T‑155/04. sz. ügy

SELEX Sistemi Integrati SpA

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Verseny – Erőfölénnyel való visszaélés – A vállalkozás fogalma – Panasz – Elutasítás”

Az ítélet összefoglalása

1.      Eljárás – Beavatkozás – A felperes által fel nem hozott jogalap

(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, (4) bekezdés és 53. cikk, (1) bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 116. cikk, 3. §)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Tárgy – Az érvelés több pillérén alapuló határozat, amelyek mindegyike elegendő ahhoz, hogy megalapozza annak rendelkező részét – Ilyen határozat megsemmisítése – Feltételek

(EK 230. cikk)

3.      Verseny – Közösségi szabályok – Vállalkozás – Fogalom

(EK 81. és 82. cikk)

4.      Verseny – Közösségi szabályok – Vállalkozás – Fogalom

(EK 81. és 82. cikk)

5.      Verseny – Közösségi szabályok – Vállalkozás – Fogalom

(EK  81. és 82. cikk)

6.      Verseny – Közösségi szabályok – Vállalkozás – Fogalom

(EK 81. és 82. cikk)

7.      Verseny – Erőfölény – Visszaélés – Fogalom

(EK 82. cikk)

8.      Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem

(EK 253. cikk)

1.      Míg a Bíróság alapokmánya 40. cikkének negyedik bekezdése, amely ezen alapokmány 53. cikkének első bekezdésére figyelemmel az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásra is alkalmazandó, valamint az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 116. cikkének 3. §‑a nem zárja ki, hogy a beavatkozó új, vagy az általa támogatott fél érveitől eltérő érveket adjon elő, a keresetlevélben felhozott érvek megismétlésére korlátozás terhe mellett, ugyanakkor nem állítható, hogy e rendelkezések lehetővé tennék számára új jogalapok előterjesztésével a jogvita keresetlevélben meghatározott keretének módosítását, illetve eltorzítását.

(vö. 42. pont)

2.      Amennyiben a Bizottság határozatának a rendelkező része az érvelés több pillérén alapul, amelyek mindegyike önmagában elegendő ahhoz, hogy e rendelkező részt megalapozza, főszabály szerint csak abban az esetben kell megsemmisíteni ezt a jogi aktust, ha mindegyik pillér jogsértő. Valamely hiba vagy más olyan jogsértés, amely az érvelésnek csak az egyik pillérét érinti, nem elegendő ahhoz, hogy igazolja a vitatott határozat megsemmisítését, mivel annak nem lehetett meghatározó befolyása az intézmény által elfogadott rendelkező részre.

(vö. 47. pont)

3.      A közösségi versenyjog keretében a „vállalkozás” fogalma valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogalanyra kiterjed, függetlenül azok jogállásától és finanszírozási módjuktól, és gazdasági tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely áruk vagy szolgáltatások adott piacon történő kínálatában áll.

E tekintetben mivel közjogi szervről van szó, és figyelembe véve, hogy a Szerződés versenyjogi rendelkezései alkalmazandóak a közjogi jogosultságok gyakorlásától különválasztható tevékenységekre, az ilyen jogalany különböző tevékenységeit külön kell vizsgálni, és abból, hogy e tevékenységek közül néhány közjogi jogosultságnak minősül, még nem lehet arra következtetni, hogy a többi tevékenység nem gazdasági jellegű. Ennélfogva egy közjogi szerv minden egyes tevékenysége tekintetében egyrészt meg kell tehát határozni, hogy azok elválaszthatók‑e a közjogi feladatához tartozó tevékenységeitől, és másrészt hogy gazdasági tevékenységnek minősülnek‑e.

(vö. 50., 54‑55. pont)

4.      Az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol) szabványosítási tevékenységét illetően meg kell különböztetni egyrészt a szabványok előkészítését vagy kidolgozását, amelyet az Eurocontrol ügynöksége mint végrehajtó szerv végez, másrészt azoknak az Eurocontrol tanácsa általi elfogadását. Míg ez utóbbi feladat a jogalkotás területére tartozik, tehát az Eurocontrol közjogi feladatának a körébe tartozó tevékenység, a műszaki szabványok előkészítése vagy kidolgozása azonban különválasztható a légtér irányításával és a légi biztonság fejlesztésével kapcsolatos feladatától, mivel a szabványok nemzetközi szinten való elfogadásának szükségessége nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szabványokat kidolgozó jogalanynak azonosnak kell lennie azzal, aki azokat elfogadja.

Ugyanakkor az Eurocontrol szabvány kidolgozási tevékenysége nem tekinthető gazdasági tevékenységnek ilyen szolgáltatások piacának hiányában. E szolgáltatások egyetlen felhasználói a légi forgalom ellenőrzésére jogosult hatóságként az államok lehetnek, az államok azonban úgy határoztak, hogy nemzetközi együttműködés keretében saját maguk dolgozzák ki e szabványokat az Eurocontrol közvetítésével. Nem tekinthető úgy, hogy az Eurocontrol árukat vagy szolgáltatásokat kínál a tagállamainak, mivel a szabványosítás területén e szervezet a tagállamainak csupán az együttműködés fóruma, amelyet a légiközlekedés‑irányítás egységes rendszerei műszaki szabványainak koordinálása végett hoztak létre.

Egyébként az Eurocontrol által végzett szabványosítási tevékenység gazdasági jellegének hiányából következik az e tevékenység gyakorlásához szükséges áruk e szervezet általi beszerzése gazdasági jellegének hiánya is; ugyanis az áru utólagos felhasználásának gazdasági jellege, illetve annak hiánya határozza meg szükségszerűen a vásárlási tevékenység jellegét is.

(vö. 59‑61., 65. pont)

5.      Az Eurocontrol által finanszírozott kutatási és fejlesztési tevékenység nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, így a Szerződés versenyjogi szabályai nem vonatkoznak rá. Egyébként nyilvánvaló, hogy a prototípusok beszerzése, amelyet az Eurocontrol az említett tevékenysége keretében végez, valamint a kapcsolódó szellemi tulajdonjogok kezelése nem ruházza fel gazdasági jelleggel a szervezet említett tevékenységét, mivel az említett beszerzés nem jár áruk vagy szolgáltatások adott piacon történő kínálásával. A prototípusok beszerzése csupán a fejlesztésükhöz kapcsolódó tevékenység. Ez utóbbit nem az Eurocontrol maga végzi, hanem az érintett ágazat vállalkozásai, amelyek számára a szervezet közpénzből nyújtott támogatásokat nyújt a kutatás és a fejlesztés ösztönzése céljából. Bár a támogatási szerződések úgy rendelkeznek, hogy az Eurocontrol szerzi meg a prototípus tulajdonjogát és az általa finanszírozott kutatás során keletkező szellemi tulajdonjogokat, e jogoknak a szervezet általi megszerzése nem önmagáért való cél, és nem e jogok kereskedelmi felhasználására irányul. A megszerzés csupán a támogatást nyújtó szerv és a támogatott vállalkozás közötti jogviszony egyik eleme.

Ebben az összefüggésben a szellemi tulajdonjogok kezelésének Eurocontrol által létrehozott rendszere keretében az Eurocontrol az általa megszerzett, a támogatott kutatási és fejlesztési tevékenységekből eredő szellemi tulajdonjogokat ingyenesen bocsátja az érintett vállalkozások rendelkezésére. Valamely tevékenység gazdasági jellegének vizsgálata keretében a díjazás hiányának feltétele kétségkívül csak egy a sok között, és magában nem zárja ki a gazdasági jelleget. Ugyanakkor a jelen esetben azon tény, hogy az Eurocontrol az általa a prototípusok fejlesztésének keretében megszerzett tulajdonjogok felhasználási engedélyeit ingyenesen bocsátja rendelkezésre, hozzáadódik ahhoz a tényhez, hogy a műszaki fejlesztés előmozdításának kiegészítő tevékenységéről van szó, amely az Eurocontrol közérdekű feladatának körébe tartozik, és amelyet nem a szervezet saját, az említett céltól különválasztható céljának érdekében végez, ami kizárja a tevékenység gazdasági jellegét.

(vö. 73., 75‑77., 82. pont)

6.      A nemzeti hatóságoknak való segítségnyújtási tevékenység gyakorlását tekintve az Eurocontrol az EK 82. cikk értelmében vállalkozásnak minősül, mivel gazdasági jellegű tevékenységről van szó. Az Eurocontrol e tevékenysége különválasztható a légtér irányításával és a légi biztonság fejlesztésével kapcsolatos feladatától. Egyébként tekintettel arra, hogy az Eurocontrol e területen csak a nemzeti hatóságok kérésére nyújt segítséget, egyáltalán nem olyan tevékenységről van szó, amely lényeges, vagy akár elengedhetetlen a légiközlekedés biztonságának biztosításához.

Továbbá amennyiben e tevékenység a nyilvános ajánlati felhívások dokumentációjának megszövegezésekor, valamint az ezen ajánlati felhívásban részt vevő vállalkozások kiválasztási eljárásában nyújtott tanácsadásban nyilvánul meg, pontosan a tanácsadói piacon történő szolgáltatásnyújtásról van szó, amely piacon az e terén szakértelemmel rendelkező magánvállalkozások ugyanúgy tevékenykedhetnek, ami további jele annak, hogy a szóban forgó tevékenység vállalkozási tevékenységnek tekinthető.

Az a tény, hogy a nemzeti hatóságoknak való segítségnyújtási szolgáltatásokat jelenleg nem kínálja egy magánvállalkozás sem, nem akadálya annak, hogy e tevékenységet gazdasági tevékenységnek lehessen tekinteni, amennyiben lehetséges, hogy azt magánjogi jogalanyok is végezhetik.

Azon tény, hogy az említett szolgáltatások mint olyan után nem kell díjat fizetni, jelzésnek tekinthető azzal kapcsolatban, hogy nem gazdasági tevékenységről van szó, de magában nem döntő erejű, mivel az Eurocontrol a tagállamai részéről hozzájárulás formájában támogatásban részesül, amely tagállamok pedig kérésükre ingyenesen részesülhetnek segítségnyújtási szolgáltatásokban.

Ugyanígy az a tény, hogy az Eurocontrol segítségnyújtási tevékenységét közérdekű cél, és nem haszonszerzési cél érdekében folytatja, lehet annak jele, hogy e tevékenység nem bír gazdasági jelleggel, de nem zárja ki, hogy adott piacon szolgáltatások kínálásban megnyilvánuló tevékenységet gazdasági tevékenységnek lehessen tekinteni.

(vö. 86‑92. pont)

7.      A visszaélés fogalma objektív fogalom, amely az erőfölényben lévő vállalkozások olyan magatartására vonatkozik, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja a piac szerkezetét, ahol pontosan az érintett vállalkozás jelenlétének következtében a verseny már meggyengült, és amelynek hatására a termékeknek és a szolgáltatásoknak a gazdasági szereplők által nyújtott teljesítésen alapuló rendes versenyét jellemző eszközöktől eltérő eszközökkel korlátozzák a piacon még létező versenyszint fenntartását vagy a verseny fejlődését.

(vö. 107. pont)

8.      A Bizottság nem köteles a versenyjogi szabályok megsértése miatti panaszt elutasító határozatának indokolásában az érdekeltek által az előtte felhozott összes érv tekintetében állást foglalni. Elegendő azon tényeket és jogi megfontolásokat ismertetnie, amelyek a határozat főbb tartalmi elemei vonatkozásában különös jelentőséggel bírnak.

(vö. 118. pont)