2007. december 5-én benyújtott kereset - Centre de Promotion de l'Emploi par la Micro-Entreprise kontra Bizottság
(T-444/07. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Centre de Promotion de l'Emploi par la Micro-Entreprise (CPEM) (Marseilles, Franciaország) (képviselő: C. Bonnefoi ügyvéd)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a 2007. október 4-i C (2007) 4645 bizottsági határozatot, amellyel a Bizottság megsemmisítette egy Európai Szociális Alapból nyújtott támogatásnak a franciaországi finanszírozására (CPEM) az ESZA által az 1999. augusztus 17-i C (1999) 2645 határozat alapján nyújtott támogatást;
állapítsa meg, hogy egy közérdekű feladatokat ellátó szervezet a jóhírnevének a sérelme után kártérítésre jogosult (melynek becsült összege 100 000 euró);
állapítsa meg, hogy a CPEM személyzete jogosult a jelképes, egy euró összegű egyéni kártérítésre a munkahelyi nyugalmuk megzavarásáért (az alkalmazási struktúrájuk, és ebből következően az alkalmazásuk jövőjét fenyegető veszély, mivel az egy millió euró kifizetése a CPEM és az MSD bezárását jelenti);
a felperes számára téríttesse meg az eljáráshoz kapcsolódó ügyvédi díjakat és a jogi tanácsadáshoz kapcsolódó költségeket, melyeket a felperes esetlegesen a továbbiakban igazol.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen keresettel a felperes a 2007. október 4-i C (2007) 4645 bizottsági határozat megsemmisítését kéri, amellyel a Bizottság az OLAF jelentése alapján megsemmisítette a felperes által végrehajtott kísérleti projekt finanszírozására az Európai Szociális Alap által globális támogatás formájában nyújtott támogatást
1.
A felperes által a keresetének alátámasztása érdekében kifejtett jogalapok két csoportba oszthatóak, melyek közül az első az OLAF által lefolytatott, a megtámadott határozatot eredményező vizsgálati és információszerzési eljárás módjához kapcsolódik, és amelyet a felperes a védelemhez fűződő jogok megsértésére alapít; a többi jogalap a megtámadott határozat megalapozottságát érinti.
Egyrészt a felperes azzal érvel, hogy az OLAF által lefolytatott vizsgálat a közösségi jog és az objektív vizsgálat számos elvét megsértette, mint például az ártatlanság védelmének elve és az eljárás alapjául szolgáló kifogásokban foglalt vádak tényleges és pontos tartalmának a megismeréséhez fűződő jog. A felperes ezenfelül hangsúlyozza, hogy az OLAF a 2185/96 rendeletben
2 előírt eljárásokat összetévesztette a 2988/95 rendelet
3 szerinti vizsgálati eljárásokkal. Másrészt a felperes az OLAF-fal szemben azt kifogásolja, hogy a terhére tett megállapításokat a "Pályázati útmutató" különböző és állandóan változó kiadásaira alapította.
A jogkérdésre vonatkozóan a felperes azt kifogásolja, hogy a Bizottság a határozatát az OLAF-jelentés megállapításaira alapította, mely súlyosan tévedett a "nonprofit szervezetek" és a "rendelkezésre bocsátás" francia jogi fogalmait illetően. Ezenfelül a felperes azzal érvel, hogy az OLAF vele szemben a "Pályázati útmutató"-nak a közösségi szabályozás tartalmával szembeni elsőbbségére hivatkozott. A felperes azt állítja továbbá, hogy a Bizottságnak erről tudomása volt, ráadásul jóváhagyta azt a tényállást, amelyet a felperessel szemben az OLAF, valamint a megtámadott határozat kifogásolt. Végezetül a felperes olyan jogalapra hivatkozik, mely szerint a 1605/2002 rendelet
4, amelyre az OLAF és a megtámadott határozat az indokolásának egy részét alapította, nem alkalmazható, és nem érvényesíthető.