C‑113/14. sz. ügy

Németországi Szövetségi Köztársaság

kontra

Európai Parlamentésaz Európai Unió Tanácsa

„Megsemmisítés iránti kereset – A jogalap megválasztása – EUMSZ 43. cikk (2) bekezdés vagy EUMSZ 43. cikk (3) bekezdés – A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése – 1308/2013/EU rendelet – 7. cikk – 1370/2013/EU rendelet – 2. cikk – Az árak rögzítésére vonatkozó intézkedések – Referencia‑küszöbértékek – Intervenciós árak”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2016. szeptember 7.

1.        Megsemmisítés iránti kereset – Tárgy – Részleges megsemmisítés – Feltétel – A vitatott rendelkezések elválasztható jellege

(EUMSZ 263. cikk)

2.        Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Végrehajtási intézkedések – Az árak rögzítése – A Tanács hatáskörei – Az EUMSZ 43. cikk (2) és (3) bekezdése – Ezek hatálya

(EUMSZ 43. cikk, (2) és (3) bekezdés)

3.        Intézmények jogi aktusai – A jogalap megválasztása – Szempontok – Az 1308/2013 rendeletnek a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése területén az intervenciós árak rögzítésének alapjául szolgáló referencia‑küszöbértékek meghatározásáról szóló 7. cikke – Az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdésén alapuló elfogadás – Megengedhetetlenség – Arra vonatkozó kötelezettség, hogy az ilyen rendelkezés az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdésén alapuljon

(EUMSZ 43. cikk, (2) és (3) bekezdés; 1308/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk)

4.        Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – A Bíróság általi korlátozás – A megtámadott jogi aktus joghatásainak fenntartása annak észszerű határidőn belüli felváltásáig – Jogbiztonsági indokokra alapított igazolás

(EUMSZ 264. cikk, második bekezdés; 1308/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. cikk; 1370/2013 tanácsi rendelet, 2. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 27. pont)

2.      Azoknak az intézkedéseknek, amelyek a mezőgazdaság és a halászat közös politikáival kapcsolatos célkitűzések megvalósításához szükséges jellegük okán az uniós jogalkotónak fenntartott politikai döntést igényelnek, az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdésén kell alapulniuk. Ezzel szemben a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseknek az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdése szerinti elfogadása nem tesz ilyen döntéshozatalt szükségessé, mivel az ilyen intézkedések alapvetően technikai jellegűek, és azokat az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott rendelkezések végrehajtása érdekében kell meghozni.

Továbbá az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdésének és az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdésének más‑más a célja, és mindkettő sajátos hatállyal bír, így elkülönülten használhatók a közös halászati politika keretében meghatározott intézkedések elfogadásának megalapozásához, azzal együtt, hogy a Tanácsnak – akkor, amikor az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdése alapján fogad el aktusokat – tiszteletben kell tartania a hatásköreinek korlátait, valamint adott esetben az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdése alkalmazásával már megállapított jogi kereteket. E tekintetben nem lehet érvényesen hivatkozni arra, hogy hierarchia áll fenn a szóban forgó két rendelkezés között. Ugyanis a Tanács akkor is gyakorolhatja az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdésében ráruházott hatásköröket, amikor az uniós jogalkotó az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdésében ráruházott hatáskör gyakorlása során még nem határozta meg a jogi keretet.

(vö. 55., 58., 59. pont)

3.      Valamely uniós jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ezek közé tartozik különösen a jogi aktus célja és tartalma. Ami a szóban forgó termékek tekintetében az intervenciós árak rögzítésének kizárólagos alapját képező referencia‑küszöbértékeket illeti, amelyeket a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013 rendelet 7. cikke rögzít, e rendelkezés (2) bekezdéséből az következik, hogy e küszöbértékeket felül kell vizsgálni olyan objektív tényezők figyelembevételével, mint a termelést érintő fejlemények, a termelési költségek, valamint a piaci tendenciák. Az ilyen felülvizsgálat elsősorban műszaki és tudományos értékelések elvégzését követeli meg, tehát meg kell különböztetni azoktól az intézkedésektől, amelyek olyan politikai döntéseket igényelnek, amelyek az uniós jogalkotó számára vannak fenntartva. Márpedig az elsősorban műszaki elemeknek az árak rögzítésére vonatkozó intézkedések elfogadása érdekében történő értékelése olyan jogosultság, amelyet az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdése a Tanács számára tart fenn.

Mivel az 1308/2013 rendeletben nincs más olyan elem, amely lehetővé tenné azt, hogy érvényesen különbséget lehessen tenni a küszöbértékek szóban forgó felülvizsgálata és ezen értékek első meghatározása között, valamint arra a körülményre figyelemmel, miszerint az intervenciós árak a referencia‑küszöbértékekből következnek, azt a következtetést kell levonni, hogy az említett küszöbértékek meghatározása az árak rögzítésére irányuló intézkedésnek minősül. Következésképpen az 1308/2013 rendelet 7. cikkét az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdése alapján kellett volna elfogadni. E következtetést azon érv sem teszi vitathatóvá, miszerint az említett rendelet 7. cikke az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdése, illetve az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdése által is előírt célkitűzéseket követ, ily módon az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdésben foglalt célkitűzések elsőbbségére figyelemmel e rendelet 7. cikkét nem kell megsemmisíteni. Ugyanis az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdésének és az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdésének más‑más a célja, és mindkettő sajátos hatállyal bír. Következésképpen, amint a Tanácsnak is tiszteletben kell tartania hatásköreinek korlátait, amikor az EUMSZ 43. cikk (3) bekezdése alapján fogad el aktusokat, az uniós jogalkotónak is tiszteletben kell tartania ráruházott hatáskörének korlátait, amikor az EUMSZ 43. cikk (2) bekezdése alapján fogad el intézkedéseket.

(vö. 61., 65., 70–74. pont)

4.      A jogbiztonsággal kapcsolatos okokra tekintettel egy ilyen jogi aktus joghatásai fenntarthatók, különösen, ha a megsemmisítésének azonnali hatásai súlyosan hátrányos következményeket idéznének elő az érintett személyek számára, és ha a megtámadott jogi aktus jogszerűsége nem a célja vagy a tartalma miatt vitatott, hanem a kibocsátója hatáskörének hiánya vagy lényeges eljárási hiba miatt. Ezek az okok magukban foglalják különösen a vitatott jogi aktus jogalapjának hibás megválasztását.

E tekintetben, mivel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013 rendelet 7. cikke és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló 1370/2013 rendelet 2. cikke azokat az árakat határozza meg, amelyek alapján az állami intervenciót végre kell hajtani, és ezen intervenció a piacok stabilitására, valamint a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának garantálására irányul, azonnal hatállyal történő megsemmisítésük az érintett személyekre nézve súlyos következményekkel járhat. E körülmények között olyan jelentős, jogbiztonsággal kapcsolatos indokok állnak fenn, amelyek alátámasztják azt, hogy a Bíróság helyt adjon az 1308/2013 rendelet 7. cikke és az 1370/2013 rendelet 2. cikke joghatásainak fenntartása iránti kérelemnek.

(vö. 81., 83., 84. pont)