A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2016. április 7.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Közbeszerzési szerződések – 2004/18/EK irányelv – A gazdasági szereplők műszaki és/vagy szakmai kapacitásai – A 48. cikk (3) bekezdése – Egyéb szervezeteknek a kapacitásaira való hivatkozás lehetősége – Feltételek és szabályok – Az ajánlattevő és az egyéb szervezetek között fennálló kapcsolat jellege – Az ajánlat módosítása – Az elektronikus árverés érvénytelennek nyilvánítása és megismétlése – 2014/24/EU irányelv”
A C‑324/14. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Krajowa Izba Odwoławcza (országos fellebbviteli tanács, Lengyelország) a Bírósághoz 2014. július 7‑én érkezett, 2014. június 18‑i határozatával terjesztett elő az előtte
a Partner Apelski Dariusz
és
a Zarząd Oczyszczania Miasta
között,
a Remondis sp. z o.o. és
az MR Road Service sp. z o.o.
részvételével
folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: A. Tizzano (előadó), a Bíróság elnökhelyettese, az első tanács elnökeként eljárva, F. Biltgen, E. Levits, M. Berger és S. Rodin bírák,
főtanácsnok: N. Jääskinen,
hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2015. május 7‑i tárgyalásra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Partner Apelski Dariusz képviseletében T. Krześniak adwokat,
– a Zarząd Oczyszczania Miasta képviseletében K. Wąsik radca prawny,
– a Remondis sp. z o.o. és az MR Road Service sp. z o.o. képviseletében K. Kamiński és K. Dajczer radcowie prawni,
– a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, M. Szwarc és D. Lutostańska, meghatalmazotti minőségben,
– a spanyol kormány képviseletében M. J. García‑Valdecasas Dorrego, meghatalmazotti minőségben,
– a lett kormány képviseletében I. Kalniņš és I. Ņesterova, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében K. Herrmann és A. Tokár, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2015. szeptember 8‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2014. L 339., 14. o.) 2. és 4. cikkének, továbbá 48. cikke (3) bekezdésének értelmezésére irányul.
2 Ezt a kérelmet a Partner Apelski Dariusz (a továbbiakban: Partner) és a Zarząd Oczyszczania Miasta (köztisztasági hivatal, a továbbiakban: varsói köztisztasági hivatal) között a Partnernek a Varsó város (Lengyelország) útjainak 2014–2017. években való átfogó gépi takarítására vonatkozó közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásából való kizárása tárgyában terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós jog
A 2004/18 irányelv
3 A 2004/18 irányelv (46) preambulumbekezdésének szövege a következő:
„A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség [helyesen: a hátrányos megkülönböztetés tilalma] és az egyenlő bánásmód elvének a betartását, és garantálják, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el. Ennek eredményeképpen helyénvaló, hogy csupán két szerződés‑odaítélési szempont, »a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás« és »a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat« alkalmazása legyen megengedett.
Az egyenlő bánásmód elvének a szerződések odaítélése során történő alkalmazását biztosítandó, helyénvaló arra vonatkozó – a joggyakorlatban kialakított – kötelezettséget megállapítani, hogy biztosítani kell a szükséges átláthatóságot annak érdekében, hogy valamennyi ajánlattevő észszerű mértékig tájékozott legyen azon szempontok és szabályok tekintetében, amelyeket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására alkalmazni fognak. [...]”
4 Az említett irányelvnek „A szerződések odaítélésének elvei” című 2. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:
„Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes [helyesen: hátrányos megkülönböztetéstől mentes] bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el.”
5 Az említett irányelvnek „A résztvevők alkalmasságának ellenőrzése, a résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése” című 44. cikke kimondja:
„(1) A szerződéseket az 53. és az 55. cikkben megállapított feltételek alapján – a 24. cikk figyelembevételével – kell odaítélni, miután az ajánlatkérő szerv a 45. és a 46. cikk alapján ki nem zárt gazdasági szereplők alkalmasságát a 47–52. cikkben említett, gazdasági és pénzügyi helyzetre, a szakmai és műszaki ismeretekre vagy alkalmasságra vonatkozó szempontoknak, valamint adott esetben a (3) bekezdésben említett megkülönböztetésmentességi [helyesen: hátrányos megkülönböztetést tiltó] szabályoknak és szempontoknak megfelelően megvizsgálta.
(2) Az ajánlatkérő szerv a 47. és a 48. cikkel összhangban megkövetelheti a részvételre jelentkezőktől és az ajánlattevőktől egy minimális teljesítményszint elérését.
A 47. és a 48. cikkben említett adatok körének és az egy adott szerződés esetében megkövetelt minimális teljesítményszintnek a szerződés tárgyával összefüggőnek és azzal arányosnak kell lennie.
A minimális teljesítményszintet közölni kell a hirdetményben.
[...]”
6 A 2004/18 irányelv „Gazdasági és pénzügyi kapacitás” című 47. cikke (2) bekezdésében a következők szerint rendelkezik:
„Egy gazdasági szereplő szükség esetén és egy adott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.”
7 Ezen irányelv „Műszaki és/vagy szakmai alkalmasság” címet viselő 48. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) A gazdasági szereplő műszaki és/vagy szakmai alkalmasságát a (2) és a (3) bekezdéssel összhangban kell elbírálni és megvizsgálni.
(2) A gazdasági szereplő műszaki alkalmasságát – az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegétől, mennyiségétől vagy jelentőségétől és rendeltetésétől függően – a következő módon vagy módokon lehet bizonyítani:
a) [...]
ii) az elmúlt három évben leszállított áruk, illetve teljesített főbb szolgáltatások listája, összegekkel, időpontokkal és közületi vagy magán megrendelőkkel együtt. [...]
[…]
[...]
(3) A gazdasági szereplő – adott esetben és konkrét szerződésekkel kapcsolatban – más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül a hozzájuk fűződő kapcsolata jogi jellegére. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szerződés teljesítéséhez ezek az erőforrások a rendelkezésére fognak állni, például olyan módon, hogy bemutatja az említett szervezetek arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják.
[...]”
8 A 2004/18 irányelv „Kiegészítő iratok és további információ” című 51. cikke kimondja:
„Az ajánlatkérő szerv felhívhatja a gazdasági szereplőket arra, hogy egészítsék ki vagy pontosítsák a 45–50. cikk szerint benyújtott igazolásokat és iratokat.”
9 Ezen irányelv „Elektronikus árverés alkalmazása” című 54. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:
„(1) A tagállamok rendelkezhetnek az elektronikus árverés ajánlatkérő szervek általi alkalmazásának lehetőségéről.
[...]
(4) Az ajánlatkérő szerv, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés‑odaítélési szemponttal/szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.
Minden elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell kérni arra, hogy nyújtson be új árakat és/vagy új értékeket; [...]
[...]
(8) Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést az 53. cikkel összhangban, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.
Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett hirdetményben meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.”
A 2014/24/EU irányelv
10 A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítés: HL 2015. L 275., 68. o.) (2) preambulumbekezdésének szövege a következő:
„[…] a közbeszerzési szabályokat, amelyeket […] a 2004/18/EK […] tanácsi irányelv alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis‑ és középvállalkozásoknak (kkv‑k) a közbeszerzésben való részvételét […]. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a jogbiztonság érdekében, valamint az Európai Unió Bírósága vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlata egyes aspektusainak beépítésére.”
11 A 2014/24 irányelv „Más szervezetek kapacitásainak igénybevétele” című 63. cikkének szövege a következő:
„(1) Az 58. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott, a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok, valamint az 58. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott, a technikai és szakmai alkalmasságra vonatkozó kritériumok tekintetében, a gazdasági szereplő adott esetben és egy adott szerződés vonatkozásában egyéb szervezetek kapacitásait is igénybe veheti, a velük fennálló kapcsolatának jogi természetétől függetlenül. Mindazonáltal a XII. melléklet II. részének f) pontjában foglalt iskolai végzettségekkel és szakképzettségekkel, valamint a releváns szakmai tapasztalattal kapcsolatos kritériumokat illetően a gazdasági szereplők csak akkor vehetik igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitásokra szükség van. Amennyiben a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv felé, hogy a szükséges erőforrások a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.
[...]
(2) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő végezzen el [...]”
12 Ezen irányelv 90. cikkének (1) bekezdése szerint:
„A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2006. január 31‑ig megfeleljenek. [...]”
A lengyel jog
13 A 2004/18 irányelvet a lengyel jogrendbe a közbeszerzési szerződésekről szóló törvény (kodifikált szöveg, Dz. U. 2013., 907., 984., 1047. és 1473. rovat, valamint Dz. U. 2014, 423. rovat, a továbbiakban: közbeszerzési szerződésekről szóló törvény) ültette át.
14 A közbeszerzési szerződésekről szóló törvény 26. cikkének (2b) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„A gazdasági szereplő egyéb szervezetek szakértelmére és tapasztalatára, műszaki kapacitására, a szerződés teljesítésére alkalmas személyzetére vagy pénzügyi kapacitásaira támaszkodhat, méghozzá a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek igazolnia kell az ajánlatkérő számára, hogy a szerződés teljesítéséhez rendelkezésére fognak állni ezek az erőforrások, és ezzel összefüggésben be kell mutatnia különösen a szervezetek arra vonatkozó írásbeli kötelezettségvállalását, hogy a szerződés teljesítésének időtartama alatt a szükséges erőforrásokat a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátják [...]”
15 A közbeszerzési szerződésekről szóló törvény 83. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint:
„(2) Az ajánlatkérő engedélyezheti részajánlat benyújtásának lehetőségét, amennyiben a szerződés tárgya osztható.
(3) A (2) bekezdésben szereplő esetben a gazdasági szereplő a szerződés egy vagy több része tekintetében nyújthat be részajánlatot, kivéve ha az ajánlatkérő meghatározza az egyetlen gazdasági szereplő által benyújtható részajánlatokkal érintett szerződésrészek legmagasabb számát.”
16 A közbeszerzési szerződésekről szóló törvény 91b. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„Az ajánlatkérő elektronikus úton az összes gazdasági szereplőt felkéri az elektronikus árverésen való részvételre, akik olyan ajánlatot nyújtottak be, amelyet nem utasítottak el.”
17 A közbeszerzési szerződésekről szóló törvény 93. cikke (7) bekezdésének 1. pontja szerint:
„Az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az eljárást, ha […] az eljárás olyan orvosolhatatlan hiányosságot szenvedett, amellyel ellentétes a közbeszerzési szerződés teljesítéséről szóló, semmisnek nem nyilvánítható szerződés megkötése.”
18 Az ajánlatkérő által a gazdasági szereplőtől kérhető dokumentumokról és e dokumentumok benyújtásának formájáról szóló, 2013. február 19‑i minisztertanács‑elnöki rendelet (Dz. U. 2013, 231. rovat) 1. cikkének (6) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„Ha valamely gazdasági szereplő, annak igazolása érdekében, hogy eleget tesz [a közbeszerzési szerződésekről szóló törvény] 22. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, [a közbeszerzési szerződésekről szóló törvény] 26. cikkének (2b) bekezdése értelmében egyéb szervezetek erőforrásaira hivatkozik, az ajánlatkérő – annak értékelése céljából, hogy a gazdasági szereplőnek a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges mértékben rendelkezésére fognak‑e állni az egyéb szervezetek erőforrásai, vagy hogy a gazdasági szereplő és e szervezetek közötti kapcsolat ténylegesen garantálja‑e az ezen erőforrásokhoz való hozzáférést – a következőket igényelheti:
1) a [közbeszerzési szerződésekről szóló törvény] 22. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt feltételek tekintetében az (1) bekezdése 9–11. pontjában felsorolt dokumentumokat, valamint a hirdetményben és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt, a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó többi dokumentumot;
2) különösen az alábbiakra vonatkozó további dokumentumokat:
a) a másik szervezet azon erőforrásainak terjedelme, amelyekhez a gazdasági szereplő hozzáférhet,
b) a másik szervezet erőforrásainak a gazdasági szereplő által a szerződés teljesítése érdekében történő felhasználásának módja,
c) a gazdasági szereplő és a másik szervezet közötti kapcsolat természete és
d) a másik szervezet szerződés teljesítésében való részvételének terjedelme és időtartama.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
19 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy 2013 decemberében a varsói köztisztasági hivatal Varsó város útjainak 2014–2017 évek téli és nyári időszakaiban való átfogó gépi takarítására vonatkozóan közbeszerzési eljárást indított. Az e szerződés tárgyát képező téli takarítás lényegében a síkosodás megelőzéséből és megszüntetéséből áll, a városi utak bizonyos kategóriáinak sóval való szórása és hóekék használata révén, míg a nyári takarítás söprésből és az utak nedves takarításából áll.
20 A varsói köztisztasági hivatal a közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett döntött, amelynek elektronikus árverés a befejező szakasza. Az említett szerződés tárgyát nyolc részre osztották, amelyek Varsó különböző városnegyedeinek feleltek meg, ezáltal minden ajánlattevő számára lehetővé tette a szerződés egészére vonatkozó vagy részajánlat benyújtását.
21 Az ajánlattételhez szükséges dokumentációban előírtaknak megfelelően a műszaki alkalmasság igazolása érdekében minden ajánlattevőnek be kellett nyújtania az ajánlat benyújtási határidejének lejártát megelőző három év során nyújtott, nedves sózási eljárással végzett úttakarítási szolgáltatások listáját. Ezeknek a szolgáltatásoknak – a szóban forgó szerződésnek mind a nyolc része vonatkozásában – összesen legalább 1 000 000 PLN (körülbelül 224 442 euró) értékkel kellett rendelkezniük. Következésképpen annak az ajánlattevőnek, aki a teljes szerződés vonatkozásában kívánt ajánlatot benyújtani legalább 8 000 000 PLN (körülbelül 1 795 537 euró) értékű szolgáltatás teljesítését kellett igazolnia.
22 A hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően a Partner a teljes közbeszerzési szerződésre ajánlatot nyújtott be, amelyben azt állította, hogy az előző három év során tizennégy szolgáltatást teljesített, amelyből tizenkettő esetében a saját tapasztalatára, kettő esetében a Varsótól körülbelül 230 km‑re található Grudziądz városban (Lengyelország) letelepedett PUM sp. z o.o. (a továbbiakban: PUM) tapasztalatára hivatkozott.
23 Ezenkívül a Partner az ajánlatához csatolta a PUM arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az utóbbi a Partner rendelkezésére bocsátja az erőforrásait, amelyek többek között magukban foglalják az utóbbi alkalmazottainak oktatását, valamint segítségnyújtást a szóban forgó szerződés teljesítése során esetleg felmerülő problémák megoldásában. A Partner azt is hangsúlyozta, hogy e szerződés teljesítése érdekében ezt az együttműködést a két vállalkozás közötti szerződésben kell szabályozni.
24 2014. február 26‑án a varsói köztisztasági hivatal arra hívta fel a Partnert, hogy pontosan jelölje meg egyrészt a PUM által végzendő tevékenységeket, másrészt azt, hogy – figyelembe véve többek között a Grudziądz és Varsó közötti távolságot – ezek a tevékenységek milyen hatással lehetnek a Varsó területén nyújtandó szolgáltatások hatékonyságára.
25 A varsói köztisztasági hivatal nem tartotta kielégítőnek a Partner válaszát, és mivel úgy vélte, hogy a PUM ismereteit és tapasztalatát – az említett társaságnak a szóban forgó szerződés teljesítésében való személyes részvétele hiányában – nem lehet a Partner rendelkezésére bocsátani, a 2014. március 11‑i levelében felhívta a Partnert, hogy ebben a tekintetben egészítse ki a dokumentációját.
26 A 2014. március 18‑i válaszában, vitatva a varsói köztisztasági hivatal által elfoglalt álláspontot, a Partner azt kérte, hogy az ajánlatát – egy meghatározott rangsorban – az említett szerződés mind a nyolc részének odaítélése során vegyék figyelembe.
27 A varsói köztisztasági hivatal mindazonáltal teljes egészében elutasította a Partner ajánlatát, és a szóban forgó közbeszerzési eljárást az elektronikus árverés lefolytatását követően lezárta.
28 A Partner ezért keresetet nyújtott be a Krajowa Izba Odwoławcza (országos fellebbviteli tanács) előtt az őt a szóban forgó közbeszerzési eljárásból kizáró határozat, valamint az e szerződés különböző részei tekintetében legelőnyösebb ajánlatot elfogadó határozat megsemmisítése iránt. Ezenkívül azt kérte, hogy vizsgálják felül a jelen közbeszerzési eljárásban eljárás keretében benyújtott ajánlatokat, és engedélyezzék az új elektronikus árverésen való részvételét.
29 E körülményekre tekintettel a Krajowa Izba Odwoławcza (országos fellebbviteli tanács) felfüggesztette az eljárást, és a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:
„1) Úgy kell‑e értelmezni a 2004/18/EK irányelv 2. cikkével összhangban értelmezett 48. cikkének (3) bekezdését, hogy ahol abban az szerepel, hogy a gazdasági szereplő »szükség esetén« egyéb szervezetek kapacitására is támaszkodhat, ott azt az esetet értik ezalatt, amikor a mindenkori gazdasági szereplő nem rendelkezik az ajánlatkérő szerv által megkövetelt képesítésekkel, és egyéb szervezetek kapacitására kíván támaszkodni? Vagy korlátozásként úgy kell értelmezni ezt a hivatkozást, miszerint a gazdasági szereplő csak »szükség esetén« támaszkodhat egyéb szervezetek kapacitásaira, hogy a gazdasági szereplő képesítésének közbeszerzési eljárásban való igazolása keretében csak kivételesen és nem főszabály szerint megengedett az ilyen hivatkozás?
2) Úgy kell‑e értelmezni a 2004/18 irányelv 2. cikkével összhangban értelmezett 48. cikkének (3) bekezdését, hogy a gazdasági szereplő egyéb szervezetek kapacitásaira való támaszkodása »a velük fennálló kapcsolatának jogi jellegétől függetlenül«, valamint az ezen szervezet »erőforrásainak rendelkezésre állása« azt jelenti, hogy a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során semmilyen vagy csak nagyon laza és meghatározatlan kapcsolatban állhat e szervezettel, azaz a szerződést önállóan (egyéb szervezet részvétele nélkül) teljesíteni tudja, vagy hogy az ilyen részvétel többek között »tanácsadásból«, »konzultációból«, »oktatásból« állhat? Vagy úgy kell értelmezni ezen irányelv a 48. cikkének (3) bekezdését, hogy annak a szervezetnek, amelynek a kapacitásaira a gazdasági szereplő támaszkodik, valóban és személyesen teljesítenie kell a szerződést olyan mértékben, amilyen mértékben feltüntették kapacitásait?
3) Úgy kell‑e értelmezni a 2004/18 irányelv 2. cikkével összhangban értelmezett 48. cikkének (3) bekezdését, hogy az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik ugyan saját, bár az ajánlatkérő részére általa feltüntetni kívántnál csekélyebb (például a teljes szerződés teljesítésére irányuló ajánlat benyújtásához nem elegendő) mértékű tapasztalattal, emellett támaszkodhat egyéb szervezetek kapacitásaira annak érdekében, hogy javítsa a kilátásait a közbeszerzési eljárásban?
4) Úgy kell‑e értelmezni a 2004/18 irányelv 2. cikkével összhangban értelmezett 48. cikkének (3) bekezdését, hogy az ajánlatkérő a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározhatja (vagy akár meg kell határoznia) azokat az elveket, amelyek értelmében a gazdasági szereplő egyéb szervezetek kapacitásaira támaszkodhat, például, hogy a másik szervezetnek milyen módon kell részt vennie a szerződés teljesítésében, hogy hogyan kötődhetnek egymáshoz a gazdasági szereplő és a másik szervezet képességei, vagy hogy a másik szervezet egyetemlegesen felel‑e a gazdasági szereplővel a szerződés megfelelő teljesítéséért olyan mértékben, amilyenben a gazdasági szereplő a másik szervezet kapacitásaira hivatkozik?
5) A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elve lehetővé teszi‑e valamely másik szervezet kapacitásaira való olyan hivatkozást az irányelv 48. cikkének (3) bekezdése szerint, amelynek keretében két vagy több olyan szervezet kapacitásait vonják össze, amelyek szakértelmük és tapasztalatuk tekintetében nem rendelkeznek az ajánlatkérő által elvárt kapacitásokkal?
6) A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elve ezáltal lehetővé teszi‑e a 2004/18 irányelv 44. cikkének és 48. cikke (3) bekezdésének olyan értelmezését, hogy az eljárásban való részvétel céljából a gazdasági szereplő valódi képesítéseitől függetlenül csak formálisan kell teljesíteni az ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárásban való részvétel tekintetében felállított feltételeket?
7) A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elve lehetővé teszi‑e azt, hogy a gazdasági szereplő, amennyiben a szerződés egy része tekintetében elfogadható az ajánlat benyújtása, az ajánlat benyújtását követően, például a dokumentáció kiegészítése vagy pontosítása keretében adja meg azt, hogy a szerződés mely részére vonatkoznak az általa az eljárásban való részvétel feltételei teljesítésének igazolására bemutatott erőforrások?
8) A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elve, valamint az átláthatóság elve lehetővé teszi‑e azt, hogy a megtartott árverést érvénytelennek nyilvánítsák, és megismételjék az elektronikus árverést akkor, ha lényeges tekintetben nem megfelelően alkalmazták azt, ha például nem hívták fel részvételre a szabályszerű ajánlatokat benyújtó valamennyi gazdasági szereplőt?
9) A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elve, valamint az átláthatóság elve lehetővé teszi‑e azt, hogy a szerződést olyan gazdasági szereplőnek ítéljék oda, amelynek az ajánlatára ilyen árverésen ítélik oda a szerződést anélkül, hogy ezt az árverést megismételnék, ha nem megállapítható az, hogy az elutasított gazdasági szereplő részvétele megváltoztatta volna az árverés eredményét?
10) A 2004/18 irányelv rendelkezéseinek értelmezése során – annak ellenére, hogy még nem telt el az átültetésére rendelkezésre álló határidő – lehet‑e értelmezési iránymutatásként fordulni a 2014/24 irányelv rendelkezéseinek és preambulumbekezdéseinek tartalmához, amennyiben az rávilágít az uniós jogalkotó bizonyos feltételezéseire és szándékaira, és nem ellentétes a 2004/18 irányelv rendelkezéseivel?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első–harmadik, ötödik és hatodik kérdésről
30 Első–harmadik, ötödik és hatodik kérdésével, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azon feltételek meghatározását kéri, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy valamely gazdasági szereplő a 2004/18 irányelv 48. cikkének (3) bekezdése értelmében az egyéb szervezetek kapacitásaira hivatkozhasson, továbbá annak meghatározását, hogy pontosan milyen módon kell az ilyen szervezeteknek a szükséges erőforrásokat rendelkezésre bocsátaniuk, és így adott esetben e szervezeteknek hogyan kell részt venniük a kérdéses szerződés teljesítésében.
31 E kérdések megválaszolása érdekében előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a 2004/18 irányelv 44. cikkének (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő feladata megvizsgálni a részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők alkalmasságát az ezen irányelv 47–52. cikkében szereplő szempontoknak megfelelően.
32 Ezenkívül az említett irányelv 44. cikkének (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a gazdasági szereplőktől megkövetelheti egy minimális gazdasági és pénzügyi teljesítményszint, valamint ugyanezen irányelv 47. és 48. cikkének megfelelően műszaki és szakmai kapacitás elérését.
33 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően a 2004/18 irányelv 47. cikkének (2) bekezdése és 48. cikkének (3) bekezdése elismeri a valamennyi gazdasági szereplőre ruházott azon jogot, hogy valamely meghatározott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitásaira hivatkozzanak, a köztük és e szervezetek között fennálló kapcsolat jellegétől függetlenül, amennyiben az ajánlatkérő szervnek bizonyítják, hogy az említett szervezetek e szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásai a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek ténylegesen rendelkezésére fognak állni (lásd ebben az értelemben: 2013. október 10‑i Swm Costruzioni 2 és Mannocchi Luigino ítélet, C‑94/12, EU:C:2013:646, 29. és 33. pont).
34 Az ehhez hasonló értelmezés megfelel a közbeszerzéseknek a nemcsak a gazdasági szereplők, hanem egyúttal az ajánlatkérő szervek javát szolgáló, lehető legszélesebb verseny előtti megnyitására irányuló, az e területre vonatkozó irányelvek által elérni kívánt célkitűzésnek. Ezenfelül ez az értelmezés elősegítheti a kis‑ és középvállalkozásoknak a közbeszerzésekhez való hozzáférését, aminek elérésére a 2004/18 irányelv szintén törekszik, amint azt annak (32) preambulumbekezdése megállapítja (2013. október 10‑i Swm Costruzioni 2 és Mannocchi Luigino ítélet, C‑94/12, EU:C:2013:646, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
35 Ebből következik, hogy az említett irányelv 47. cikkének (2) bekezdésében és 48. cikkének (3) bekezdésében foglalt jog – a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó uniós szabályozásban betöltött jelentőségére tekintettel – olyan általános szabálynak minősül, amelyet az ajánlatkérő szervek kötelesek figyelembe venni, amikor az arra a kérdésre vonatkozó vizsgálati hatáskörüket gyakorolják, hogy az ajánlattevő képes‑e az adott szerződés teljesítésére.
36 E feltételek mellett az a körülmény, hogy a 2004/18 irányelv 48. cikkének (3) bekezdése szerint egy gazdasági szereplő „szükség esetén” támaszkodhat egyéb szervezetek kapacitására, nem értelmezhető úgy, amint azt többek között a kérdést előterjesztő bíróság is sugallni látszik, hogy az ilyen gazdasági szereplő a harmadik szervezetek képességeit csak kivételesen vehetné igénybe.
37 Mindamellett egyértelművé kell tenni először is, hogy noha szabadon alakíthat ki kapcsolatokat azon szervezetekkel, amelyek kapacitására támaszkodik, és szabadon határozhatja meg e kapcsolatok jogi jellegét, az ajánlattevőnek mindazonáltal bizonyítania kell, hogy e szervezetek olyan erőforrásai, amelyek nem az ő tulajdonában vannak, és amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, „ténylegesen” a rendelkezésére állnak (lásd ebben az értelemben: 1999. december 2‑i Holst Italia ítélet, C‑176/98, EU:C:1999:593, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
38 Így a 2004/18 irányelv 47. cikke (2) bekezdésének és 48. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ajánlattevő nem támaszkodhat egyéb szervezetek kapacitására annak érdekében, hogy pusztán formálisan teljesítse az ajánlatkérő által előírt feltételeket.
39 Másodszor, amint azt a Bíróság már kimondta, a 2004/18 irányelv rendelkezéseivel nem ellentétes az, hogy rendkívüli körülmények fennállása esetén korlátozzák az ezen irányelv 47. cikkének (2) bekezdésében és 48. cikkének (3) bekezdésében foglalt jog gyakorlását (lásd ebben az értelemben: 2013. október 10‑i Swm Costruzioni 2 és Mannocchi Luigino ítélet, C‑94/12, EU:C:2013:646, 36. pont).
40 Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a munkálatok a sajátos jellegük miatt egy meghatározott kapacitást tesznek szükségessé, amely nem érhető el több gazdasági szereplő alacsonyabb kapacitásának összeadásával. Ilyen esetben tehát az ajánlatkérő szerv megalapozottan követelné meg, hogy az érintett kapacitás minimális szintje egyetlen gazdasági szereplő vagy, adott esetben, a 2004/18 irányelv 44. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében korlátozott számú gazdasági szereplők igénybevétele révén teljesüljön, amennyiben ez a követelmény a szóban forgó szerződés tárgyával összefüggő, és azzal arányos (2013. október 10‑i Swm Costruzioni 2 és Mannocchi Luigino ítélet, C‑94/12, EU:C:2013:646, 35. pont).
41 Ehhez hasonlóan az sem zárható ki, hogy különleges körülmények között, tekintettel valamely meghatározott szerződés természetére és céljaira, a harmadik szervezet rendelkezésére álló, a meghatározott szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitást nem lehet átadni az ajánlattevőnek. Következésképpen ilyen körülmények között az ajánlattevő csak akkor hivatkozhat az említett kapacitásra, ha a harmadik szervezet közvetlenül és személyesen vesz részt a kérdéses szerződés teljesítésében.
42 A jelen esetben a kérdést előterjesztő bíróság kétségeit fejezi ki abban a tekintetben, hogy a PUM kapacitását hatékonyan át lehetne adni a Partnernek oly módon, hogy az a 2004/18 irányelv 48. cikke (3) bekezdésének megfelelően az alapügyben szóban forgó szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátását eredményezze, figyelembe véve azt a körülményt, hogy az ilyen rendelkezésre bocsátás egyszerűen konzultációs és oktatási tevékenységek végzéséből áll, és így a PUM közvetlenül egyáltalán nem venne részt e szerződés teljesítésében.
43 Ebben a tekintetben rá kell mutatni arra, hogy az alapügyben szóban forgó, a jelen ítélet 19. pontjában ismertetett közbeszerzési szerződés tárgya Varsó város útjainak téli és nyári átfogó gépi takarítása, négy egymást követő évben.
44 Ami közelebbről a téli takarítást illeti, az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből az tűnik ki, hogy ez a szolgáltatás speciális képességeket, valamint Varsó város topográfiájának alapos ismeretét igényli, és főképpen azonnali reagálási képességet követel meg annak érdekében, hogy egy konkrét időtartam alatt megvalósítható legyen az utak meghatározott szintű karbantartása.
45 Ezenkívül az említett szolgáltatás olyan különleges technológia használatán alapul, amelyhez – e technológia alkalmazását illetően – meghatározott mértékű tapasztalatra és magas szintű képességre van szükség, amelyek nélkül nem lehetséges az alapügyben szóban forgó szerződés megfelelő teljesítése, és a közúti közlekedésre nézve veszélyes következmények elkerülése.
46 E körülmények között az ilyen szerződés konkrét teljesítése tapasztalt személyzet tevékenységét igényli, amely – többek között az útfelület állapotának közvetlen megfigyelése, valamint a helyszínen végzett felmérések útján – lehetővé teszi a korai beavatkozást, vagy mindenesetre az e szerződés sajátos szükségleteire való megfelelő válaszadást.
47 Márpedig az alapügyben szóban forgó szerződés tárgyára, valamint annak céljaira tekintettel nem zárható ki, hogy a PUM kilátásba helyezett, egyszerű konzultációs és oktatási tevékenységek végzéséből álló részvételét nem lehet elegendőnek tekinteni ahhoz, hogy az – a jelen ítélet 33. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében – garantálja az említett szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges erőforrásoknak a Partner részére való hatékony rendelkezésre bocsátását. Ezt még inkább igazolja az a körülmény, hogy – amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik – a PUM székhelye Grudziądz városban, azaz Varsótól körülbelül 230 km‑re található.
48 E körülmények között, az alapügyben szóban forgó szerződés konkrét körülményeinek figyelembevételével, a kérdést előterjesztő bíróságnak kell meghatároznia, hogy az ilyen rendelkezésre bocsátásra sor kerülhet‑e az említett ítélkezési gyakorlatban foglalt követelményeknek megfelelő módon.
49 A fenti megfontolásokra tekintettel az első–harmadik, ötödik és hatodik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2004/18 irányelv 47. cikkének (2) bekezdését és 48. cikkének (3) bekezdését, ezen irányelv 44. cikkének (2) bekezdésével együtt olvasva úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezések:
– elismerik, hogy minden gazdasági szereplőnek joga van valamely meghatározott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására hivatkozni, a köztük és e szervezetek között fennálló kapcsolat jellegétől függetlenül, amennyiben az ajánlatkérő szervnek bizonyítják, hogy az említett szervezetek e szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásai a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek ténylegesen rendelkezésére fognak állni, és
– nem zárják ki, hogy az említett jog gyakorlása, különleges körülmények között, az érintett szerződés tárgyára, valamint annak céljaira tekintettel korlátozott lehet. Ez a helyzet többek között, amikor a harmadik szervezet rendelkezésére álló, e szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitást nem lehet átadni a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek, ezért ez utóbbiak csak akkor hivatkozhatnak az említett kapacitásra, ha ez a harmadik szervezet közvetlenül és személyesen vesz részt az említett szerződés teljesítésében.
A negyedik kérdésről
50 Negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2004/18 irányelv 48. cikkének (2) és (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban azon pontos szabályok kifejezett megjelölésére, amelyek szerint a gazdasági szereplő az egyéb szervezetek kapacitására hivatkozhat.
51 E kérdés megválaszolása érdekében emlékeztetni kell arra, hogy amint arra a jelen ítélet 33. és 49. pontja rámutat, a 2004/18 irányelv 47. cikkének (2) bekezdése és 48. cikkének (3) bekezdése elismeri a valamennyi gazdasági szereplőre ruházott azon jogot, hogy valamely meghatározott szerződés tekintetében más szervezetek kapacitására hivatkozzanak, amennyiben az ajánlatkérő szervnek bizonyítják, hogy az említett szervezetek e szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásai a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek ténylegesen rendelkezésére fognak állni.
52 Ennek érdekében, noha az ajánlattevőnek bizonyítania kell, hogy ezen szervezetek olyan erőforrásai, amelyek nem az ő tulajdonában vannak, és amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, „ténylegesen” a rendelkezésére állnak, szabadon választhatja meg egyrészt azon kapcsolat jogi jellegét, amelyeket azon egyéb szervezetekkel kíván létesíteni, amelyeknek a kapacitásaira valamely meghatározott szerződés teljesítése érdekében támaszkodik, másrészt pedig az e kapcsolatok fennállására vonatkozó bizonyítás módját (2016. január 14‑i Ostas celtnieks ítélet, C‑234/14, EU:C:2016:6, 28. pont).
53 Ennélfogva az ajánlatkérő főszabály szerint nem írhat elő – a valamennyi gazdasági szereplőt megillető, egyéb szervezetek kapacitására való hivatkozásra vonatkozó jog gyakorlásának akadályozására alkalmas – kifejezett feltételeket oly módon, hogy előre megjelöli az ezen egyéb szervezetek kapacitására való hivatkozás konkrét módjait. Ennek megállapítására annál is inkább szükség van, mivel a gyakorlatban, amint arra az Európai Bizottság helyesen rámutat, nehéznek, sőt lehetetlennek tűnik, hogy a gazdasági szereplő az egyéb szervezetek kapacitásai felhasználásának minden elképzelhető forgatókönyvét előrelássa.
54 Mindemellett, amint az az első–harmadik, ötödik és hatodik kérdésre adott válaszban elismerésre került, az ilyen jog gyakorlása az érintett szerződés tárgyára, valamint annak céljaira tekintettel – a jelen ítélet 39–41. pontjában hivatkozotthoz hasonló – különleges körülmények között korlátozott lehet.
55 Márpedig ilyen körülmények között nem lehet eleve kizárni, hogy az ajánlatkérő, a szóban forgó szerződés megfelelő teljesítése érdekében a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban kifejezetten megjelölhesse azokat a pontos szabályokat, amelyek a gazdasági szereplő számára lehetővé teszik az egyéb szervezetek kapacitásaira való hivatkozást.
56 Mindazonáltal, amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy ezt a lehetőséget veszi igénybe, köteles meggyőződni arról, hogy az általa meghatározott szabályok kapcsolódnak az említett szerződés tárgyához és céljához, és azzal arányban állnak.
57 Egyébiránt e követelmény lehetővé teszi az átláthatóság elve tiszteletben tartásának biztosítását az ajánlatkérő által megállapított szabályokkal kapcsolatban, és az nem érinti a gazdasági szereplők azon lehetőségét, hogy az ajánlatkérő számára az egyéb szervezetek kapacitásai igénybevételének olyan alternatív módjaira tegyenek javaslatot, amelyek garantálják az említett kapacitások rendelkezésre bocsátásának hatékonyságát.
58 Következésképpen a negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2004/18 irányelv 48. cikkének (2) és (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely meghatározott szerződés tárgyára, valamint annak céljaira tekintettel az ajánlatkérő szervnek, különleges körülmények között, e szerződés megfelelő teljesítése érdekében lehetősége van a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban azon pontos szabályok kifejezett megjelölésére, amelyek szerint a gazdasági szereplő az egyéb szervezetek kapacitására hivatkozhat, amennyiben e szabályok kapcsolódnak az említett szerződés tárgyához és céljához, és azzal arányban állnak.
A hetedik kérdésről
59 Hetedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódnak a 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elveit úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás odaítélésére irányuló eljárás keretében benyújtott ajánlatok felbontása után helyt ad a kérdéses szerződés egésze tekintetében ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő azon kérelmének, hogy az ajánlatát e szerződésnek csak bizonyos részei odaítélése céljából vegye figyelembe.
60 E kérdés megválaszolása érdekében emlékeztetni kell arra, hogy a 2004/18 irányelv (46) preambulumbekezdésének és 2. cikkének megfelelően az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket kötelesek egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódban részesíteni, és átlátható módon eljárni.
61 Egyrészről ugyanis az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve megköveteli, hogy az ajánlattevők azonos esélyekkel rendelkezzenek ajánlataik összeállításakor, és ebből következően azt a követelményt is magában foglalja, hogy valamennyi ajánlattevő tekintetében ugyanazon feltételek vonatkozzanak az ajánlatokra. Másrészről az átláthatóság kötelezettségének célja az ajánlatkérő szerv részéről a részrehajlás és az önkényesség kockázata hiányának biztosítása. Ez a kötelezettség magában foglalja, hogy a közbeszerzési eljárás minden feltételét és részletes szabályát az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban világosan, pontosan vagy egyértelműen kell megfogalmazni, elsősorban annak érdekében, hogy minden, észszerű mértékben tájékozott, általános gondossággal eljáró ajánlattevő megérthesse annak pontos jelentését, és azt ugyanúgy értelmezhesse, másodsorban pedig azért, hogy az ajánlatkérő szerv ténylegesen ellenőrizhesse, hogy az ajánlattevők ajánlatai megfelelnek‑e a szóban forgó szerződésre irányadó szempontoknak (lásd ebben az értelemben: 2014. november 6‑i Cartiera dell’Adda ítélet, C‑42/13, EU:C:2014:2345, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
62 Ezenkívül, amint azt a Bíróság már kimondta, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, valamint az átláthatósági kötelezettséggel ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy fő szabály szerint az ajánlat benyújtását követően nem módosítható, kezdeményezze azt akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő. Ebből következik, hogy az ajánlatkérő nem kérhet felvilágosítást attól az ajánlattevőtől, amelynek ajánlatát pontatlannak vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban foglalt műszaki követelményeknek meg nem felelőnek ítélte (2013. október 10‑i Manova‑ítélet, C‑336/12, EU:C:2013:647, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
63 A Bíróság ugyanakkor kimondta, hogy a 2004/18 irányelv 2. cikkével nem ellentétes, ha az ajánlatra vonatkozó adatokat kijavíthatják vagy kiegészíthetik, különösen amennyiben azok nyilvánvalóan csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges (2013. október 10‑i Manova‑ítélet, C‑336/12, EU:C:2013:647, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
64 Ennek érdekében az ajánlatkérőnek meg kell győződnie többek között arról, hogy a tájékoztatáskérés nem eredményezi azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet (lásd ebben az értelemben: 2013. október 10‑i Manova‑ítélet, C‑336/12, EU:C:2013:647, 36. pont).
65 Ezenkívül az ajánlatkérő azon mérlegelési jogkörének gyakorlása során, amely azon lehetőség kapcsán áll a rendelkezésére, hogy a részvételre jelentkezőktől tájékoztatást kérhet az ajánlatukkal kapcsolatban, az ajánlatkérő kötelessége, hogy a különböző részvételre jelentkezőket egyenlő módon és tisztességesen kezelje, azaz úgy, hogy a tájékoztatáskérés az ajánlatok kiválasztását követően, és annak eredményére tekintettel ne tűnhessen úgy, hogy indokolatlanul előnyben részesítette vagy hátrányos helyzetbe hozta azon részvételre jelentkezőt vagy jelentkezőket, amelyhez vagy amelyekhez e kérelmet intézte (2013. október 10‑i Manova‑ítélet, C‑336/12, EU:C:2013:647, 37. pont).
66 A jelen esetben, amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, a varsói köztisztasági hivatal, mivel kétségesnek tartotta, hogy a Partner rendelkezik az alapügyben szóban forgó szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásokkal, az említett társaságot az ajánlatának benyújtása után felhívta annak pontos meghatározására, hogy milyen jellege van a PUM szerződés teljesítésében való részvételének.
67 Az e tájékoztatáskérésre adott válaszában a Partner azt kérte a varsói köztisztasági hivataltól, hogy abban az esetben, ha az a bizonyított tapasztalatát nem tartaná elegendőnek, az alapügyben szóban forgó szerződés mind a nyolc része tekintetében ismertetett erőforrásait egy meghatározott rangsor szerint vegye figyelembe oly módon, hogy az esetleges elutasítás ne e szerződés egészére, hanem csak azokra a részekre vonatkozhasson, amelyek tekintetében nem teljesítette az előírt feltételeket.
68 Márpedig az nem vitatott, hogy az ilyen közlés, amelyben a gazdasági szereplő az ajánlatok felbontása után megjelöli az ajánlatkérő számára az érintett szerződés részeinek azon rangsorát, amely szerint az ajánlatát értékelni kell, egyáltalán nem a jelen ítélet 63. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat szerinti egyszerű pontosító magyarázatnak, vagy a nyilvánvaló tárgyi tévedések kijavításának minősül, hanem az valójában olyan lényeges módosítást képez, amely inkább új ajánlat benyújtásával egyenértékű.
69 Ebből következően az ajánlatkérő nem engedheti meg a gazdasági szereplő számára, hogy az az eredeti ajánlatát ily módon pontosítsa, ellenkező esetben megsérti a gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód elveit, továbbá az ezekből eredő átláthatósági kötelezettséget, amelyeket – a 2004/18 irányelv 2. cikke értelmében – az ajánlatkérő szervek kötelesek tiszteletben tartani (lásd ebben az értelemben: 2014. november 6‑i Cartiera dell’Adda ítélet, C‑42/13, EU:C:2014:2345, 43. pont).
70 A fentiekre tekintettel a hetedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódnak a 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elveit úgy kell értelmezni, hogy alapügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között azokkal ellentétes, ha az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás odaítélésére irányuló eljárás keretében benyújtott ajánlatok felbontása után helyt ad a kérdéses szerződés egésze tekintetében ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő azon kérelmének, hogy az ajánlatát e szerződésnek csak bizonyos részei odaítélése céljából vegye figyelembe.
A nyolcadik és kilencedik kérdésről
71 Nyolcadik és kilencedik kérdésével, amelyeket együttesen kell megvizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódnak a 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elveit úgy kell‑e értelmezni, hogy azok megkövetelik azon elektronikus árverés érvénytelenné nyilvánítását és megismétlését, amelynek során nem hívták fel részvételre az elfogadható ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőt, még akkor is, ha nem lehet megállapítani, hogy a kizárt gazdasági szereplő részvétele megváltoztatta volna‑e az árverés eredményét.
72 A 2004/18 irányelv (14) preambulumbekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az elektronikus árverés alkalmazása révén, az ajánlatok első teljes körű értékelése után, az ajánlatkérő szervek az ajánlattevőket új, lefelé korrigált árak előterjesztésére és – amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat benyújtójának ítélik oda – az ajánlatok árakon kívüli egyéb elemeinek javítására kérhetik.
73 Az ilyen eljárás keretében, amint azt az említett preambulumbekezdés kimondja, a 2004/18 irányelv kifejezetten megköveteli, hogy az elektronikus árverések lefolytatása során teljes mértékben tartsák tiszteletben az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az átláthatóság elvét.
74 Ennek érdekében egyrészt a 2004/18 irányelv 54. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevő jogosult arra, hogy felhívják az elektronikus árverésen való részvételre annak érdekében, hogy új árakat és/vagy új értékeket nyújtson be.
75 Másrészt ugyanezen irányelv 54. cikke (8) bekezdésének második albekezdése kifejezetten előírja, hogy az ajánlatkérő szerv, amennyiben úgy dönt, hogy elektronikus árverést szervez, nem élhet vissza az ilyen eljárás alkalmazásával, és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett hirdetményben meghirdetett és az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.
76 Ebből következően, amennyiben az ajánlattevő elfogadható ajánlatot nyújt be, és ily módon teljesíti a hirdetményben szereplő szempontokat, a 2004/18 irányelv 54. cikke (4) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy ez az ajánlattevő adott esetben gyakorolhassa az elektronikus árverésen való részvételre vonatkozó jogát.
77 Következésképpen, amennyiben az ilyen ajánlattevőt nem hívják meg az említett árverésen való részvételre, amint arra a főtanácsnok az indítványának 52. pontjában rámutatott, a 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvei alapján az ilyen árverést az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani és megismételni.
78 Ebben a tekintetben egyértelművé kell tenni, hogy ez a következtetés attól függetlenül érvényes, hogy a kizárt gazdasági szereplő részvétele megváltoztatta volna‑e a kérdéses árverés eredményét.
79 Az ajánlattevő elektronikus árverésen való részvételre vonatkozó jogának gyakorlását ugyanis egyáltalán nem lehet függővé tenni annak előrelátható eredményétől, azt tehát nem lehet eleve kizárni az ajánlatkérő hipotetikus megfontolásai alapján.
80 Másként fogalmazva, amint arra az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban a Krajowa Izba Odwoławcza (országos fellebbviteli tanács) is rámutat, nem lehet eleve kizárni, hogy a legelőnyösebb ajánlatot az a gazdasági szereplő nyújtotta volna be, amelynek nem engedélyezték az elektronikus árverésen való részvételét, ezért az ajánlatkérő által elkövetett hiba szükségszerűen az árverés érvénytelenné nyilvánítását és megismétlését vonja maga után.
81 Ennélfogva a nyolcadik és a kilencedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódnak a 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elveit úgy kell értelmezni, hogy azok megkövetelik azon elektronikus árverés érvénytelenné nyilvánítását és megismétlését, amelynek során nem hívták fel részvételre az elfogadható ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőt, még akkor is, ha nem lehet megállapítani, hogy a kizárt gazdasági szereplő részvétele megváltoztatta volna‑e az árverés eredményét.
A tizedik kérdésről
82 Tizedik kérdésével a kérdés előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2004/18 irányelv rendelkezései értelmezhetőek‑e a 2014/24 irányelv rendelkezései alapján – annak ellenére, hogy az utóbbi átültetési határideje még nem járt le –, amennyiben az utóbbi rendelkezései nem ellentétesek a 2004/18 irányelv rendelkezéseivel.
83 E kérdés megválaszolása érdekében előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően az alkalmazandó irányelv főszabály szerint az, amelyik abban az időpontban van hatályban, amikor az ajánlatkérő szerv kiválasztja az általa követendő eljárást, és véglegesen eldönti, hogy fennáll‑e egy előzetes versenyeztetési kötelezettség a közbeszerzési szerződés odaítélésénél. Ezzel szemben nem alkalmazandók azon irányelv rendelkezései, amely átültetésének a határideje ezen időpontot követően járt le (2014. július 10‑i Impresa Pizzarotti ítélet, C‑213/13, EU:C:2014:2067, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
84 Az alapügyben a kérdéses közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárást 2013. december 24‑én hirdették meg, míg a 2014/24 irányelvet csak 2014. február 26‑án fogadták el, és ráadásul annak átültetési határideje, 90. cikkének megfelelően, 2016. április 18‑án fog lejárni.
85 E körülmények között a 2014/24 irányelv az időbeli hatálya alapján nem alkalmazható az alapügyben.
86 Egyébiránt a 2014/24 irányelv, amint az magából a címéből is kitűnik, hatályon kívül helyezi a 2004/18 irányelvet, így annak átültetési határidő előtti alkalmazása következtében a tagállamok, éppúgy, mint az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők, nem rendelkeznének megfelelő határidővel ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az általa bevezetett új rendelkezésekhez.
87 Ennek felidézését követően rá kell mutatni arra, amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból is kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság különösen arra keresi a választ, hogy a 2004/18 irányelv 48. cikkének (3) bekezdését – amely elismeri, hogy minden gazdasági szereplőnek joga van valamely meghatározott szerződés tekintetében más szervezetek kapacitására támaszkodni –, a 2014/24 irányelv 63. cikke (1) bekezdése tartalmának figyelembevételével kell‑e értelmezni, amely az említett 48. cikknek megfelelő rendelkezést képezi.
88 Ebben a tekintetben a kérdést előterjesztő bírósághoz hasonlóan meg kell jegyezni, hogy a 2004/18 irányelv 48. cikke (3) bekezdésének megfogalmazása általános jellegű, és az nem jelöli meg kifejezetten azokat a módokat, amelyek szerint valamely gazdasági szereplő a közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében egyéb szervezetek kapacitására támaszkodhat.
89 Ezzel szemben a 2014/24 irányelv 63. cikkének (1) bekezdése már úgy rendelkezik, hogy a gazdasági szereplők csak akkor vehetik igénybe más szervezetek kapacitásait, „ha az adott szervezet valósítja meg azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitásokra szükség van”.
90 Márpedig, igaz ugyan, hogy a 2014/24 irányelv, amint azt többek között (2) preambulumbekezdése kimondja a jogbiztonság érdekében az alapfogalmak tisztázására, valamint az Európai Unió Bírósága vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlata egyes aspektusainak beépítésére irányul, ezen irányelv 63. cikke lényeges módosításokat tartalmaz a gazdasági szereplők arra vonatkozó joga tekintetében, hogy a közbeszerzési szerződések keretében az egyéb szervezetek kapacitását igénybe vehessék.
91 A 2014/24 irányelv 63. cikkének (1) bekezdése ugyanis egyáltalán nem képezi a 2004/18 irányelv 48. cikke (3) bekezdésének továbbvitelét vagy hatályának egyértelművé tételét, hiszen az olyan új feltételeket vezet be, amelyeket a korábbi jogi szabályozás nem írt elő.
92 E körülmények között a 2014/24 irányelv említett rendelkezését nem lehet a 2004/18 irányelv 48. cikke (3) bekezdésének értelmezési szempontjaként felhasználni, mivel jelen esetben nincs szó valamely, az utóbbi rendelkezés tartalmára vonatkozó értelmezési kétség eloszlatásáról.
93 Az ettől eltérő megközelítés azzal a veszéllyel járna, hogy bizonyos mértékig – helytelenül – megelőlegezné az új, a 2004/18 irányelvben foglalttól különböző jogi szabályozást, és nyilvánvalóan ellentétes volna a gazdasági szereplők jogbiztonságának elvével, amely elv tiszteletben tartásának biztosítása egyébiránt, amint az (2) preambulumbekezdéséből kitűnik, a 2014/24 irányelv kifejezett célja.
94 A fentiekre tekintettel a tizedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy alapügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között a 2004/18 irányelv 48. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit nem lehet a 2014/24 irányelv 63. cikkének (1) bekezdése alapján értelmezni.
A költségekről
95 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
1) Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkének (2) bekezdését és 48. cikkének (3) bekezdését, ezen irányelv 44. cikkének (2) bekezdésével együtt olvasva úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezések:
– elismerik, hogy minden gazdasági szereplőnek joga van valamely meghatározott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására hivatkozni, a köztük és e szervezetek között fennálló kapcsolat jellegétől függetlenül, amennyiben az ajánlatkérő szervnek bizonyítják, hogy az említett szervezetek e szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásai a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek ténylegesen rendelkezésére fognak állni, és
– nem zárják ki, hogy az említett jog gyakorlása, különleges körülmények között, az érintett szerződés tárgyára, valamint annak céljaira tekintettel korlátozott lehet. Ez a helyzet többek között, amikor a harmadik szervezet rendelkezésére álló, e szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitást nem lehet átadni a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek, ezért ez utóbbiak csak akkor hivatkozhatnak az említett kapacitásra, ha ez a harmadik szervezet közvetlenül és személyesen részt vesz az említett szerződés teljesítésében.
2) A 2004/18 irányelv 48. cikkének (2) és (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely meghatározott szerződés tárgyára, valamint annak céljaira tekintettel az ajánlatkérő szervnek, különleges körülmények között, e szerződés megfelelő teljesítése érdekében lehetősége van a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban azon pontos szabályok kifejezett megjelölésére, amelyek szerint a gazdasági szereplő az egyéb szervezetek kapacitására hivatkozhat, amennyiben e szabályok kapcsolódnak az említett szerződés tárgyához és céljához, és azzal arányban állnak.
3) A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódnak a 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elveit úgy kell értelmezni, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között azokkal ellentétes, ha az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás odaítélésére irányuló eljárás keretében benyújtott ajánlatok felbontása után helyt ad a kérdéses szerződés egésze tekintetében ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő azon kérelmének, hogy az ajánlatát e szerződésnek csak bizonyos részei odaítélése céljából vegye figyelembe.
4) A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódnak a 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elveit úgy kell értelmezni, hogy azok megkövetelik azon elektronikus árverés érvénytelenné nyilvánítását és megismétlését, amelynek során nem hívták fel részvételre az elfogadható ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőt, még akkor is, ha nem lehet megállapítani, hogy a kizárt gazdasági szereplő részvétele megváltoztatta volna‑e az árverés eredményét.
5) Az alapügyben szóban forgóhoz hasonló körülmények között a 2004/18 irányelv 48. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit nem lehet a közbeszerzésről és a 2004/18 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 63. cikkének (1) bekezdése alapján értelmezni.
Aláírások