(T–375/22. sz. ügy)
Luisa Izuzquiza és társai
kontra
Európai Parlament
A Törvényszék ítélete (kibővített negyedik tanács), 2024. május 8.
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – A személyes adatok védelme – 1049/2001/EK rendelet – A parlamenti képviselőknek fizetett juttatásokra és költségekre, valamint a parlamenti asszisztensek munkabérére és juttatásaira vonatkozó dokumentumok – A hozzáférés megtagadása – Az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelmére vonatkozó kivétel – Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése – Az érintett jogos érdekeinek védelme – A személyes adatok meghatározott közérdekű célból történő továbbításának szükségessége – Az (EU) 2018/1725 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése”
1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A magánélet és az egyén sérthetetlenségének védelme – Az (EU) 2018/1725 rendelet rendelkezéseinek teljes körű alkalmazhatósága – A kérelmező arra vonatkozó kötelezettsége, hogy bizonyítsa a szóban forgó személyes adatok továbbításának szükségességét – Az intézmény azon kötelezettsége, hogy hivatalból vizsgálja az érintett személy jogos érdekei sérelmének fennállását
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont; 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés, 5. cikk és 9. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
(lásd: 22–28. pont)
2. Az Európai Unió intézményei – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 2018/1725 rendelet – Személyes adatokhoz való hozzáférés iránti kérelem – Az említett adatok továbbítása szükségességének bizonyítására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – Az adatok hozzáférhetővé tételét igazoló közérdek – Az Európai Parlament valamely tagjának juttatott összegek, és azoknak a mandátumuk gyakorlása során történő felhasználása megismerésének szükségessége – Kivételes jellegű ténybeli körülmények
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont; 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 9. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
(lásd: 41–44. pont)
3. Az Európai Unió intézményei – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 2018/1725 rendelet – Személyes adatokhoz való hozzáférés iránti kérelem – Az Európai Parlament valamely tagjának a mandátuma gyakorlása során kifizetett általános költségtérítésre és munkabérre vonatkozó adatok – Az ezen adatok továbbítása szükségességének bizonyítására vonatkozó kötelezettség – Nyilvánosan elérhető információk – Az említett kötelezettség megsértése
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont; 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 9. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
(lásd: 49–55. pont)
4. Az Európai Unió intézményei – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 2018/1725 rendelet – Személyes adatokhoz való hozzáférés iránti kérelem – Az Európai Parlament valamely tagjának a mandátuma gyakorlása során fizetett utazási költségre és napidíjakra, valamint a parlamenti asszisztenseinek munkabérére és utazási költségeire vonatkozó adatok – Az ezen adatok továbbítása szükségességének bizonyítására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont; 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 9. cikk, (1) bekezdés, b) pont; 2005/684 európai parlamenti határozat, 21. cikk, (1)–(3) bekezdés; az Európai Parlament elnökségének az Európai Parlament tagjainak statútumára vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló határozata, 33. cikk)
(lásd: 56–60., 63., 64., 67–70., 72–78. pont)
5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A magánélet és az egyén sérthetetlenségének védelme – Terjedelem – Az Európai Parlament valamely tagjának a mandátuma gyakorlása során fizetett utazási költségekre és napidíjakra, valamint a parlamenti asszisztenseinek utazási költségeire vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételének megtagadása – Mérlegelési hibák
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont; 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 9. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
(lásd: 65., 79., 96., 97., 111., 112. pont)
6. Az Európai Unió intézményei – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 2018/1725 rendelet – Személyes adatokhoz való hozzáférés iránti kérelem – Az Európai Parlament valamely tagjának a mandátuma gyakorlása során kifizetett juttatásokra és költségekre, valamint a parlamenti asszisztenseinek munkabérére és juttatásaira vonatkozó adatok – Az intézmény azon kötelezettsége, hogy hivatalból vizsgálja az érintettek jogos érdekei sérelmének fennállását – A képviselői mandátum szabad gyakorlásának védelméhez, valamint a képviselő biztonságához fűződő érdekek – Az érintettek jogos érdekeinek sérelme – Hiány
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont; 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 9. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
(lásd: 87., 89–94. pont)
7. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A kivételek hatálya alá nem tartozó adatokhoz való részleges hozzáférés engedélyezésére irányuló kötelezettség – A magánélet és az egyén sérthetetlenségének védelmére vonatkozó kivétel – Az Európai Parlament valamely tagjának a mandátuma gyakorlása során kifizetett juttatásokra és költségekre, valamint a parlamenti asszisztenseinek munkabérére és juttatásaira vonatkozó dokumentumok – A részleges hozzáférés megtagadása – Megengedhetőség
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (6) bekezdés)
(lásd: 105–109. pont)
Összefoglalás
Három természetes személy által benyújtott megsemmisítés iránti kereset alapján a Törvényszék kibővített tanácsban eljárva megsemmisíti az Európai Parlament 2022. április 8‑i azon határozatát,(1) amelyben ezen intézmény megtagadta a felperesekkel szemben az ezen intézmény által Ioannis Lagos európai parlamenti képviselőnek, valamint parlamenti asszisztenseinek az e képviselő mandátuma keretében kifizetett összegekre vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést. Ezzel a Törvényszék pontosítja az 1049/2001 rendelet(2) által előírt, a magánélet és az egyén sérthetetlenségének védelmére alapított, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó kivételt. Megállapítja, hogy a Parlamentnek engedélyeznie kellett volna az I. Lagosra és parlamenti asszisztenseire vonatkozó személyes adatokat tartalmazó, és közelebbről a Parlament által az I. Lagosnak fizetett útiköltség‑térítésekre és napidíjakra vonatkozó dokumentumokhoz, valamint a parlamenti asszisztensei által kapott útiköltség‑térítésekre vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést.
I. Lagost Görögországban választották meg, és 2019. július 2‑án lépett hivatalba parlamenti képviselőként. 2020. október 7‑én a görög bíróságok tizenhárom év nyolc hónap szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték bűnszervezetben való részvétel és annak vezetése, valamint két kisebb súlyú bűncselekmény elkövetése miatt. Parlamenti mentelmi jogának 2021. április 27‑én történt felfüggesztését követően I. Lagost a belga hatóságok letartóztatták és átadták a görög hatóságoknak. I. Lagos jelenleg Görögországban tölti szabadságvesztés‑büntetését.
Büntetőjogi felelősségének megállapítását, mentelmi jogának felfüggesztését és bebörtönzését követően I. Lagos nem mondott le európai parlamenti képviselői mandátumáról. I. Lagos ilyen elítélését követően a görög hatóságok nem tájékoztatták a Parlamentet e képviselő mandátumának visszavonásáról.
2021. december 7‑én a felperesek az 1049/2001 rendelet alapján az I. Lagosra vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet nyújtottak be a Parlamenthez, amely az I. Lagosnak nyújtott juttatásokra, valamint az akkreditált és helyi parlamenti asszisztenseinek munkabérével kapcsolatos kiadásokra vonatkozó valamennyi dokumentumra vonatkozott. 2022. február 4‑i határozatával a Parlament megtagadta a felperesektől az e dokumentumokhoz való hozzáférést. A felperesek megerősítő kérelmére a Parlament elfogadta a megtámadott határozatot, amelyben hatályában fenntartotta a felperesekkel szemben a kért dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának eredeti megtagadását, az 1049/2001 rendeletben előírt, a dokumentumokhoz való hozzáférés alóli, a személyes adatok védelmére irányuló kivételre, valamint a felperesek azon kötelezettségére hivatkozva, hogy a 2018/1725 rendelet(3) alapján bizonyítaniuk kell a személyes adatok valamely meghatározott közérdekű célból történő továbbításának szükségességét.
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék elöljáróban hangsúlyozza, hogy a 2018/1725 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja a személyes adatok továbbítását több együttes feltétel teljesülésétől teszi függővé. Így a hozzáférést kérőnek bizonyítania kell a személyes adatok meghatározott közérdekű célból történő továbbításának szükségességét, majd bizonyítania kell, hogy e továbbítás a legmegfelelőbb intézkedés a kitűzött cél eléréséhez elképzelhető más intézkedések közül, és hogy arányos e céllal. Ennek bizonyítottsága esetén az érintett intézménynek vizsgálnia kell, hogy van‑e ok azt feltételezni, hogy az érintett törvényes érdekei e továbbítás folytán sérelmet szenvedhetnek, és ilyen esetben ellenőrizhető módon mérlegelnie kell a különböző, egymással versengő érdekeket a kért személyes adatok továbbítása arányosságának megítélése érdekében.
Így elsősorban a Törvényszék a dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli, a személyes adatok védelmére irányuló kivétel(4) összefüggésében azt vizsgálja, hogy a felperesek eleget tettek‑e azon kötelezettségüknek, hogy bizonyítsák a személyes adatok valamely meghatározott közérdekű célból történő továbbításának szükségességét.(5)
A Törvényszék először is azt vizsgálja, hogy a felperesek által a szóban forgó személyes adatok továbbítása érdekében hivatkozott cél meghatározott közérdekű célnak minősül‑e.
E tekintetben a Törvényszék pontosítja, hogy e továbbítás alapulhat olyan általános célon, mint a nyilvánosságnak a Parlament tagjai által a feladataik teljesítése során tanúsított magatartásra vonatkozó információkhoz való joga. A jelen ügyben a felperesek által hivatkozott cél a Parlament által az I. Lagosnak juttatott térítések konkrét összegének, valamint ezen összegek képviselői mandátumának gyakorlása keretében történő felhasználási módjának megismerése volt, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a nyilvános ellenőrzést I. Lagosnak a közpénzekhez való hozzáférése tekintetében. A Parlament állításaival ellentétben ez a cél nem általános, hanem kifejezetten az adott ügy sajátos körülményeihez kapcsolódik, amelyek egészen kivételes jellegűek. Ezek ugyanis a Parlament olyan képviselőjére vonatkoznak, aki azt követően, hogy többek között bűnszervezetben való részvétel és annak vezetése miatt tizenhárom év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték, és börtönben van, továbbra is parlamenti képviselő maradt, és továbbra is részesült az e tisztség ellátásának megfelelő juttatásokban. Következésképpen e körülményekre tekintettel a Parlament tévesen tagadta meg a felperesek által hivatkozott cél meghatározott közérdekű célként való elismerését.
Másodszor a Törvényszék azt elemzi, hogy a felperesek bizonyították‑e a személyes adatok továbbításának szükségességét, és különösen azt, hogy e továbbítás volt‑e a legmegfelelőbb intézkedés a felperesek által kitűzött meghatározott közérdekű cél eléréséhez, és hogy az arányos volt‑e ezzel a céllal.
Egyrészt, ami I. Lagos általános költségtérítését(6) és havi munkabérét(7) illeti, a Törvényszék megállapítja, hogy az e jogokra vonatkozó információk a nyilvánosság számára szabadon és ingyenesen hozzáférhetők a Parlament honlapján. Mivel a szóban forgó személyes adatok hozzáférhetővé tétele nem a legmegfelelőbb intézkedés a felperesek által kitűzött cél eléréséhez, a felpereseknek nem sikerült bizonyítaniuk e továbbítás szükségességét. A Törvényszék szerint más a helyzet a képviselők útiköltség‑térítését és napidíjának kifizetését illetően, mivel az e tekintetben nyilvánosan rendelkezésre álló információk nem teszik lehetővé sem a Parlament által I. Lagos részére az érintett időszakban a képviselői mandátumának gyakorlása során kifizetett összegeknek, sem pedig az utazás céljának, célállomásának vagy a megtett útvonalnak a megismerését. Így, mivel ezen adatok továbbítása lehetővé teszi a nyilvánosság számára az említett információkhoz való hozzáférést, azok hozzáférhetővé tétele megfelelőbb intézkedés a felperesek által kitűzött cél eléréséhez, mint a már nyilvános információkhoz való hozzáférés. Következésképpen a Törvényszék megállapítja, hogy az I. Lagosra vonatkozó adatok továbbítása szükséges intézkedésnek minősül a felperesek által a szóban forgó személyes adatok továbbításának igazolása érdekében hivatkozott meghatározott közérdekű cél eléréséhez, és hogy a Parlament tévesen állapította meg, hogy a felperesek nem tettek eleget azon kötelezettségüknek, hogy bizonyítsák e továbbítás ilyen célból való szükségességét.
Másrészt, ami I. Lagos akkreditált és helyi asszisztenseinek munkabérét illeti, a Törvényszék hangsúlyozza, hogy azokat az I. Lagos részére végzett parlamenti asszisztensi tevékenység keretében végzett konkrét tevékenységüktől függetlenül folyósítják a részükre. Ennélfogva, mivel az e munkabérek kifizetésére vonatkozó dokumentumok továbbítása nem szolgálhat információkkal a felperesek számára az I. Lagos által elkövetett bűncselekmény vagy jogellenes tevékenység finanszírozásához vagy fenntartásához való esetleges közvetlen vagy közvetett hozzájárulásról, a felperesek nem tudták bizonyítani az ilyen továbbítás szükségességét. Mindazonáltal az I. Lagos parlamenti asszisztenseinek utazásaival kapcsolatos költségek szorosan kapcsolódnak I. Lagos tevékenységeihez, és az ez utóbbi által végzett jogellenes tevékenységekkel való esetleges – akár csak közvetett – kapcsolatra utalhatnak. Következésképpen a Törvényszék megállapítja, hogy az e költségek megtérítésére vonatkozó dokumentumokban szereplő személyes adatok továbbítása szükséges intézkedés a felperesek által hivatkozott cél eléréséhez, és hogy a Parlament tévesen állapította meg, hogy a felperesek nem tettek eleget azon kötelezettségüknek, hogy bizonyítsák a személyes adatok meghatározott közérdekű célból történő továbbításának szükségességét.
Másodsorban a Törvényszék I. Lagos és asszisztensei jogos érdekeinek a szóban forgó személyes adatok továbbításával okozott esetleges sérelméről határoz. E tekintetben e továbbítás arányosságának vizsgálata keretében a Törvényszék a különböző, egymással versengő érdekeket mérlegeli.(8) Így egyrészt a képviselői mandátum szabad gyakorlásának védelméhez fűződő érdeket illetően az I. Lagos által kapott útiköltség–térítésekre és napidíjakra vonatkozó információkhoz való hozzáférési kérelemre vonatkozóan, az ilyen utazások nyilvánosság általi ismerete nem olyan jellegű, hogy valamilyen módon korlátozza I. Lagos mandátumának szabad gyakorlását. Következésképpen nem bizonyították, hogy a megtett utazásokra vonatkozó információk hozzáférhetővé tétele hogyan volt alkalmas az európai parlamenti képviselői mandátum szabad gyakorlásának befolyásolására. Ami másrészt az I. Lagos biztonságának garantálásához fűződő érdeket illeti, a napidíjakra és a múltban kapott útiköltség‑térítésekre vonatkozó dokumentumokkal kapcsolatban, a képviselő biztonsága főszabály szerint már nem tekinthető a szóban forgó személyes adatok továbbításával veszélyeztetettnek, mivel olyan utazásokról van szó, amelyekre a felperesek kérelmének benyújtásakor már sor került. Noha igaz, hogy I. Lagos visszatérő utazási helyszíneinek – különösen egy görögországi magánlakásnak – a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele sértheti a biztonságát, a Törvényszék hangsúlyozza, hogy az egymással versengő érdekek mérlegelése során a Parlament feladata gondoskodni az I. Lagos biztonságához nélkülözhetetlen személyes adatok, például a személyes címének védelméről. Ezenkívül, ami I. Lagos biztonságát illeti a mandátumának gyakorlása keretében történő jövőbeli utazásai során, a kérdés nem merül fel, mivel I. Lagos a megtámadott határozat meghozatalának időpontjában szabadságvesztés‑büntetését töltötte, tehát nem utazhatott. Ebben az összefüggésben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó utazásokra olyan időszakban került sor, amikor I. Lagost súlyos bűncselekmények miatt már elítélték, tehát jogszerű volt, hogy a felperesek információkat szerezhessenek ezen utazások céljáról és célállomásairól. Mivel I. Lagos képviselői mandátuma szabad gyakorlása és biztonsága esetleges megsértésének kockázata nem elegendő a szóban forgó személyes adatok hozzáférhetővé tétele megtagadásának igazolásához, a Parlament tévesen vélte úgy, hogy ezen adatok továbbítása sértené I. Lagos és asszisztensei jogos érdekeit, és hogy a különböző, egymással versengő érdekeket mérlegelve az ilyen továbbítás nem lenne arányos.
A fentiekre tekintettel a Törvényszék a megtámadott határozatot megsemmisíti abban a részében, amelyben a Parlament megtagadta az I. Lagosra vonatkozó személyes adatokat tartalmazó, a Parlament által neki fizetett útiköltség‑térítésekre és napidíjakra vonatkozó dokumentumokhoz, valamint az I. Lagos parlamenti asszisztenseire vonatkozó személyes adatokat tartalmazó, az általuk kapott útiköltség‑térítésekre vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférést.