T‑444/07. sz. ügy

Centre de promotion de l’emploi par la micro‑entreprise (CPEM)

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„ESZA – Pénzügyi támogatás megszüntetéséről szóló határozat – Az OLAF jelentése”

Az ítélet összefoglalása

1.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

2.      Közösségi jog – Elvek – Védelemhez való jog – Terjedelem

3.      Gazdasági és társadalmi kohézió – Szerkezeti beavatkozások – Közösségi finanszírozás

(4253/88 tanácsi rendelet, 24. cikk, (1) és (2) bekezdés)

4.      Közösségi jog – Elvek – Bizalomvédelem – Feltételek

5.      Gazdasági és társadalmi kohézió – Szerkezeti beavatkozások – Közösségi finanszírozás

1.      A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása érdekében a kereset elfogadhatóságához az szükséges, hogy a kereset szövegéből legalább összefoglaló jelleggel, de logikusan és érthetően kitűnjenek mindazok a lényeges jogi és ténybeli elemek, amelyekre a keresetet alapítják. A valamely közösségi intézmény által állítólagosan okozott károk megtérítése iránti kérelmet tartalmazó keresetlevél akkor felel meg e követelményeknek, ha tartalmazza azokat az elemeket, amelyek alapján azonosítható a felperes által az intézmény terhére rótt magatartás, azokat az okokat, amelyek alapján a felperes úgy véli, hogy okozati összefüggés áll fenn a magatartás és az állítólagosan elszenvedett kár között, valamint tartalmazza a kár jellegének és mértékének megjelölését. Amennyiben a felperes semmilyen adatot nem szolgáltat, az Elsőfokú Bíróság nem köteles felmérni és ellenőrizni a kifogásolt magatartás és a hivatkozott kár közötti esetleges okozati összefüggés fennállását. Ezért az okozati összefüggésre vonatkozó minden későbbi előterjesztést mint elkésettet el kell utasítani.

(vö. 32., 33., 36., 37. pont)

2.      A védelemhez való jog tiszteletben tartása azt a követelményt fogalmazza meg, hogy valamely határozat azon címzettjét, akinek az érdekeit e határozat érezhetően érinti, olyan helyzetbe kell hozni, hogy álláspontját alkalmas módon kinyilváníthassa. Másfelől a védelemhez való jog eljárási szabálytalanság révén csak akkor sérthető meg, ha a szabálytalanságnak konkrét hatása van az érintett vállalkozások védekezési képességére. Következésképpen a védelemhez való jog biztosítására irányuló hatályos szabályok figyelmen kívül hagyása csak akkor sérthet közigazgatási eljárást, ha bizonyításra kerül, hogy az eljárásnak különben más kimenetele lett volna.

(vö. 51., 53. pont)

3.      A Közösség által nyújtott pénzügyi támogatások jellegére tekintettel a támogatás nyújtásáról szóló határozatban szereplő pénzügyi feltételek betartásának kötelezettsége – éppúgy, mint az érintett projekt tényleges végrehajtásának kötelezettsége – a kedvezményezett legfontosabb kötelezettségei közé tartozik, ezért a közösségi pénzügyi támogatás odaítélésének egyik feltétele. Ebben az összefüggésben a 2082/93 tanácsi rendelettel módosított, a 2052/88 rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 4253/88 rendelet 24. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell értelmezni, mint amely feljogosítja a Bizottságot arra, hogy a támogatás nyújtásáról szóló határozatban meghatározott pénzügyi feltételek megsértése esetén megszüntesse a nyújtott pénzügyi támogatást.

(vö. 92., 101. pont)

4.      A bizalomvédelem elvére való hivatkozás jogának fennállásához három feltétel teljesülése szükséges. Az első: a közösségi adminisztrációnak pontos, feltétel nélküli és ellentmondásmentes, jogosultsággal rendelkező és megbízható forrásokból származó biztosítékokat kell nyújtania az érdekelt számára. A második: e biztosítékoknak jogos bizalmat kell kelteniük abban a személyben, akihez intézik őket. A harmadik: a megadott biztosítékoknak összhangban kell állniuk az alkalmazandó szabályokkal.

(vö. 126. pont)

5.      Ami a közösségi pénzügyi támogatások kedvezményezettjeit terhelő kötelezettségek betartásának ellenőrzését illeti, természetes, hogy az olyan új körülmények alapján indult ellenőrzés, amelyek szabálytalanság gyanúját keltik bizonyos projektekkel kapcsolatban, alaposabb, és eltérő eredményre vezet, mint az a korábbi rutinellenőrzés, amelyet nem valamilyen gyanú alapján indítottak. Ezért az a tény, hogy az Európai Csaláselleni Hivatal vizsgálata nyomán olyan szabálytalanságokat fedeztek fel, amelyek a Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága által lefolytatott ellenőrzésből nem derültek ki, semmi esetre sem eredményez inkoherenciát, és nem érinti az említett vizsgálat eredményein alapuló határozat jogszerűségét.

(vö. 135. pont)