C‑324/14. sz. ügy
Partner Apelski Dariusz
kontra
Zarząd Oczyszczania Miasta
(a Krajowa Izba Odwoławcza [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme)
„Előzetes döntéshozatal – Közbeszerzési szerződések – 2004/18/EK irányelv – A gazdasági szereplők műszaki és/vagy szakmai kapacitásai – A 48. cikk (3) bekezdése – Egyéb szervezeteknek a kapacitásaira való hivatkozás lehetősége – Feltételek és szabályok – Az ajánlattevő és az egyéb szervezetek között fennálló kapcsolat jellege – Az ajánlat módosítása – Az elektronikus árverés érvénytelennek nyilvánítása és megismétlése – 2014/24/EU irányelv”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2016. április 7.
1. Jogszabályok közelítése – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 2004/18 irányelv – Szerződések odaítélése – Minőségi kiválasztási szempontok – Műszaki és szakmai kapacitás – Egyéb szervezeteknek a kapacitásaira való hivatkozás lehetősége – Korlátok – Az ajánlatkérő jogosultsága arra, hogy az ajánlattevőtől minimális teljesítményszintet követeljen meg – Követelmények
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 44. cikk, (2) bekezdés, 47. cikk, (2) bekezdés és 48. cikk, (3) bekezdés)
2. Jogszabályok közelítése – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 2004/18 irányelv – Szerződések odaítélése – Minőségi kiválasztási szempontok – Műszaki és szakmai kapacitás – Egyéb szervezeteknek a kapacitásaira való hivatkozás lehetősége – A hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban pontos szabályok meghatározása e lehetőség érvényesítésével kapcsolatban – Megengedhetőség – Követelmények
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 48. cikk, (2) és (3) bekezdés)
3. Jogszabályok közelítése – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 2004/18 irányelv – Szerződések odaítélése – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság elve – Terjedelem – Az ajánlattevőnek az ajánlata jelentős módosítása iránti kérelme ajánlatkérő általi, az ajánlatok felbontása utáni elfogadása – Megengedhetetlenség
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk)
4. Jogszabályok közelítése – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 2004/18 irányelv – Szerződések odaítélése – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság elve – Terjedelem – Elektronikus árverés útján odaítélt közbeszerzési szerződés keretében az ajánlata elfogadhatósága ellenére az említett árverésen való részvételre meg nem hívott ajánlattevő – Megengedhetetlenség – Az ajánlatkérő azon kötelezettsége, hogy az árverést érvénytelennek nyilvánítsa és megismételje
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk és 54. cikk, (4) bekezdés)
5. Jogszabályok közelítése – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 2014/24 irányelv – Időbeli hatály – Az ajánlatkérőnek az odaítélési eljárás típusát meghatározó, az említett irányelv átültetési határidejének lejárta előtt elfogadott határozata – Az irányelv alkalmazhatatlansága – A 2004/18 irányelv rendelkezéseinek a 2014/24 irányelv fényében való értelmezése – Követelmények
(2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 48. cikk, (3) bekezdés, valamint 2014/24 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 63. cikk, (1) bekezdés)
1. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 47. cikkének (2) bekezdését és 48. cikkének (3) bekezdését, ezen irányelv 44. cikkének (2) bekezdésével együtt olvasva úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezések elismerik, hogy minden gazdasági szereplőnek joga van valamely meghatározott szerződés tekintetében egyéb szervezetek kapacitására hivatkozni, a köztük és e szervezetek között fennálló kapcsolat jellegétől függetlenül, amennyiben az ajánlatkérő szervnek bizonyítják, hogy az említett szervezetek e szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrásai a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek ténylegesen rendelkezésére fognak állni.
Mindazonáltal a 2004/18 irányelv rendelkezéseivel nem ellentétes az, hogy rendkívüli körülmények fennállása esetén korlátozzák ez ezekhez biztosított jogot. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a munkálatok a sajátos jellegük miatt egy meghatározott kapacitást tesznek szükségessé, amely nem érhető el több gazdasági szereplő alacsonyabb kapacitásának összeadásával. Ilyen esetben tehát az ajánlatkérő szerv megalapozottan követelné meg, hogy az érintett kapacitás minimális szintje egyetlen gazdasági szereplő vagy – adott esetben – a 2004/18 irányelv 44. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében korlátozott számú gazdasági szereplők igénybevétele révén teljesüljön, amennyiben ez a követelmény a szerződés tárgyával összefüggő, és azzal arányos. Ehhez hasonlóan az sem zárható ki, hogy különleges körülmények között, tekintettel valamely meghatározott szerződés természetére és céljaira, a harmadik szervezet rendelkezésére álló, a meghatározott szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitást nem lehet átadni az ajánlattevőnek. Következésképpen ilyen körülmények között az ajánlattevő csak akkor hivatkozhat az említett kapacitásra, ha ez a harmadik szervezet közvetlenül és személyesen vesz részt a kérdéses szerződés teljesítésében.
(vö. 39–41., 49. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
2. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 48. cikkének (2) és (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy valamely meghatározott szerződés tárgyára, valamint annak céljaira tekintettel az ajánlatkérő szervnek, különleges körülmények között, e szerződés megfelelő teljesítése érdekében lehetősége van a szerződési hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban azon pontos szabályok kifejezett megjelölésére, amelyek szerint a gazdasági szereplő az egyéb szervezetek kapacitására hivatkozhat, amennyiben e szabályok kapcsolódnak az említett szerződés tárgyához és céljához, és azzal arányban állnak.
Ugyanis, habár igaz, hogy az ajánlattevő szabadon választhatja meg egyrészt azon kapcsolat jogi jellegét, amelyeket azon egyéb szervezetekkel kíván létesíteni, amelyeknek a kapacitásaira valamely meghatározott szerződés teljesítése érdekében támaszkodik, másrészt pedig az e kapcsolatok fennállására vonatkozó bizonyítás módját, az ezen egyéb jogalanyok kapacitásaira való hivatkozás jogának gyakorlása az érintett szerződés tárgyára, valamint annak céljaira tekintettel különleges körülmények között korlátozott lehet. E tekintetben, amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy ezt a lehetőséget veszi igénybe, köteles meggyőződni arról, hogy az általa meghatározott szabályok kapcsolódnak az említett szerződés tárgyához és céljához, és azzal arányban állnak.
(vö. 52., 54., 56., 58. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
3. A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódnak az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elveit úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárás odaítélésére irányuló eljárás keretében benyújtott ajánlatok felbontása után helyt ad a kérdéses szerződés egésze tekintetében ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő azon kérelmének, hogy az ajánlatát e szerződésnek csak bizonyos részei odaítélése céljából vegye figyelembe.
Ugyanis az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, valamint az átláthatósági kötelezettséggel ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy főszabály szerint az ajánlat benyújtását követően nem módosítható, kezdeményezze azt akár az ajánlatkérő, akár az ajánlattevő. E tekintetben, habár a 2004/18 irányelv 2. cikkével nem ellentétes, ha az ajánlatra vonatkozó adatokat kijavíthatják vagy kiegészíthetik, különösen amennyiben azok nyilvánvalóan csak egyszerű pontosítást igényelnek, vagy nyilvánvaló tárgyi tévedések kiküszöbölése érdekében ez szükséges, az ajánlatkérőnek meg kell győződnie többek között arról, hogy a tájékoztatáskérés nem eredményezi azt, hogy az érintett ajánlattevő valójában olyan ajánlatot tesz, amely újnak minősülhet. Ilyen a helyzet az olyan közlés esetében, amelyben a gazdasági szereplő az ajánlatok felbontása után megjelöli az ajánlatkérő számára az érintett szerződés részeinek azon rangsorát, amely szerint az ajánlatát értékelni kell.
(vö. 62–64., 68., 70. pont és a rendelkező rész 3. pontja)
4. A gazdasági szereplőkkel való egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódnak az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 2. cikkében szereplő elveit úgy kell értelmezni, hogy azok megkövetelik azon elektronikus árverés érvénytelenné nyilvánítását és megismétlését, amelynek során nem hívták fel részvételre az elfogadható ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőt, még akkor is, ha nem lehet megállapítani, hogy a kizárt gazdasági szereplő részvétele megváltoztatta volna‑e az árverés eredményét.
Ugyanis, amennyiben az ajánlattevő elfogadható ajánlatot nyújt be, és ily módon teljesíti a hirdetményben szereplő szempontokat, a 2004/18 irányelv 54. cikke (4) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy ez az ajánlattevő adott esetben gyakorolhassa az elektronikus árverésen való részvételre vonatkozó jogát. Következésképpen, amennyiben az ilyen ajánlattevőt nem hívják meg az említett árverésen való részvételre, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvei alapján az ilyen árverést az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani és megismételni. Ez a következtetés attól függetlenül érvényes, hogy a kizárt gazdasági szereplő részvétele megváltoztatta volna‑e a kérdéses árverés eredményét, mivel az utóbbi elektronikus árverésen való részvételre vonatkozó jogának gyakorlását ugyanis egyáltalán nem lehet függővé tenni annak előrelátható eredményétől, azt tehát nem lehet eleve kizárni az ajánlatkérő hipotetikus megfontolásai alapján.
(vö. 76–79., 81. pont és a rendelkező rész 4. pontja)
5. A közbeszerzési szerződések odaítélése tárgyában az alkalmazandó irányelv főszabály szerint az, amelyik abban az időpontban van hatályban, amikor az ajánlatkérő szerv kiválasztja az általa követendő eljárást, és véglegesen eldönti, hogy fennáll‑e egy előzetes versenyeztetési kötelezettség a közbeszerzési szerződés odaítélésénél. Ezzel szemben nem alkalmazandók azon irányelv rendelkezései, amely átültetésének a határideje ezen időpontot követően járt le.
E tekintetben, ami valamely, a 2014/24 irányelv elfogadása előtt meghirdetett, közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárást illeti, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 48. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit nem lehet a 2014/24 irányelv 63. cikkének (1) bekezdése alapján értelmezni. Ugyanis, habár igaz, hogy a 2014/24 irányelv, amint azt többek között (2) preambulumbekezdése kimondja a jogbiztonság érdekében az alapfogalmak tisztázására, valamint az Európai Unió Bírósága vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlata egyes aspektusainak beépítésére irányul, ezen irányelv 63. cikke lényeges módosításokat tartalmaz a gazdasági szereplők arra vonatkozó joga tekintetében, hogy a közbeszerzési szerződések keretében az egyéb szervezetek kapacitását igénybe vehessék. Ekképpen a 2014/24 irányelv 63. cikkének (1) bekezdése egyáltalán nem képezi a 2004/18 irányelv 48. cikke (3) bekezdésének továbbvitelét vagy hatályának egyértelművé tételét, hiszen az olyan új feltételeket vezet be, amelyeket a korábbi jogi szabályozás nem írt elő. E körülmények között a 2014/24 irányelv említett rendelkezését nem lehet a 2004/18 irányelv 48. cikke (3) bekezdésének értelmezési szempontjaként felhasználni, mivel nincs szó valamely, az utóbbi rendelkezés tartalmára vonatkozó értelmezési kétség eloszlatásáról.
(vö. 83., 90–92., 94. pont és a rendelkező rész 5. pontja)