeti jóváhagyás során levont azon következtetést, hogy az 1107/2009 rendelet 4. cikke szerinti jóváhagyási kritériumok teljesültek, a későbbi – szabályozási vagy műszaki – változások érvénytelenné teszik.

Így a Bizottság a jogilag megkövetelt módon eleget tesz az őt az 1107/2009 rendelet 21. cikkének (3) bekezdése alapján terhelő bizonyítási kötelezettségnek, ha igazolni tudja, hogy a szabályozási háttérnek a jóváhagyási feltételek megerősítésével járó módosulására tekintettel az eredeti jóváhagyás céljából elvégzett vizsgálatok során keletkezett adatok – például bizonyos expozíciós módok esetében – elégtelenek voltak a szóban forgó hatóanyaghoz kapcsolódó, méheket érintő összes kockázat azonosításához. Az elővigyázatosság elve alapján ugyanis valamely hatóanyag jóváhagyását vissza kell vonni, illetve módosítani kell, ha az új adatok érvénytelenné teszik azt a korábbi megállapítást, amely szerint ez a hatóanyag teljesíti az 1107/2009 rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumokat. Ebben a tekintetben a Bizottságnak jogában áll, hogy a bizonyítási jogra vonatkozó általános szabályokkal összhangban csak azokra a komoly és meggyőző valószínűsítő körülményekre hivatkozzon, amelyek noha nem szüntetik meg a tudományos bizonytalanságot, észszerű kétséget ébresztenek azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó hatóanyag teljesíti‑e az említett jóváhagyási kritériumokat.

(lásd: 86., 89–91. pont)

6.      A Bizottság számára széles mérlegelési jogkört kell biztosítani a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelettel ráruházott célok hatékony megvalósítása érdekében, és az általa elvégzendő összetett technikai értékelésekre tekintettel. Ez különösen igaz azokra a határozatokra, amelyeket a Bizottságnak a kockázatkezelés tárgyában kell az említett rendelet alapján meghoznia.

E jogkör gyakorlása azonban nincs kivonva a bírósági felülvizsgálat alól. E tekintetben e felülvizsgálat keretein belül az uniós bíróságnak vizsgálnia kell az eljárási szabályok betartását, a Bizottság által megállapított tények ténybeli pontosságát, a nyilvánvaló mérlegelési hiba hiányát e tények értékelése során, illetve a hatáskörrel való visszaélés hiányát. Annak megállapításához, hogy a Bizottság az összetett tények értékelésekor elkövetett‑e olyan nyilvánvaló mérlegelési hibát, amely indokolttá teheti a megtámadott aktus megsemmisítését, a felperes által előterjesztett bizonyítékoknak elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy kétségbe vonják az ezen aktusban megállapított tények értékelésének hihetőségét. A hihetőség e vizsgálatára is figyelemmel, az uniós bíróságnak nem feladata az, hogy az összetett tényekre vonatkozó értékelésével helyettesítse az aktus kibocsátója által elvégzett értékelést.

Továbbá, ha valamely intézmény széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, akkor a közigazgatási eljárásban az uniós jogrend által biztosított garanciák tiszteletben tartásának ellenőrzése alapvető fontosságú. E garanciák között szerepel többek között a hatáskörrel rendelkező intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy gondosan és pártatlanul megvizsgálja az adott ügy összes releváns körülményét, és megfelelően indokolja határozatát. Így a kockázatok lehető legkimerítőbb, a kiválóság, az átláthatóság és a függetlenség elvét tiszteletben tartó tudományos véleményeken alapuló tudományos értékelése jelentős eljárási garancia az intézkedések tudományos objektivitásának biztosítása és az önkényes intézkedések elkerülése érdekében.

(lásd: 92–96. pont)

7.      Ahhoz, hogy a Bizottság a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelet 21. cikkének (1) bekezdése értelmében valamely hatóanyag jóváhagyásának felülvizsgálatát elvégezhesse, elegendő, ha vannak olyan új vizsgálatok (azaz olyan vizsgálatok, amelyeket a szóban forgó anyag előző értékelése során az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság [EFSA], illetve a Bizottság még nem vett figyelembe), amelyeknek az eredményei az előző értékelés során rendelkezésre álló ismeretekhez képest aggodalmat keltenek azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy még mindig teljesülnek‑e az 1107/2009 rendelet 4. cikkének jóváhagyási feltételei, és ebben a szakaszban nincs szükség annak vizsgálatára, hogy ezek az aggodalmak valóban megalapozottak‑e, mivel ez utóbbi vizsgálat magának a felülvizsgálatnak a tárgyát képezi.

Annak érdekében ugyanis, hogy megállapítható legyen, hogy az 1107/2009 rendelet 4. cikkének feltételei már nem teljesülnek – tekintettel többek között e rendelet védelmi célkitűzésére –, a Bizottságnak még akkor is képesnek kell lennie a vizsgálat megindítására, ha az új tudományos és műszaki ismeretek által keltett kétely szintje viszonylag alacsony. Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy a Bizottság teljesen szabadon értékelhet. Az „új tudományos és műszaki ismeretek” fogalma ugyanis nem értelmezhető kizárólag időbeli szempontból, hanem az egy minőségi összetevőt is magában foglal, amely egyébiránt mind az „új”, mind a „tudományos” jelzőhöz kapcsolódik. Ebből következik, hogy az 1107/2009 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének alkalmazási küszöbét nem érik el azok az „új ismeretek”, amelyek csak korábbi ismeretek egyszerű megismétléseire, szilárd alap nélküli új feltételezésekre, valamint a tudományhoz nem kapcsolódó politikai megfontolásokra vonatkoznak. Végeredményben az „új tudományos és műszaki ismereteknek” tehát tényleges jelentőséggel kell rendelkezniük annak értékelése szempontjából, hogy az 1107/2009 rendelet 4. cikke szerinti jóváhagyási feltételek továbbra is teljesülnek‑e.

Ezenkívül, ami a korábbi tudományos és műszaki ismeretek szintjének meghatározását illeti, az ismeretek korábbi szintje nem lehet az, amely az új ismeretek közzétételét közvetlenül megelőzi, hanem az az érintett anyag korábbi kockázatértékelésének időpontjában fennálló szintet jelenti. Egyrészt ugyanis ez a korábbi értékelés stabil referenciaküszöbnek minősül, mivel az az akkor rendelkezésre álló ismeretek összefoglalását tartalmazza. Másrészt, noha az ismeretek az azok közzétételét közvetlenül megelőző ismeretek szintjéhez képest újak, lehetetlen figyelembe venni a tudományos és műszaki ismeretek fokozatos fejlődését, amelynek egyes szakaszai önmagukban nem feltétlenül keltenek aggodalmat, összességükben azonban aggodalomra adhatnak okot.

(lásd: 110–112., 114. pont)

8.      A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelet 21. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „ellenőrzési adatok” az e rendelet alapján jóváhagyott anyagot tartalmazó növényvédő szereknek a földterületen történő tényleges alkalmazását követően összegyűjtött adatok. Az ilyen adatok, függetlenül attól, hogy azokat valamely ellenőrzési program keretében vagy azon kívül gyűjtötték, nem tekinthetők helyszíni vizsgálatok során keletkezett adatoknak az arra való alkalmasságukat illetően, hogy okozati összefüggés fennállására vagy hiányára vonatkozó konkrét megállapítás alapjaként szolgáljanak. A helyszíni vizsgálatok ugyanis olyan tudományos kísérleti vizsgálatok, amelyeknek egyértelműek a paraméterei, és kontrollcsoportot foglalnak magukban, míg az ellenőrzési vizsgálatok olyan megfigyelési (nem intervenciós) vizsgálatok, amelyeknek a paraméterei nincsenek meghatározva. Következésképpen az e két típusú vizsgálat különböző minőségű adatokat hoz létre, különösen ami az adatok arra való alkalmasságát illeti, hogy megalapozzák a megfigyelt jelenség okai és hatásai közötti összefüggésre, vagy – megfigyelt jelenség hiányában – az okozati összefüggés hiányára vonatkozó megállapítást.

Ebből következik, hogy az ellenőrzési vizsgálatok feltárhatják ugyan a kockázatot valószínűsítő körülmények fennállását, azok azonban a helyszíni vizsgálatokkal ellentétben nem használhatók valamely kockázat hiányának bizonyítására.

(lásd: 128., 132., 134., 136. pont)

9.      A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének első albekezdéséből kitűnik, hogy noha a Bizottságnak figyelembe kell vennie a tagállamnak a hatóanyag jóváhagyásának felülvizsgálatára irányuló kérését, szabadon értékelheti azt a kérdést, hogy ezt a felülvizsgálatot a rendelkezésre álló új tudományos ismeretekre tekintettel meg kell‑e indítani. Ez egyébiránt a jóváhagyott hatóanyagok gyártói számára védelmet jelent a tagállamok által esetleg benyújtott megalapozatlan vagy akár visszaélésszerű felülvizsgálati kérelmekkel szemben.

Azt illetően, hogy a felülvizsgálatot elrendelő határozat keretében milyen szerepet kell tulajdonítani az ellenőrzési adatoknak, az említett albekezdés második mondata ezen adatokat csak azon feltételek leírása céljából említi, amelyek esetén a tagállamok a jóváhagyás felülvizsgálatát kérhetik, nem pedig azon feltételek leírása céljából, amelyek a Bizottság felülvizsgálati eljárás megindítását elrendelő határozatát szabályozzák. Ez utóbbi feltételeket ugyanis az 1107/2009 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének második albekezdése határozza meg, amely csak az „új tudományos vagy műszaki ismeretek” figyelembevételét írja elő.

(lásd: 137., 138. pont)

10.    Az elővigyázatosság elvének alkalmazása nem korlátozódik azokra az esetekre, amelyekben a kockázat fennállása bizonytalan, hanem arra akkor is sor kerülhet, amikor a kockázat fennállása megállapításra került, és amely esetekben a Bizottságnak azt kell értékelnie, hogy e kockázat elfogadható‑e, vagy sem, vagy akár azt kell értékelnie, hogy arra a kockázatkezelés keretében milyen választ kell adni.

Ami ezen elvnek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelet keretében való alkalmazását illeti, amint az említett rendelet (8) preambulumbekezdéséből és 4. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, e rendelet valamennyi rendelkezése az elővigyázatosság elvén alapul annak biztosítása érdekében, hogy a hatóanyagok vagy a növényvédő szerek ne gyakoroljanak káros hatást, többek között, a környezetre. Ebből az következik, hogy az említett rendelet alapján elfogadott összes aktus ipso iure az elővigyázatosság elvén alapul. Ez az alapul szolgáló elv nem korlátozódik az 1107/2009 rendelet szükséghelyzeti eljárásokra vonatkozó 69. és 70. cikkére. Márpedig az elővigyázatosság elvét alkalmazni kell az említett rendelet 4. cikke szerinti jóváhagyási kritériumok értékelésére, amely rendelkezésre e rendelet 21. cikkének (3) bekezdése utal.

(lásd: 153., 154., 156. pont)

11.    Az elővigyázatosság elvéről szóló bizottsági közlemény 6.3.4 pontja kimondja, hogy meg kell vizsgálni a cselekvésből, illetve a cselekvés elmaradásából eredő előnyöket és terheket. E vizsgálat formája és terjedelme azonban nem került meghatározásra. Így többek között abból egyáltalán nem tűnik ki, hogy az érintett hatóság köteles volna valamely sajátos értékelési eljárást indítani, amely például formális írásbeli értékelő jelentés elfogadásához vezet. A szövegből ezenkívül az következik, hogy az elővigyázatosság elvét alkalmazó hatóságnak az elemzési módszereket illetően jelentős mérlegelési mozgástér áll rendelkezésére. Ugyanis míg a közlemény szerint a vizsgálatnak gazdasági elemzést kell tartalmaznia, az érintett hatóságnak abba mindenképpen bele kell foglalnia nem gazdasági megfontolásokat is. A közlemény ezenfelül kifejezetten hangsúlyozza, hogy bizonyos körülmények között a gazdasági megfontolásoknak kisebb jelentőséget kell tulajdonítani, mint más, lényegesnek tekintett érdekeknek; és példaként kifejezetten meg is említ bizonyos érdekeket, köztük a környezetet és egészséget.

Arra egyébiránt nincs szükség, hogy a költségekre és a haszonra vonatkozó gazdasági elemzést a tervezett cselekvés, illetve a cselekvés elmaradása költségeinek pontos kiszámítása alapján készítsék el. Az ilyen pontos számításokat az esetek többségében lehetetlen elvégezni, hiszen az elővigyázatosság elve alkalmazásának kontextusában e számítások eredménye számos olyan változótól függ, amely a meghatározásánál fogva ismeretlen. Ha ugyanis a nemcselekvés és a cselekvés valamennyi következménye ismert volna, nem kellene az elővigyázatosság elvéhez fordulni, hanem a bizonyosság alapján lehetne döntést hozni. Összefoglalva, az elővigyázatosság elvéről szóló közlemény követelményei akkor teljesülnek, ha az érintett hatóság ténylegesen tudomást szerzett azokról a pozitív és negatív, gazdasági és egyéb hatásokról, amelyeket a tervezett intézkedés, valamint az intézkedés elmaradása kiválthat, és azokat a döntéshozatala során figyelembe vette. Nincs szükség azonban e hatások pontos számszerűsítésére, ha arra nincs lehetőség, vagy az aránytalan erőfeszítést venne igénybe.

(lásd: 162., 163. pont)

12.    Kétségtelenül igaz, hogy az EUMSZ 11. cikk és az EUMSZ 114. cikk (3) bekezdése alapján megállapításra került, hogy a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendelet alkalmazásában a környezet védelmének elsőbbsége van a gazdasági megfontolásokkal szemben, ezért azzal az egyes gazdasági szereplőket érő, akár jelentős mértékű, kedvezőtlen gazdasági következményeket is igazolni lehet, amely megfogalmazást egyébiránt az elővigyázatosság elvéről szóló bizottsági közlemény 6.3.4 pontja is átvette.

Mindazonáltal az ilyen elvre vonatkozó általános kijelentés nem tekinthető a mérlegelési jogkör jogalkotó általi előzetes gyakorlásának, amely a Bizottságot mentesíthetné valamely konkrét intézkedés előnyeire és terheire vonatkozó elemzés elvégzése alól. A hatásvizsgálat ugyanis egy konkrét kockázatkezelési intézkedésre vonatkozik; az ilyen vizsgálatot tehát csak az egyedi esetben érvényes, sajátos és lényeges körülmények figyelembevételével lehet elvégezni, nem pedig általánosan és előzetesen, minden olyan esetre, amelyre az adott jogi norma kiterjed. Ennélfogva abban az esetben, ha e vizsgálatra vonatkozóan semmilyen okirati bizonyíték nem áll rendelkezésre, nem elegendő az, hogy a Bizottság biztosi testülete tudott valamely más, korábbi döntés céljából készített hatásvizsgálatról. Márpedig a hatásvizsgálat hiánya az elővigyázatosság elve megsértésének minősül.

Egyébiránt az elővigyázatosság elvéről szóló közlemény 6.3.4 pontjában megfogalmazott, a hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettség végső soron nem több, mint az arányosság elvének sajátos kifejeződése. Ennélfogva nem lehet eredményesen azzal érvelni, hogy az 1107/2009 rendelet alkalmazása során a Bizottság nem köteles tiszteletben tartani ezt az elvet, legalábbis ezen elv gazdasági részét. Márpedig az arányosság elvével nem egyeztethető össze az az állítás, hogy a Bizottság – egy olyan területen, amelyen széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik – anélkül jogosult intézkedéseket hozni, hogy azok előnyeit és hátrányait értékelnie kellene. Azzal a ténnyel ugyanis, hogy az adminisztráció számára mérlegelési jogkört biztosítanak, szükségszerűen és elengedhetetlenül együtt jár az e jogkör gyakorlására és ennek érdekében az összes releváns információ figyelembevételére vonatkozó kötelezettség. Ez még inkább így van az elővigyázatosság elvének alkalmazása során, amikor az adminisztráció a jogalanyok jogait korlátozó intézkedéseket nem valamely tudományos bizonyosság alapján, hanem bizonytalanság alapján hozza meg: ha a jogalany köteles elfogadni azt, hogy valamely gazdasági tevékenységet megtilthatnak számára, jóllehet még az sem biztos, hogy az elfogadhatatlan kockázattal jár, az adminisztrációtól legalább annyit meg kell követelni, hogy amennyire lehetséges, a különböző releváns érdekek szempontjából teljeskörűen mérje fel a cselekvésének következményeit, és azokat hasonlítsa össze a nemcselekvésének lehetséges következményeivel.

(lásd: 168–170., 173. pont)