A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)
2013. május 30.(*)
„Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Gyümölcs‑ és zöldségágazatra vonatkozó támogatások – Megsemmisítés iránti kereset – Közvetlen érintettség – Elfogadhatóság – Feldolgozott gyümölcs‑ és zöldségfélék – Működési alapok és operatív programok – »Tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek« finanszírozása”
A T‑454/10. és T‑482/11. sz. egyesített ügyekben,
az Associazione Nazionale degli Industriali delle Conserve Alimentari Vegetali (Anicav) (székhelye: Nápoly [Olaszország], képviselik kezdetben: J. L. da Cruz Vilaça, S. Estima Martins és S. Carvalho de Sousa, később: S. Estima Martins, S. Carvalho de Sousa és R. Oliveira ügyvédek)
felperesnek (T‑454/10. sz. ügy), illetve
az Agrupación Española de Fabricantes de Conservas Vegetales (Agrucon) (székhelye: Madrid [Spanyolország], és tizenhat további felperes, akiknek a neve a I. mellékletben szerepel, képviselik kezdetben: J. L. da Cruz Vilaça, S. Estima Martins és S. Carvalho de Sousa, később: S. Estima Martins, S. Carvalho de Sousa és R. Oliveira ügyvédek)
felperesnek (T‑482/11. sz. ügy)
támogatják:
az Associazione Italiana Industrie Prodotti Alimentari (AIIPA), (székhelye: Milánó [Olaszország], és tíz további beavatkozó, akiknek a neve a II. mellékletben szerepel, képviselik kezdetben: J. L. da Cruz Vilaça, S. Estima Martins és S. Carvalho de Sousa, később: S. Estima Martins, S. Carvalho de Sousa és R. Oliveira ügyvédek)
beavatkozók a T‑454/10. sz. ügyben,
az Európai Bizottság (a T‑454/10. sz. ügyben képviselik kezdetben: B. Schima és M. Vollkommer, később: B. Schima és N. Donnelly, valamint a T‑482/11. sz. ügyben képviselik: K. Banks és M. Schima, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
támogatják:
a Confederazione Cooperative Italiane (székhelye: Róma [Olaszország], és nyolc további beavatkozó, akiknek a neve a III. mellékletben szerepel, képviselik: M. Merola, C. Santacroce és L. Cappelletti ügyvédek)
beavatkozók,
a T‑454/10. sz. ügyben a 2010. július 30‑i 687/2010/EU bizottsági rendelettel (HL L 199., 12. o.) módosított, a gyümölcs‑ és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21‑i 1580/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 350., 1. o.) 52. cikke (2a) bekezdésének és VIII. mellékletének megsemmisítése, a T‑482/11. sz. ügyben pedig az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs‑ és zöldség‑, valamint a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7‑i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 157., 1. o.) 50. cikke (3) bekezdésének és 60. cikke (7) bekezdésének megsemmisítése iránti kereset tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács),
tagjai: N. J. Forwood elnök (előadó), F. Dehousse és J. Schwarcz bírák,
hivatalvezető: N. Rosner tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2012. november 13‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22‑i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 299., 1. o.; helyesbítés: HL 2010. L 63., 30. o.; a továbbiakban: az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 1. cikke (1) bekezdésének i) és j) pontja értelmében a gyümölcs‑ és zöldségágazatra, illetve a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatra vonatkozik.
2 Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet módosításáról szóló, 2008. április 14‑i 361/2008/EK tanácsi rendeletbe (HL L 121., 1. o.) bekerültek többek között a gyümölcs‑ és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, a 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelv, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendelet módosításáról, továbbá a 2202/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. szeptember 26‑i 1182/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 273., 1. o.) bizonyos rendelkezései.
3 Az 1182/2007 rendelet (6) preambulumbekezdése meghatározza, hogy „e rendelet hatálya a gyümölcs‑ és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs‑ és zöldségfélék piacai közös szervezésének hatálya alá tartozó termékekre terjed ki”, mindemellett pontosítja, hogy „a termelői szervezetekre és szakmaközi szervezetekre és megállapodásokra vonatkozó rendelkezések azonban csak a gyümölcs‑ és zöldségpiac közös szervezéséhez tartozó termékekre érvényesek, és [hogy] ezt a megkülönböztetést fenn kell tartani”.
4 A 361/2008 rendelet 1. cikkének 22. pontja az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet II. része I. címének IV. fejezetét egy IVa. szakasszal egészítette ki. Ezen új szakasz 103b., 103c. és 103d. cikke értelmében a gyümölcs‑ és zöldségágazat termelői szervezetei működési alapot hozhatnak létre a sajátos célokat kitűző operatív programok finanszírozására. Az alapot a tagok pénzügyi hozzájárulásából és közösségi pénzügyi támogatásból finanszírozzák.
5 Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103d. cikkének (2) bekezdése értelmében a közösségi pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által értékesített termelés értékének 4,1%‑a, ez a százalékarány mindazonáltal 4,6%‑ra növelhető, amennyiben a 4,1%‑ot meghaladó összeget kizárólag válságmegelőzési és ‑kezelési intézkedések céljaira használják fel.
6 A gyümölcs‑ és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21‑i 1580/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 350., 1. o.) 52. cikkének (1) és (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A számítás alapja
(1) E fejezet alkalmazásában valamely termelői szervezetre vonatkozóan a forgalomba hozott termékek értékét a termelői szervezetek tagjainak azon termékei alapján kell kiszámítani, amelyek tekintetében a termelői szervezetet elismerték.
[…]
(6) Az értékesített termékek számlázása a »termelői szervezettől kiszállítva« történik:
a) adott esetben csomagolt, előkészített vagy első szintű feldolgozáson átment termékként;
b) héa nélkül; és
c) belső szállítási költségek nélkül […].”
7 A 1580/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. július 30‑i 687/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 199., 12. o.) (4) preambulumbekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek értékének kiszámítása nehéznek bizonyult. Ellenőrizhetőségi és egyszerűsítési megfontolásból a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek értékének meghatározása céljára indokolt egy olyan átalányértéket megállapítani, amely megadja az alaptermék (a feldolgozásra szánt gyümölcs vagy zöldség) és a tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek értékét. Mivel a feldolgozott gyümölcs és zöldség előállításához szükséges gyümölcs‑ és zöldségmennyiség termékcsoportonként jelentősen eltér, ezeket a különbségeket a megfelelő átalányértékekben indokolt kellőképpen figyelembe venni.”
8 A 687/2010 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése módosította a 1580/2007 rendelet 21. cikke (1) bekezdésének i) pontját, amennyiben az „előkészítés” kifejezést úgy határozta meg, mint „olyan előkészületi tevékenységeket, mind például a tisztítás, a darabolás, a hámozás, a vágás vagy a szárítás, amelyek eredményeként a gyümölcsből vagy zöldségből nem válik feldolgozott gyümölcs vagy zöldség”.
9 A 687/2010 rendelet 1. cikkének 2. pontja az 1580/2007 rendelet 52. cikkét kiegészítette a (2a) bekezdéssel, amely a következőképpen szól:
„Az értékesített termékek értéke nem foglalja magában sem a feldolgozott gyümölcs és zöldség értékét, sem a gyümölcs‑ és zöldségágazati terméknek nem minősülő esetleges más termék értékét.
A feldolgozásra szánt olyan, értékesített gyümölcs‑ és zöldségtermékek értékét azonban, amelyekből akár termelői szervezet, termelői szervezetek társulása vagy ilyen szervezet vagy társulás olyan tagja, amely termelő vagy termelők szövetkezete, akár a (7) bekezdés értelmében vett leányvállalat – saját maga vagy kiszervezés útján – az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének X. részében felsorolt feldolgozott gyümölcsök és zöldségek valamelyikét vagy az e cikkben említett és az e rendelet VIa. mellékletében részletesen körülírt más mezőgazdasági terméket állított elő, az említett feldolgozott termékek számlázott értékének egy meghatározott, százalékban kifejezett átalányértékkel való szorzásával kell kiszámítani.
Ez az átalányérték:
a) gyümölcslé esetében 53%;
b) koncentrált lé esetében 73%;
c) paradicsomsűrítmény esetében 77%;
d) fagyasztott gyümölcs és zöldség esetében 62%;
e) gyümölcs‑ és zöldségkonzerv esetében 48%;
f) az Agaricus nemzetséghez tartozó ehető gombából készült konzerv esetében 70%;
g) a sós lében ideiglenesen tartósított gyümölcs esetében 81%;
h) a szárított gyümölcs esetében 81%;
i) a más feldolgozott gyümölcs‑ és zöldségfélék esetében 27%;
j) a feldolgozott fűszernövény esetében 12%;
k) a paprikapor esetében 41%.”
10 A 687/2010 rendelet 1. cikkének 2. pontja értelmében az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(6) Az értékesített gyümölcs‑ és zöldségterméket az adott esetnek megfelelően »termelői szervezettől kiszállítva«, az 1234/2007/EK rendelet I. mellékletének IX. részében felsorolt, előkészített és csomagolt termékként, a következők szerint kell számlázni:
a) héa nélkül;
b) belső szállítási költségek nélkül, amennyiben a termelői szervezet központosított begyűjtő‑ vagy csomagolópontjai és a termelői szervezet elosztási pontja között jelentős távolság van.
Az első albekezdés b) pontja alkalmazásában a tagállamok rendelkeznek a termékeknek az átadás, illetve a szállítás egyes szakaszai során kiszámlázott számlaértékének meghatározása céljából alkalmazandó csökkentésekről.”
11 Az 1580/2007 rendelet 61. cikkének a 687/2010 rendelettel nem módosított (4) bekezdése meghatározza, hogy „a működési programok nem tartalmaznak a VIII. mellékletben meghatározott listában említett tevékenységeket vagy kiadásokat”.
12 Az 1580/2007 rendeletet az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek a gyümölcs‑ és zöldség‑, valamint a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7‑i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 157., 1. o.) 149. cikke hatályon kívül helyezte, amennyiben ez utóbbi rendeletbe bekerültek az ezen ágazatra alkalmazandó részletes szabályok.
13 Az 543/2011 végrehajtási rendelet (35) preambulumbekezdése a következőképpen szól:
„A működési programokkal kapcsolatos támogatási program alkalmazásának megkönnyítése érdekében indokolt egyértelműen meghatározni a termelői szervezetek által forgalmazott termékek fogalmát, beleértve azt, hogy mely termékek vehetők figyelembe, és hogy mely értékesítési szakaszra vonatkoztatva kell a termelés értékét kiszámítani. Ellenőrizhetőségi és egyszerűsítési megfontolásból a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek értékének kiszámítása céljából indokolt olyan átalányértéket alkalmazni, amely megadja az alaptermék (a feldolgozásra szánt gyümölcs vagy zöldség) és a tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek értékét. Mivel a feldolgozott gyümölcs és zöldség előállításához szükséges gyümölcs‑ és zöldségmennyiség termékcsoportonként jelentősen eltér, ezeket a különbségeket indokolt kellőképpen figyelembe venni az alkalmazandó átalányértékekben […].”
14 Ebben az összefüggésben az 1580/2007 rendelet 21. cikk (1) bekezdésének i) pontja (lásd a fenti 8. pontot) az 543/2011 végrehajtási rendelet 19. cikk (1) bekezdésének j) pontja lett, az 1580/2007 rendelet 52. cikk (2a) bekezdés pedig az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikk (3) bekezdésévé vált, míg az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikk (7) bekezdése az 1580/2007 rendelet 52. cikke (6) bekezdésének lényegét veszi át (lásd a fenti 9. pontot).
15 Ezenkívül az 543/2011 végrehajtási rendelet 60. cikkének (7) bekezdése szerint „a gyümölcs‑ és zöldségfélék feldolgozott gyümölcs‑ és zöldségfélékké való átalakítására vonatkozó beruházások és tevékenységek abban az esetben lehetnek jogosultak támogatásra, ha az érintett beruházások és tevékenységek követik az [egységes közös piacszervezésről szóló] rendelet 103c. cikke (1) bekezdésében, valamint a hivatkozott rendelet 122. cikke első bekezdésének c) pontjában megfogalmazott célkitűzéseket, és amennyiben azok szerepelnek az [egységes közös piacszervezésről szóló] rendelet 103f. cikke (2) bekezdésében említett nemzeti stratégiában”.
Az eljárás és a felek kérelmei
16 A Törvényszék Hivatalához 2010. szeptember 30‑án benyújtott beadványával az Associazione Nazionale degli Industriali delle Conserve Alimentari Vegetali (Anicav) előterjesztette a keresetet a T‑454/10. sz. ügyben. A Törvényszék Hivatalához 2011. szeptember 5‑én benyújtott beadványával az Agrupación Española de Fabricantes de Conservas Vegetales (Agrucon) és tizenhat további felperes, akiknek a neve a I. mellékletben szerepel, előterjesztette a keresetet a T‑482/11. sz. ügyben.
17 A Törvényszék Hivatalához 2011. január 13‑án és 17‑én benyújtott öt beadványukkal az Associazione Italiana Industrie Prodotti Alimentari (AIIPA) és a II. mellékletben szereplő szervezetek kérték, hogy az Anicav kereseti kérelmeinek támogatására a T‑454/10. sz. ügybe beavatkozhassanak.
18 A Törvényszék Hivatalához 2011. január 24‑én benyújtott négy beadványukkal a Confederazione Cooperative Italiane és a III. mellékletben szereplő szervezetek kérték, hogy az Európai Bizottság kereseti kérelmeinek támogatására a T‑454/10. sz. ügybe beavatkozhassanak.
19 A Törvényszék Hivatalához 2011. december 19‑én benyújtott két beadványukkal a Confederazione Cooperative Italiane és a III. mellékletben szereplő szervezetek kérték, hogy a Bizottság kereseti kérelmeinek támogatására a T‑482/11. sz. ügybe beavatkozhassanak.
20 A 2011. október 5‑i és 2012. március 6‑i végzésével a Törvényszék második tanácsának elnöke megengedte a fenti beavatkozásokat. A beavatkozók a megadott határidőn belül előterjesztették beadványaikat, és a többi fél benyújtotta azokra tett észrevételeit.
21 A Törvényszék második tanácsának elnöke, 2012. október 22‑i végzésével a szóbeli szakasz lefolytatása és az ítélethozatal céljából a Törvényszék eljárási szabályzatának 50. cikke értelmében elrendelte a T‑454/10. és T‑482/11. sz. ügyek egyesítését.
22 A T‑454/10. sz. ügyben az Anicav azt kéri, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a 687/2010 rendelettel módosított 1580/2007 rendelet 52. cikkét és VIII. mellékletét;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
23 A T‑482/11. sz. ügyben az Agrucon és a tizenhat további felperes, akiknek a neve az I. mellékletben szerepel, azt kéri, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikk (3) bekezdését és a 60. cikk (7) bekezdését;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
24 A T‑454/10. sz. és a T‑482/11. sz. ügyben a Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– a kereseteket mint elfogadhatatlanokat, de mindenesetre mint megalapozatlanokat utasítsa el;
– az Anicavot, az Agrucont és a tizenhat további felperest, akiknek a neve az I. mellékletben szerepel, kötelezze a költségek viselésére.
25 Az Anicav kérelmeinek támogatására a T‑454/10. sz. ügyben beavatkozók azt kérik, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a megtámadott rendelkezéseket;
– kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
26 A Bizottság kérelmeinek támogatására a T‑454/10. és a T‑482/11. sz. ügyben beavatkozók azt kérik, hogy a Törvényszék:
– a kereseteket mint elfogadhatatlanokat, de mindenesetre mint megalapozatlanokat utasítsa el;
– az Anicavot, az Agrucont és a tizenhat további felperest, akiknek a neve az I. mellékletben szerepel, kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
27 A felperesek három jogalapra hivatkoznak, és azzal érvelnek, hogy a megsemmisíteni kért rendelkezések sértik elsősorban az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet, másodsorban a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, harmadsorban pedig az arányosság elvét.
28 A Bizottság elsősorban vitatja a kereseti kérelmek elfogadhatóságát, másodsorban pedig azok megalapozottságát.
Az elfogadhatóságról
A T‑454/10. sz. ügyben benyújtott kereset elfogadhatóságáról, amennyiben az az 1580/2007 rendelet VIII. melléklete ellen irányul
29 Meg kell jegyezni, hogy az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése alapján a megsemmisítés iránti keresetet az esettől függően az intézkedés kihirdetésétől vagy a felperessel történő közlésétől, illetve ennek hiányában az attól a naptól számított két hónapon belül kell megindítani, amikor arról a felperes tudomást szerzett. E rendelkezés szövegéből – akárcsak a jogbiztonság szavatolásában álló céljából is – az következik továbbá, hogy az e határidőn belül meg nem támadott aktus jogerőssé válik. E jogerő nemcsak magára az aktusra vonatkozik, hanem minden későbbi, pusztán megerősítő jellegű aktusra is. A jog állandóságának szükségességével igazolt ezen megoldás minden egyedi aktusra érvényes, akárcsak a normatív jellegű aktusokra, mint amilyen a rendelet. Ha viszont a rendelet valamelyik rendelkezése módosul, újra lehetőség nyílik kereset indítására nemcsak kizárólag e rendelkezés, hanem az összes, akár nem módosított rendelkezés ellen is, amelyek egységes egészet alkotnak vele (a Bíróság C‑299/05. sz., Bizottság kontra Parlament és Tanács ügyben 2007. október 18‑án hozott ítéletének [EBHT 2007., I‑8695. o.] 28–30. pontja).
30 A Bizottság úgy véli, hogy az 1580/2007 rendelet VIII. melléklete, amelyet a 687/2010 rendelet nem módosított, nem alkot egységes egészet az 1580/2007 rendeletnek a 687/2010 rendelet által módosított 52. cikkével.
31 A jelen ügyben az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103d. cikke értelmében (lásd a fenti 5. pontot) a közösségi pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által értékesített termékek értékének 4,1%‑a, amely azonban 4,6%‑ra növelhető, amennyiben a különbözetet kizárólag válságmegelőzési és ‑kezelési intézkedések céljaira használják fel.
32 Amint a 687/2010 rendelet (4) preambulumbekezdéséből kitűnik (lásd a fenti 7. pontot), az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (2a) bekezdésében meghatározott átalányérték, amely alapján meghatározzák a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek értékét, magában foglalja az alaptermék, valamint „a tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek” értékét. Ezt megerősíti a fent hivatkozott rendelkezésnek az első bekezdésében megállapított azon szabály alóli kivételt megfogalmazó második bekezdése, amelynek értelmében az értékesített termékek értéke nem foglalja magában a feldolgozott gyümölcs és zöldség értékét.
33 Ezenkívül az 1580/2007 rendelet 61. cikkének (4) bekezdése értelmében a működési programok nem tartalmazhatnak az ugyanezen rendelet VIII. mellékletében meghatározott listában említett tevékenységeket vagy kiadásokat. Meg kell állapítani, hogy ez a lista a működési programok keretében a közösségi támogatások kiszámítási módját rögzítő rendelkezés velejárója. Ebből következik, hogy ebben az értelemben – a Bizottság érvelésével ellentétben – az 1580/2007 rendelet VIII. melléklete ugyanezen rendelet 52. cikkével egységes egészet alkot a fenti 29. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerinti értelemben.
34 Ugyanakkor, amint az a keresetnek az első kérelemmel összefüggő 104. és 105. pontjából következik, az Anicav annyiban kéri az 1580/2007 rendelet VIII. mellékletének megsemmisítését, amennyiben az a feldolgozási költségekre nem úgy hivatkozik, mint a működési programok keretében a pénzügyi támogatásból kizárandó költségekre.
35 Ebben a vonatkozásban meg kell említeni, hogy „a tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletekkel” kapcsolatos költségek támogathatósága az 1580/2007 rendelet 52. cikkében említett átalányértékből, nem pedig e rendelet VIII. mellékletéből következik. Ezenkívül az 1580/2007 rendelet 52. cikke (2a) bekezdésének a felperes által hivatkozott indokok alapján történő esetleges megsemmisítése a Bizottságra annak kötelezettségét róná, hogy az EUMSZ 266. cikk értelmében a Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést meg kellene tennie, e rendelet VIII. mellékletének esetleges módosítását is beleértve. Következésképpen, annak bármiféle elemzése, hogy az 1580/2007 rendelet VIII. mellékletének milyen tartalommal kellene bírnia ahhoz, hogy megfeleljen az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek, azon végrehajtási intézkedések körébe tartozik, amelyeket a Bizottságnak kell meghoznia ugyanezen rendelet 52. cikk (2a) bekezdésének megsemmisítése esetén. Az 1580/2007 rendelet VIII. mellékletének azon az alapon történő megsemmisítésére irányuló kérelem tárgya, hogy az kifejezetten nem zárja ki a feldolgozás költségét, valójában ugyanaz, mint e rendelet 52. cikk (2a) bekezdésének megsemmisítésére irányuló kérelemé, ezért a Törvényszéknek azt nem kell megsemmisítenie, amennyiben ez utóbbi rendelkezést megsemmisíti.
A felperesek kereshetőségi jogáról
36 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében előírt feltétel, miszerint a kereset tárgyát képező határozatnak közvetlenül kell érintenie a természetes vagy jogi személyt, azt kívánja meg, hogy a kifogásolt európai uniós intézkedés közvetlen hatást gyakoroljon a jogalany jogi helyzetére, és ne hagyjon mérlegelési lehetőséget az intézkedés végrehajtásával megbízott címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül az uniós szabályozás alapján történik (lásd a C‑125/06. P. sz., Bizottság kontra Infront WM ügyben 2008. március 13‑án hozott ítélet [EBHT 2008., I‑1451. o.] 47. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
37 A két ügyben a Bizottság azzal érvel, hogy az az elv, amely szerint a termelői szervezetek a működési programok keretében közösségi támogatásra jogosultak, a feldolgozók azonban nem, nem az 1580/2007 rendeletből, és nem is az 543/2011 végrehajtási rendeletből, hanem az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletből ered. Következésképpen az 1580/2007 rendelet és az 543/2011 végrehajtási rendelet pusztán ezen elv érvényesítésére szolgál, ennélfogva a felpereseket az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (2a) bekezdése és az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdése vagy 60. cikkének (7) bekezdése (a továbbiakban: vitatott rendelkezések) nem érinti közvetlenül.
38 Ebben a vonatkozásban meg kell jegyezni, hogy amint az a T‑454/10. sz. ügyben benyújtott kereset 91., 92., 97., 103., 104. és 111. pontjából, illetve a válasz 27. és 30. pontjából, valamint a T‑482/11. sz. ügyben benyújtott kereset 92., 97., 100., 110., 117. és 119. pontjából kiderül, a felperesek nem a termelői és a feldolgozói szervezetek közötti általános megkülönböztetést kifogásolják, és nem is azt kérik, hogy a valamely termelői szervezethez nem tartozó feldolgozók támogatáshoz való jogát elismerjék. A felperesek azzal érvelnek, hogy a vitatott rendelkezések abban a tekintetben jogellenesek, hogy olyan termelői szervezeteknek biztosítanak támogatást, amelyek a termelői szervezetekbe nem tömörülő feldolgozókéhoz hasonló feldolgozói tevékenységet, valamint a gyümölcsök és zöldségek feldolgozásához kapcsolódó befektetéseket és tevékenységeket végeznek. Márpedig, amint a Bizottság elismeri, a vitatott rendelkezések valóban olyan rendszert állítottak fel, amely értelmében a termelői szervezetek olyan feldolgozói tevékenységekre vonatkozó támogatásra jogosultak, amelyeket a termelői szervezetekbe nem tömörülő feldolgozók is végeznek, még akkor is, ha ezeket a tevékenységeket „tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveleteknek” hívják.
39 Ezenkívül nem vitatott, hogy sem az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (2a) bekezdése, sem pedig az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdése nem hagy mérlegelési mozgásteret a tagállamok számára az értékesített termékek értékének számítása érdekében alkalmazott átalányértéket illetően. Ugyanez igaz az 543/2011 végrehajtási rendelet 60. cikkének (7) bekezdésére, amely a feldolgozással kapcsolatos beruházások és tevékenységek támogatásra jogosultságát ahhoz a feltételhez köti, hogy ezek az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103c. cikkének (1) bekezdésében, valamint 122. cikke első bekezdésének c) pontjában megfogalmazott célkitűzéseket kövessék, és szerepeljenek ez utóbbi rendelet 103f. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti stratégiában.
40 Ami a Bizottság azon érvelését illeti, amely szerint a vitatott rendelkezések miatt a felpereseket és tagjaikat érő versenyhátrány közvetett ténybeli következménynek minősül, emlékeztetni kell arra, hogy a felperesek és tagjaik versenyhelyzetére kifejtett hatás közvetlenül az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (2a) bekezdésében, és az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdésében meghatározott sajátos átalányértékből, valamint ez utóbbi rendelet 60. cikkének (7) bekezdése értelmében a feldolgozáshoz kapcsolódó beruházások és tevékenységek uniós támogathatóságából következik, és ekképpen a vitatott rendelkezések közvetlenül érintik őket (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑528/93., T‑542/93., T‑543/93. és T‑546/93. sz., Métropole télévision és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1996. július 11‑én hozott ítéletének [EBHT 1996., II‑649. o.] 64. pontját).
41 Ezen túlmenően a Bizottságnak a közvetlen érintettségre vonatkozó értelmezése minden jogalanyt megakadályozna abban, hogy a versenytársainak nyújtott támogatás tárgyában megsemmisítés iránti keresetet nyújtson be, mivel az ebből eredő hátrány csupán közvetett ténybeli következménynek minősülne. Márpedig ha az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében nem kétséges, hogy a támogatás kedvezményezettjének versenytársát közvetlenül érinti a Bizottság olyan határozata, amely valamely tagállamnak lehetővé teszi e támogatás nyújtását, ha az érintett állam ezirányú szándéka kétség felett áll (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑442/93. sz., AAC és társai kontra Bizottság ügyben 1995. április 27‑én hozott ítéletének [EBHT 1995., II‑1329. o.] 45. és 46. pontját, a T‑435/93. sz., ASPEC és társai kontra Bizottság ügyben 1995. április 27‑én hozott ítéletének [EBHT 1995., II‑1281. o.] 60. és 61. pontját, és a T‑266/94. sz., Skibsværftsforeningen és társai kontra Bizottság ügyben 1996. október 22‑én hozott ítélet [EBHT 1996., II‑1399. o.] 49. pontját), akkor az uniós jog olyan rendelkezése, amely maga az Unió részéről nyújtott támogatásról rendelkezik, még inkább olyan tényezőnek minősül, amely az EUMSZ 263. cikk értelmében vett közvetlen érintettséget igazolja az adott támogatásban részesülő versenytársa tekintetében.
42 Egyébiránt az 1580/2007 rendelet és az 543/2011 végrehajtási rendelet az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett rendeleti jellegű aktusnak minősül, mivel nem az EUMSZ 289. cikk (3) bekezdése értelmében vett jogalkotási aktusokról, és nem is egyéni aktusokról van szó. Hozzá kell tenni, hogy – amint azzal a felperesek is érvelnek anélkül, hogy a Bizottság ellentmondana – az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (2a) bekezdését és az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdését úgy kell tekinteni, hogy azok nem vonnak maguk után az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett végrehajtási intézkedéseket.
43 Ugyanis, bár igaz az, hogy az uniós támogatások e rendelkezések alapján történő nyújtása a nemzeti hatóságok révén történik, attól még az intézkedések, amelyek értelmében e hatóságok a szóban forgó kifizetéseket teljesítik, nem érintik a felpereseket, azokat nem nekik címzik, és nem is közlik velük. Ezenkívül minden kifizető ügynökség az adott tagállamban alkalmazandó szabályok értelmében gyakorolja feladatait, amelyek nem feltétlenül írják elő olyan jogi aktusok elfogadását, amelyek a nemzeti bíróság előtt megtámadhatók. Ilyen körülmények között – amint azt egyébként a Bizottság a T‑454/10. sz. ügyben benyújtott viszonválaszának 16. pontjában, és a T‑482/11. sz. ügyben benyújtott ellenkérelmének 32. pontjában kifejti – meg kell állapítani, hogy az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (2a) bekezdését és az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdését nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében vett végrehajtási intézkedéseket vonnak maguk után.
44 Ugyanez még inkább érvényes az 543/2011 végrehajtási rendelet 60. cikkének (7) bekezdésére. A felperesek ugyanis abban a tekintetben vitatják e rendelkezés jogszerűségét, hogy az a feldolgozáshoz kapcsolódó beruházások és tevékenységek uniós támogathatóságát állapítja meg, vagyis hogy az kizárólag az említett rendelet által meghatározott felfogást rögzít anélkül, hogy a tagállamokat felhívnák arra, vagy egyáltalán annak lehetőségét biztosítanák számukra, hogy e vonatkozásban fellépjenek.
45 Ami a Bizottság kérelmeit támogató beavatkozók által felhozott azon érveket illeti, miszerint a feldolgozáshoz kapcsolódó beruházások és tevékenységek támogathatósága az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103f. cikkének (2) bekezdése értelmében kialakított nemzeti stratégiákban való felsorolásuktól függ, először is meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó stratégiákat ez utóbbi rendelkezés végrehajtása érdekében, nem pedig az 543/2011 végrehajtási rendelet 60. cikke (7) bekezdésének végrehajtása érdekében alakítják ki. A kidolgozásuk tehát nem minősül ez utóbbi rendelkezés végrehajtási intézkedésének. Továbbá, amint az az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103f. cikkének (2) bekezdéséből következik, a nemzeti stratégiák lényegében helyzetelemzést tartalmaznak az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a választott prioritások indoklását, hivatkozva az operatív programok célkitűzéseire, ezek értékelésére és a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségeire. Ezek a stratégiák tehát jellegüknél fogva nem olyan intézkedések, amelyek célja a feldolgozással kapcsolatos beruházások és tevékenységek uniós támogathatóságának rendeletbe foglalása. Következésképpen e támogathatóság, amelynek jogszerűségét vitatják, nem a szóban forgó stratégiák jellemzője, hanem azt közvetlenül az 543/2011 rendelet 60. cikkének (7) bekezdése rögzíti.
46 Végül sem a Bizottság, sem pedig a kérelmeit támogató beavatkozók nem vitatják, hogy a felperes társulások feladata a tagjaik érdekeinek védelme, beleértve a keresetek benyújtását. Mivel a szóban forgó társulások tagjait közvetlenül érintik a vitatott rendelkezések, a felperes társulások is teljesítik a kerestük elfogadhatóságával szemben támasztott feltételt (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑182/03. és C‑217/03. sz., Belgium és Forum 187 kontra Bizottság egyesített ügyekben 2006. június 22‑én hozott ítéletének [EBHT 2006., I‑5479. o.] 56. pontját).
Az Anicav eljáráshoz fűződő érdekéről
47 A T‑454/10. sz. ügyben a Bizottság azzal érvel, hogy az Anicav által kért megsemmisítés azzal a joghatással járna, hogy a 687/2010 rendelet elfogadását megelőző jogi keretet kellene alkalmazni. Márpedig e jogi keret az „elsődleges feldolgozási” tevékenységek támogatását írta elő, úgyhogy a felperesre nézve még kedvezőtlenebb volt.
48 Ebben a vonatkozásban meg kell állapítani, hogy – amint az a 687/2010 rendelet (2), (3) és (4) preambulumbekezdéséből következik – e rendelet hatályon kívül helyezte az értékesített termékek értékének meghatározására vonatkozó korábbi rendszert, és helyébe egy átalányértékek alkalmazásán alapuló rendszert állított. Az 1580/2007 rendelet 52. cikke (2a) bekezdésének esetleges megsemmisítése nem járna automatikusan azzal a joghatással, hogy a jogalkotó által felhagyni kívánt támogatási rendszerhez kellene visszatérni. Ellenkezőleg, ez azzal a joghatással járna, hogy az EUMSZ 266. cikk értelmében a Bizottságnak meg kellene tennie a Törvényszék ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
49 A Bizottság kérelmeit támogató beavatkozók azon érvelése, miszerint az Anicav keresete okafogyottá vált, és – mivel az az 1580/2007 rendeletet hatályon kívül helyező 543/2011 végrehajtási rendelet hatálybalépése miatt az eljáráshoz fűződő érdek hiányában elfogadhatatlan (lásd a fenti 12. pontot) – annak nem lehet helyt adni. Ebben a vonatkozásban először is meg kell jegyezni, hogy az 1580/2007 rendelet hatályon kívül helyezése nem egyenértékű annak a Törvényszék általi esetleges megsemmisítésével, mivel az nem jelenti e rendelet 52. cikke (2a) bekezdése jogellenességének elismerését. Ezenkívül a szóban forgó hatályon kívül helyezés ex nunc hatással járt, míg annak esetleges megsemmisítése ex tunc hatással járna. Csakis ez utóbbi esetben lennének a vitatott rendelkezések az EUMSZ 264. cikk értelmében semmisnek nyilváníthatók. Továbbá abban az esetben, ha valamely jogi aktust megsemmisítenek, az az intézmény, amelytől a jogi aktus származik, köteles megtenni az EUMSZ 266. cikk értelmében az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ezek az intézkedések többek között a megsemmisítést kimondó ítéletben megállapított jogellenességből adódó hatások megszüntetésére irányulnak. Ez az érintett intézmény részéről tehát azt jelentheti, hogy a felperes helyzetét megfelelő módon helyreállítja, illetve kerüli azonos jogi aktus elfogadását (a Törvényszék T‑481/93. és T‑484/93. sz., Exporteurs in Levende Varkens és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1995. december 13‑án hozott ítéletének [EBHT 1995., II‑2941. o.] 46. és 47. pontja). Következésképpen fennáll az Anicavnak az 1580/2007 rendelet 52. cikke (2a) bekezdésének megsemmisítéséhez fűződő érdeke.
50 Ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy a keresetek elfogadhatóak, amennyiben a vitatott rendelkezések megsemmisítésére irányulnak.
Az ügy érdeméről
51 Tekintettel az anyagi jogi összefüggésükre, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet megsértésére, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértésére alapított első két jogalapot együtt kell megvizsgálni. Amint az ugyanis a következőkben kiderül, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet vonatkozó előírásai által megvalósított agrárpolitikai döntések figyelembe veszik az EK 34. cikk (2) bekezdésének (jelenleg az EUMSZ 40. cikk (2) bekezdése) megfelelő, egyrészről a termelői szervezetekbe nem tömörülő gyümölcs‑ és zöldségfeldolgozók, másrészről pedig a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatban feldolgozókként tevékenykedő termelők szervezetei közötti egyenlő bánásmód biztosításának kötelezettségét.
52 A felperesek úgy vélik, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet a működési programok keretében nem írja elő a feldolgozói tevékenység támogatásának lehetőségét. Következésképpen a vitatott rendelkezések annyiban sértik az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet, amennyiben ez utóbbi nem írja elő az ilyen tevékenységek költségeit fedező támogatások juttatását. A vitatott rendelkezések a hátrányos megkülönböztetés tilalmával is ellentétben állnak, mivel a feldolgozói tevékenységre vonatkozó támogatásokat a termelői szervezetekre korlátozzák, kizárva tehát az ilyen szervezetekbe nem tömörülő feldolgozókat.
53 Elöljáróban ki kell emelni, hogy a T‑454/10. sz. ügyben formálisan az 1580/2007 rendelet 52. cikkével kapcsolatban felhozott kifogások kizárólag e cikk (2a) bekezdését érintik. Az Anicav a tárgyaláson feltett kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy a megsemmisítés iránti kereset valójában az 1580/2007 rendelet ezen egyetlen bekezdésére irányul. Mivel az említett bekezdés második albekezdése az, amely megteremti a bizonyos feldolgozó tevékenységek értéke beszámíthatóságának lehetőségét, és mivel az Anicav e lehetőség jogszerűségét vitatja, úgy kell tekinteni, hogy a T‑454/10. sz. ügyben az 1580/2007 rendelet 52. cikke (2a) bekezdésének második albekezdése képezi a vita tárgyát. Ugyanezen bekezdés első albekezdésével szemben viszont egyetlen kifogást sem emeltek, mivel ez utóbbi világosan kizárja az értékesített termékek értékének számításából a feldolgozott gyümölcs és zöldség értékének, vagy a gyümölcs‑ és zöldségágazati terméknek nem minősülő esetleges más termék értékének figyelembevételét. Következésképpen a vitatott rendelkezésre való hivatkozás innentől fogva az 1580/2007 rendelet 52. cikke (2a) bekezdésének második albekezdésére, valamint az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdésére, és 60. cikkének (7) bekezdésére vonatkozik.
54 Ami a felperes kifogásainak lényegét illeti, először is röviden fel kell idézni a gyümölcs‑ és zöldségfeldolgozási tevékenységgel kapcsolatos támogatások nyújtására vonatkozó jogi keretet.
55 Ebben a vonatkozásban a feldolgozott gyümölcs‑ és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28‑i 2201/96/EK tanácsi rendelet (HL L 297., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 20. kötet, 83. o.) 2–4. cikkében bizonyos termékekre alkalmazandó, két részből álló termelési támogatási rendszert hozott létre. Az elsőnek az a célja, hogy a termelők javára a feldolgozók által a nyersanyagért fizetendő minimumárat állapítson meg. A rendszer tehát a feldolgozók számára egy kompenzációs támogatást tartalmaz az általuk a termelőknek fizetett minimumár ellenében, ami e rendszer második részét képezi (a Törvényszék T‑251/04. sz., Görögország kontra Bizottság ügyben 2006. június 20‑án hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 97. pontja).
56 A gyümölcs‑ és zöldségpiac közös szervezéséről szóló 2200/96/EK rendelet, a feldolgozott gyümölcs‑ és zöldségfélék piacának közös szervezéséről szóló 2201/96/EK rendelet és az egyes citrusfélék termelőinek támogatási rendszerének bevezetéséről szóló 2202/96/EK rendelet módosításáról szóló, 2000. december 4‑i 2699/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 311., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 31. kötet, 31. o.) az érintett termékek többsége tekintetében a 2001/2002‑es gazdasági évtől kezdve hatályon kívül helyezte a korábbi rendszert, és helyébe 2. cikke értelmében egyetlen, közvetlenül a termelői szervezeteknek fizetendő támogatást vezetett be, az ezentúl a termelőkkel ártárgyalásokat szabadon folytatható feldolgozói ágazatnak nyújtandó támogatásról azonban nem rendelkezett (a fenti 55. pontban hivatkozott Görögország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 98. pontja). Meg kell jegyezni, hogy a 2699/2000 rendelettel módosított 2201/96 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése nem tesz semmiféle különbséget a termelői szervezetek támogathatósága tekintetében aszerint, hogy a termékeik feldolgozását termelői szervezetekbe tömörült feldolgozók végzik‑e, vagy sem.
57 Ezenkívül az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28‑i 2202/96/EK tanácsi rendelet (HL L 297., 49. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 20. kötet, 103. o.) 1–5. cikke értelmében felállították a Közösség területén betakarított egyes citrusféléket feldolgozásra szállító termelői szervezetek támogatási rendszerét. Ez a rendszer egyetlen, közvetlenül a termelői szervezeteknek fizetendő támogatást tartalmazott, a feldolgozói ágazatnak nyújtandó támogatást nem írta elő ugyan, de lehetővé tette a szabad ártárgyalásokat a termelőkkel. Ugyanebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a 2202/1996 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése nem tesz semmiféle különbséget a termelői szervezetek támogathatósága tekintetében aszerint, hogy a termékeik feldolgozását termelői szervezetekbe tömörült feldolgozók végzik‑e, vagy sem.
58 A feldolgozott gyümölcs‑ és zöldségtermékek ágazatának támogatási rendszere az 1182/2007 rendelet 55. cikke értelmében fennmaradt a 2008‑as gazdasági év végéig, amikor is hatályon kívül helyezték (lásd még az 1182/2007 rendelet (18)–(20), (38) és (42) preambulumbekezdését). Ez utóbbi rendelkezés a 361/2008 rendelet 1. cikkének 43. pontja értelmében a 203a. cikk (1) bekezdéseként került be az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe.
59 A szóban forgó támogatások eltörlésére a támogatott gyümölcsöknek és zöldségeknek a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29‑i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 269. o.) által létrehozott egységes támogatási rendszerbe való illesztésével egyidejűleg került sor. A szóban forgó beillesztés az 1782/2003 rendelet több rendelkezését módosító 1182/2007 rendelet 52. cikke értelmében történt (lásd még az 1182/2007 rendelet (18)–(20) preambulumbekezdését).
60 Továbbá, amint a Bizottság a T‑454/10., illetve a T‑482/11. sz. ügyben benyújtott ellenkérelmeinek 58. és 44. pontjában azt kifejti, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet II. része I. címe IV. fejezetének „Támogatások a gyümölcs‑ és zöldségágazatban” című IVa. szakasza csakis ez utóbbi, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 1. cikke (1) bekezdésének i) pontja által meghatározott ágazatokra vonatkozik, ugyanezen rendelet 1. cikke (1) bekezdésének j) pontja által meghatározott feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatra azonban nem. Ebben a vonatkozásban hangsúlyozni kell, hogy e rendelkezések szerint valamennyi ágazatot az uniós jogalkotó által felsoroltak szerint ide tartozó termékek határozzák meg. Így, amennyiben valamely támogatás a feldolgozott termékek értékesítéséhez vezető gyümölcs‑ és zöldségfeldolgozás költségeire vonatkozik, akkor ez a támogatás a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatban nyújtandó. A Bizottság azt is kiemelte az irányítóbizottságnak címzett 2009. november 17‑i feljegyzésben, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet nem ad jogalapot a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatban nyújtandó támogatások lehetővé tételére.
61 Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy az uniós támogatásokra jogosult ágazatokat az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet határozza meg, úgyhogy azokat az ágazatokat, amelyekre nézve ez utóbbi rendelet nem írja elő a támogatások nyújtását, ebből kizárja. Ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy a 2008‑as gazdasági év végétől kezdve semmiféle olyan uniós támogatás nem nyújtható, amely a gyümölcs‑ és zöldségfeldolgozással kapcsolatos költségeket fedezi.
62 Ezt a kizárást az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet (7) preambulumbekezdése is megerősíti, amelynek értelmében ez utóbbi egy egyszerűsítést jelentő jogi aktus, amely nem kérdőjelezi meg az évek során a közös agrárpolitika (KAP) keretében hozott politikai döntéseket, következésképpen nem célja, hogy a már meglévő eszközöket hatályon kívül helyezze vagy megváltoztassa, sem pedig az, hogy új eszközöket vagy intézkedéseket vezessen be. Ezt a kijelentést megismételte a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatban nyújtandó támogatásokat eltörlő 1182/2007 rendelet előírásait az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletbe beillesztő 361/2008 rendelet (2) preambulumbekezdése (lásd a fenti 58. pontot).
63 Ugyanakkor, amint az az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (2a) bekezdéséből és az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, azokat a gyümölcsöket és zöldségeket, amelyekre az ezek által bevezetett átalányérték alkalmazandó, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet I. mellékletének X. részébe tartozó feldolgozott termékek, valamint az 1580/2007 rendelet VIa. mellékletében és az 543/2011 végrehajtási rendelet VI. mellékletében felsorolt feldolgozott termékek képezik. A Bizottság és a kérelmeit támogató beavatkozók egyébként elfogadják, hogy a fent hivatkozott rendelkezések által bevezetett átalányértékek a 687/2010 rendelet (4) preambulumbekezdésében és az 543/2011 végrehajtási rendelet (35) preambulumbekezdésében „tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveleteknek” nevezett bizonyos tevékenységek költségére is vonatkoznak. E tevékenységeket tehát a feldolgozott gyümölcs és feldolgozott zöldség előállítására irányuló eljárásban, valamint ezen feldolgozott termékek értékesítése keretében fejtik ki. Ez a Bizottságnak 2010 júniusában a tagállamokhoz címzett közleményéből is kiderül, amely szerint az előkészítés – mint a darabolás és a tisztítás – költségei azelőtt következnek be, mielőtt a termékek feldolgozása megkezdődne, míg az értékesített termék értékének számítása során figyelembe veendő másik költségkategória a „feldolgozás utáni” költségekkel kapcsolatos.
64 Ezenkívül a Bizottság a T‑454/10., illetve a T‑482/11. sz. ügyben benyújtott ellenkérelmeinek 70. és 61. pontjában megerősíti, hogy a „tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek” olyan előkészítési, vagy a feldolgozást követő tevékenységek, mint a promóció, az értékesítés és a tárolás.
65 Végül a Bizottság nem vitatja, hogy a szóban forgó tevékenységeket a termelői szervezetbe nem tömörülő feldolgozók is kifejthetik az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (2a) bekezdésében és az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdésében felsorolt termékek feldolgozása keretében.
66 Meg kell állapítani, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet nem értelmezhető a Bizottság által kívánt módon.
67 Igaz ugyan, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet nem állít fel listát a feldolgozási tevékenységekről, mégis az ilyen tevékenységek nem támogathatók az operatív programok keretében (lásd a fenti 58–62. pontot). Ily módon, annak ellenére, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103d. cikke nem határozza meg az értékesített termékek értékének fogalmát, a Bizottság nem értelmezheti ezt a fogalmat oly módon, hogy az az uniós támogatások nyújtásához vezessen olyan ágazatokban, amelyekben az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet semmiféle támogatást nem ír elő.
68 A Bizottság azon érvelésének sem lehet helyt adni, amely az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103c. cikke (1) bekezdésének c) és d) pontján alapul.
69 E rendelkezés (1) bekezdésének c) pontja értelmében ugyanis a gyümölcs‑ és zöldségágazatra vonatkozó operatív programok e termékek kereskedelmi értéke növelésének célkitűzésére irányulhatnak. Márpedig, amint az a fenti 60. pontból kitűnik, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet II. része I. címe IV. fejezetésnek IVa. szakasza a gyümölcs‑ és zöldségágazatra vonatkozik, a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatra azonban nem. Következésképpen a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek kereskedelmi értékének növelése a szóban forgó termékek előállításával kapcsolatos minden tevékenységre kell, hogy vonatkozzon, az ezek feldolgozására irányuló tevékenységek kivételével. Ezenkívül az, hogy a feldolgozással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó támogatásban részesülők a gyümölcs‑ és zöldségtermesztésben tevékeny termelői szervezetek, nem változtat azon, hogy a szóban forgó támogatás a feldolgozói tevékenységre, így tehát a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatra vonatkozik (lásd a fenti 60. pontot), amelyre az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet semmiféle támogatást nem írt elő.
70 Ami a szóban forgó rendelkezés (1) bekezdésének azon d) pontját illeti, amely szerint a gyümölcs‑ és zöldségágazatban az operatív programok a friss vagy a feldolgozott termékek promócióját tűzheti célul, meg kell említeni, hogy ez az előírás az előmozdítani kívánt tevékenység jellegének felel meg. A gyümölcsöket és zöldségeket népszerűsítő kampány keretében ugyanis gyakorlatilag lehetetlen elhatárolni a friss termékeket a feldolgozott termékektől oly módon, hogy a feldolgozott termékeket kizárva csakis a friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztására ösztönözzenek. Ilyen körülmények között a gyümölcs‑ és zöldségágazatban a promóciós tevékenységek támogathatóságát attól a feltételtől függővé tenni, hogy azok csakis a friss termékekre vonatkozzanak, egyenlő lenne valamennyi promóciós tevékenység támogathatóságának ellehetetlenítésével. Ebből eredően az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103c. cikke (1) bekezdésének d) pontja, amely a promóciós tevékenységre korlátozódik, nem teszi lehetővé a gyümölcs‑ és zöldségfeldolgozással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó közösségi támogatás nyújtását. Hozzá kell tenni, hogy az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (2a) bekezdése, valamint az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és 60. cikkének (7) bekezdése nem korlátozza a támogatások kifizetését azon termelői szervezetekre, amelyek az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103c. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett céllal operatív programot fogadtak el, és nem is szűkíti a támogatható tevékenységeket az e célkitűzéssel kapcsolatos tevékenységekre.
71 Hozzá kell fűzni, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az uniós jogi rendelkezéseket az egyenlő bánásmód elvét tiszteletben tartva kell értelmezni és alkalmazni (a Bíróság 146/81., 192/81. és 193/81. sz., BayWa és társai egyesített ügyekben 1982. május 6‑án hozott ítéletének [EBHT 1982., 1503. o.] 30. pontja, a C‑513/99. sz. Concordia Bus Finland ügyben 2002. szeptember 17‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., I‑7213. o.] 69. pontja és a C‑470/99. sz., Universale‑Bau és társai ügyben 2002. december 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., I‑11617. o.] 99. pontja; a Törvényszék T‑236/97. sz., Ouzounoff Popoff kontra Bizottság ügyben 1998. július 2‑án hozott ítéletének [EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑311. és II‑905. o.] 35. pontja; a T‑81/97. sz., Regione Toscana kontra Bizottság ügyben 1998. július 16‑án hozott ítéletének [EBHT 1998., II‑2889. o.] 50. és 51. pontja, illetve a T‑333/99. sz., X kontra EKB ügyben 2001. október 18‑án hozott ítéletének [EBHT 2001., II‑3021. o.] 38. pontja).
72 A KAP keretében ez az elv különösen az EUMSZ 40. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében kerül kifejezésre (a Bíróság C‑33/08. sz. Agrana Zucker ügyben 2009. június 11‑én hozott ítéletének [EBHT 2009., I‑5035. o.] 46. pontja), amely tilt minden hátrányos megkülönböztetést az uniós termelők és fogyasztók között.
73 Ebben a vonatkozásban meg kell említeni, hogy a feldolgozás költségeire vonatkozó különböző támogatási rendszereket (lásd a fenti 55–57. pontot) az uniós feldolgozók, vagyis a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatban működő gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmódot megőrizve dolgozták ki, függetlenül attól, hogy valamely termelői szervezethez tartoznak‑e, vagy sem. Különösen, a 2201/96 rendelet által létrehozott rendszer a támogatásnak közvetlenül csak a feldolgozók részére való kifizetését írta elő (lásd a fenti 55. pontban hivatkozott Görögország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 101. és 102. pontját) anélkül, hogy különbséget tett volna azon az alapon, hogy valamely termelői szervezethez tartoznak‑e, míg a 2699/2000 rendelet a feldolgozásra szánt termelést végző termelők támogatását írta elő anélkül, hogy különbséget tett volna azon az alapon, hogy a feldolgozó valamely termelői szervezet tagja‑e, vagy sem. A 2202/96 rendelet által létrehozott rendszer is ugyanígy működött.
74 A gyümölcsök és zöldségek feldolgozását végző uniós gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód tanúsítására vonatkozó ugyanezen elgondolás mentén tükrözi az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet a Tanácsnak a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatban nyújtandó támogatásokra vonatkozó agrárpolitikai döntését. Amint az a fenti 58–62. pontból és a 67–70. pontból kiderül, ez a politika abban áll, hogy az erre az ágazatra vonatkozó minden támogatást megszüntet, függetlenül attól, hogy a feldolgozó valamely termelői szervezethez tartozik‑e, vagy sem.
75 Következésképpen a Bizottság nem adhat a feldolgozói tevékenységgel kapcsolatos költségekre támogatást azáltal, hogy kizárólag a feldolgozott gyümölcs és zöldség termelési folyamatába tartozó bizonyos tevékenységeket „tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveleteknek” minősít, amely fogalom egyébként nem jelenik meg az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletben. Még kevésbé teheti ezt meg azáltal, hogy megkülönböztetést alkalmaz a termelői szervezetbe nem tömörülő feldolgozók hátrányára és a termelői szervezetek javára, amennyiben azok feldolgozói tevékenységet végeznek.
76 Márpedig a jelen ügyben az 1580/2007 rendelet 52. cikkének (2a) bekezdése és az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdése pontosan azzal a joghatással bír, hogy lehetővé teszi a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatban a támogatás nyújtását az olyan termelői szervezetek javára, amelyek maguk dolgozzák fel a termelésüket, vagy azt a nevükben feldolgoztatják. Ezek a rendelkezések sértik az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletet – mivel az nem írja elő az ilyen támogatások nyújtását –, és a fenti 73. és 74. pontban kifejtett okok miatt az uniós feldolgozók mint versenytársak közötti hátrányos megkülönböztetést vonnak maguk után. Ezek a hatások abból következnek, hogy az e rendelkezésekben hivatkozott átalányértékek olyan meghatározott tevékenységek költségére is kiterjednek, amelyeket a feldolgozók a termelői társulások által beszállított gyümölcsök és zöldségek feldolgozása során végeznek, mivel az e tevékenységek bizonyos költségeit fedező támogatás csakis akkor ítélhető oda, ha a feldolgozást a termelői szervezetek végzik, vagy ha saját felelősségre az 1580/2007 rendelet 29. cikke és az 543/2011 végrehajtási rendelet 27. cikke által meghatározott kiszervezés útján végeztetik.
77 Ugyanez még inkább igaz az 543/2011 végrehajtási rendelet 60. cikkének (7) bekezdésére.
78 Különösen, ez a rendelkezés elismeri először is, amint azt a Bizottság a tárgyaláson megerősítette, az uniós támogathatóságot a valamely termelői szervezet által kifejtett és a feldolgozáshoz fűződő minden tevékenység vagy beruházás tekintetében, anélkül hogy ennek hatályát a „tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletekre” korlátozná. Másodszor az, hogy a szóban forgó támogathatóság az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103c. cikkében vagy a 122. cikke első bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzések követésétől függ, a szóban forgó rendelkezést nem teszi összeegyeztethetővé az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettel. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 103c. cikke ugyanis e rendelet II. része I. címe IV. fejezetének IVa. szakasza alá tartozik, következésképpen csakis a gyümölcs‑ és zöldségágazatra vonatkozik, a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatra viszont nem (lásd a fenti 60. pontot). Ezenkívül az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 122. cikke e rendelet II. része II. címének a „Termelői szervezetek, szakmaközi szervezetek, a piaci szereplők szervezetei” című II. fejezetébe tartozik. Ebben a vonatkozásban meg kell említeni, hogy a gyümölcs‑ és zöldségágazatban a termelői szervezetekre, szakmaközi szervezetekre és termelői csoportokra vonatkozó szabályokat az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek azon 361/2008 rendelet 1. cikkének 28. pontja által beillesztett 125a‑125d. cikke állapítja meg, amely az egységes piacszervezésről szóló rendeletbe az 1182/2007 rendelet bizonyos rendelkezéseit beillesztette (lásd a fenti 2. pontot). Márpedig a rendelet (6) preambulumbekezdése szerint „a termelői szervezetekre és szakmaközi szervezetekre és megállapodásokra vonatkozó rendelkezések azonban csak a gyümölcs‑ és zöldségpiac közös szervezéséhez tartozó termékekre érvényesek, és ezt a megkülönböztetést fenn kell tartani”. Így az a körülmény, hogy valamely termelői szervezet az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet azon 122. cikke első bekezdésének c) pontjában meghatározott célkitűzést követ, amelyre ugyanezen rendelet 125b. cikke (1) bekezdésének a) pontja visszautal, nem olyan jellegű, hogy lehetővé tegye a gyümölcs‑ és zöldségfeldolgozással kapcsolatos tevékenységek támogatását.
79 Nem lehet helyt adni a Bizottság azon álláspontjának, amely szerint a termelői szervezetek kedvező elbánásban részesítését az indokolja, hogy a friss állapotban történő értékesítésre szánt gyümölcsök és zöldségek ágazatában finanszírozott tevékenységeket is támogatni kell. Ebben a vonatkozásban először is, még ha ez az értékelés de lege ferenda védhető is, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet akkor sem írja elő az ilyen támogatás nyújtását. Másodszor, bár igaz az, hogy a friss gyümölcsök és zöldségek értékesítése olyan bizonyos tisztítási, csomagolási vagy tárolási tevékenységeket tehet szükségessé, amelyek a feldolgozás során végzett tevékenységekhez hasonlítanak, a szóban forgó gyümölcsök és zöldségek akkor is friss állapotban értékesített termékek maradnak. Márpedig, mivel egyrészről a – még a fent említett bizonyos kezeléseket követően is – friss állapotban értékesített gyümölcsök és zöldségek, másrészről pedig a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek nem állnak versenykapcsolatban, egy ilyenfajta hasonló bánásmód nem szükséges. Harmadszor a Bizottság által az e két termelői kategória között tett különbség a többségük tekintetében mesterséges, mivel a termékek friss termékekként vagy feldolgozásra szánt termékekként való értékesítése lényegében attól függ, hogy megfelelnek‑e a friss állapotban történő értékesítésre szánt termékekre vonatkozó, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 113a. cikkében meghatározott és az 543/2011 végrehajtási rendeletben részletezett forgalmazási előírásoknak. Ebből eredően az, hogy a gyümölcs‑ és zöldségpiac különbözik a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑piactól, nem jelenti azt, hogy szükségszerűen hasonló megkülönböztetést kell alkalmazni a termelők szintjén, még kevésbé pedig a vitatott támogatásokban részesülő termelői szervezetek szintjén. Negyedszer meg kell állapítani, hogy azt a magyarázatot, miszerint a feldolgozásra szánt gyümölcsök és zöldségek termelőinek nyújtandó támogatás állítólagos célja, hogy a friss állapotban történő értékesítésre szánt gyümölcsökön és zöldségeken végzett azonos műveletek finanszírozását tükrözze, aláássa az, hogy sem az 1580/2007 rendelet 52. cikke (2a) bekezdésének második albekezdése, sem pedig az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdése nem írja elő azon termelői szervezetek támogatását, amelyeknek nincs lehetőségük arra, hogy saját maguk végezzék a feldolgozást, vagy a termelésük feldolgozását kiszervezés útján elvégeztessék, arról nem is beszélve, hogy ezen eltérő bánásmód igazolása nem egyértelmű.
80 Végül nem lehet helyt adni a Bizottság arra irányuló érvelésének, hogy igazolja egyrészről a feldolgozással kapcsolatos tevékenységek alapján támogatásban részesülő termelői szerveztek, másrészről pedig a feldolgozók közötti eltérő bánásmódot. Különösen, először is mivel az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet nem írja elő a feldolgozási folyamatba illeszkedő tevékenységek költségeit fedező támogatások nyújtását, semmiféle ilyen támogatás nem nyújtható, még ha a Bizottság ezeket a tevékenységeket „tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveleteknek” is nevezi. Másodszor – mindenesetre a Bizottság által állítottakkal ellentétben – a feldolgozó és a feldolgozói tevékenységet végző termelői szervezet a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatban való fellépését illetően nincs eltérő helyzetben, sőt ugyanazon a piacon versenyhelyzetben állnak. Ebben a vonatkozásban a feldolgozó nem tekinthető úgy, mint aki azonos helyzetben lenne az olyan termelői szervezettel, amelynek tagjai nem foglalkoznak gyümölcs‑ és zöldségtermesztéssel, mivel az egységes közös piacszervezésről szóló rendeletnek az 1782/2003 rendelet 2. cikke a) és c) pontjával összefüggésben értelmezett 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 122. cikke első bekezdése a) pontjának iii. alpontja, és 125b. cikke értelmében az ilyen tevékenység végzése olyan feltételnek minősül, amelyet valamely jogi személynek meg kell felelnie ahhoz, hogy ebben az ágazatban termelői szervezetként legyen elismerhető. Így elképzelhetetlen a gyümölcs‑ és zöldségágazatban egy olyan termelői szervezet, amelynek tagjai nem foglalkoznak gyümölcs‑ és zöldségtermesztéssel. Következésképpen a kínálat csoportosításának az 1182/2007 rendelet (10) preambulumbekezdésében meghirdetett célja nem indokolja a feldolgozói tevékenységgel is foglalkozó termelői szervezetek javára és a feldolgozók kárára való eltérő bánásmódot, amelyet egyébként ez utóbbi rendelet nem állapított meg. Ebben az összefüggésben a szóban forgó célkitűzés a gyümölcs‑ és zöldségtermelés egyedüli támogatására irányul, mivel az uniós jogalkotó úgy határozott, hogy eltörli a feldolgozási tevékenységek költségét fedező valamennyi támogatást.
81 A fentiekből az következik, hogy a vitatott rendelkezéseket meg kell semmisíteni, amennyiben azt írják elő, hogy a „tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek” értéke az értékesített termékek értékébe beleszámít, valamint amennyiben előírják a gyümölcsök és zöldségek feldolgozásával kapcsolatos beruházások és tevékenységek uniós támogathatóságát, és az, hogy a T‑454/10. sz. ügyben benyújtott keresetről nem szükséges határozatot hozni, mivel ez utóbbi az 1580/2007 rendelet VIII. mellékletének megsemmisítésére irányul.
82 Ilyen körülmények között nem szükséges megvizsgálni az arányosság elvének megsértésére alapított harmadik jogalapot, mivel az e jogalap alapján kért megsemmisítés hatálya megegyezik az első két jogalap alapján kértekével.
A megsemmisített rendelkezések joghatásainak fenntartásáról
83 Az EUMSZ 264. cikk második bekezdése értelmében a Törvényszék, ha azt szükségesnek ítéli, megjelöli a semmisnek nyilvánított jogi aktusoknak azokat a joghatásait, amelyek továbbra is fennmaradnak.
84 A tárgyaláson a felperesek és az Anicav kérelmeit támogató beavatkozók úgy vélték, hogy a jelen ügyben nem lehet az EUMSZ 264. cikk második bekezdését alkalmazni. Ezzel szemben a Bizottság a vitatott rendelkezések joghatásainak fenntartása mellett foglalt állást.
85 Meg kell említeni, hogy az 1580/2007 rendelet 52. cikke (2a) bekezdésének második albekezdését és az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdését a Törvényszék azzal az indokkal semmisíti meg, hogy az e rendelkezések által bevezetett átalányértékek a gyümölcs‑ és zöldségfeldolgozás keretében végzett bizonyos tevékenységek költségeit is magukban foglalják. Ebben az összefüggésben meg kell akadályozni a Bizottság, a tagállami kifizető ügynökségek és a termelői szervezetek pénzügyi műveleteinek részbeni megkérdőjelezését, amennyiben a vitatott rendeletek alapján az utóbbiaknak fizetendő támogatások összességét újra kellene számítani a feldolgozási tevékenységeknek megfelelő rész számszerűsítése érdekében, ami egyébként a jelen esetben jelentős technikai nehézségeket vetne fel.
86 Következésképpen úgy kell határozni, hogy az 1580/2007 rendelet 52. cikke (2a) bekezdésének második albekezdése és az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdése által a Bizottság, a tagállamok és a termelői szervezetek közötti viszonyban kifejtett joghatások fennmaradnak abban az értelemben, hogy a termelői szervezeteknek e rendelkezések alapján teljesített kifizetések csakis a 687/2010 rendelet hatálybalépését követően és a jelen ítélet kihirdetéséig tekinthetők véglegesnek.
87 Ezzel szemben, ami az 543/2011 végrehajtási rendelet 60. cikkének (7) bekezdése alapján uniós támogatásban részesült beruházásokat vagy tevékenységeket illeti, nem szükséges a szóban forgó rendelkezések joghatásait véglegesnek nyilvánítani, mivel az ezzel kapcsolatos finanszírozás egészét a jellegénél fogva érinti a vitatott jogszerűtlenség.
A költségekről
88 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Bizottságot, mivel pervesztes lett, a felperesek kérelmének megfelelően kötelezni kell a kérelmei támogatására történő beavatkozással kapcsolatban felmerült költségeken kívüli költségek viselésére.
89 A Bizottság viseli továbbá a T‑454/10. sz. ügyben az Anicav kérelmeit támogató beavatkozók költségeit.
90 A Bizottság kérelmeit támogató beavatkozók viselik a felpereseknek a beavatkozásukkal kapcsolatos költségeit.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a 2010. július 30‑i 687/2010/EU bizottsági rendelettel módosított, a gyümölcs‑ és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK tanácsi rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 21‑i 1580/2007/EK bizottsági rendelet 52. cikke (2a) bekezdésének második albekezdését megsemmisíti, amennyiben az azt írja elő, hogy a „tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek” értéke a feldolgozásra szánt, értékesített gyümölcs‑ és zöldségtermékek értékébe beleszámít.
2) A Törvényszék az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs‑ és zöldség‑, valamint a feldolgozottgyümölcs‑ és feldolgozottzöldség‑ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7‑i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 50. cikkének (3) bekezdését megsemmisíti, amennyiben azt írja elő, hogy a „tényleges feldolgozási műveletnek nem minősülő műveletek” értéke a feldolgozásra szánt, értékesített gyümölcs‑ és zöldségtermékek értékébe beleszámít.
3) A Törvényszék az 543/2011 végrehajtási rendelet 60. cikkének (7) bekezdését megsemmisíti.
4) A T‑454/10. sz. ügyben benyújtott keresetről nem szükséges határozatot hozni, amennyiben az az 1580/2007 rendelet VIII. mellékletének megsemmisítésére irányul.
5) Az 1580/2007 rendelet 52. cikke (2a) bekezdése második albekezdésének és az 543/2011 végrehajtási rendelet 50. cikke (3) bekezdésének joghatásai csakis annyiban maradnak fenn, hogy a termelői szervezeteknek e rendelkezések alapján a jelen ítélet kihirdetéséig teljesített kifizetések véglegesnek tekinthetők legyenek.
6) A T‑454/10. sz. ügyben az Európai Bizottság viseli a saját költségeit, valamint az Associazione Nazionale degli Industriali delle Conserve Alimentari Vegetali (Anicav) és a kérelmeit támogató azon beavatkozók költségeit, akiknek a neve a II. mellékletben szerepel.
7) A T‑454/10. sz. ügyben a Bizottság kérelmeit támogató beavatkozók, akiknek a neve a III. mellékletben szerepel, maguk viselik a saját költségeiket.
8) A T‑482/11. sz. ügyben a Bizottság a saját költségein kívül viseli az Agrupación Española de Fabricantes de Conservas Vegetales (Agrucon) és az I. mellékletben szereplő többi felperes költségeit.
9) A T‑482/11. sz. ügyben a Bizottság kérelmeit támogató beavatkozók, akiknek a neve a III. mellékletben szerepel, maguk viselik a saját költségeiket.
Kihirdetve Luxembourgban, a 2013. május 30‑i nyilvános ülésen.
Aláírások
I. MELLÉKLET
Associazione Italiana Industrie Prodotti Alimentari (AIIPA) (székhelye: Milánó [Olaszország]),
Associazione Nazionale degli Industriali delle Conserve Alimentari Vegetali (Anicav) (székhelye: Nápoly [Olaszország]),
Campil‑Agro‑Industrial do Campo do Tejo, Lda (székhelye: Cartaxo [Portugália]),
Evropaïka Trofima AE (székhelye: Larissza [Görögország]),
FIT – Fomento da Indústria do Tomate, SA (székhelye: Águas de Moura [Portugália]),
Konservopoiia Oporokipeftikon Filippos AE (székhelye: Veria [Görögország]),
Panellinia Enosi Konservopoion (székhelye: Athén [Görögország]),
Elliniki Etairia Konservon AE (székhelye: Nafplio [Görögország]),
Anonymos Viomichaniki Etaireia Konservon D. Nomikos (székhelye: Marouszi [Görögország]),
Italagro – Indústria de Transformação de Produtos Alimentares, SA (székhelye: Castanheira do Ribatejo [Portugália]),
Kopaïs AVEE Trofimon & Poton (székhelye: Marouszi),
Serraïki Konservopoiia Oporokipeftikon Serko AE (székhelye: Szerresz [Görögország]),
Sociedade de Industrialização de Produtos Agrícolas – Sopragol, SA (székhelye: Mora [Portugália]),
Sugalidal – Indústrias de Alimentação, SA (székhelye: Benavente [Portugália]),
Sutol – Indústrias Alimentares, Lda (székhelye: Alcácer do Sal [Portugália]),
ZANAE Zymai Artopoiias Nikoglou AE Viomichania Emporio Trofimon (székhelye: Szaloniki [Görögország]).
II. MELLÉKLET
Agrupación Española de Fabricantes de Conservas Vegetales (Agrucon) (székhelye: Madrid [Spanyolország]),
AIT – Associação dos Industriais de Tomate (székhelye: Lisszabon [Portugália]),
Panellinia Enosi Konservopoion (székhelye: Athén [Görögország]),
Kopaïs AVEE Trofimon & Poton (székhelye: Marouszi [Görögország]),
Evropaïka Trofima AE (székhelye: Larissza [Görögország]),
Konservopoiia Oporokipeftikon Filippos AE (székhelye: Veria [Görögország]),
Anonymos Viomichaniki Etaireia Konservon D. Nomikos (székhelye: Marouszi)
Serraïki Konservopoiia Oporokipeftikon Serko AE (székhelye: Szerresz [Görögország]),
Elliniki Etairia Konservon AE (székhelye: Nafplio [Görögország]),
ZANAE Zymai Artopoiias Nikoglou AE Viomichania Emporio Trofimon (székhelye: Szaloniki [Görögország]).
III. MELLÉKLET
Cooperativas Agro‑alimentarias (székhelye: Madrid [Spanyolország]),
Fédération française de la coopération fruitière, légumière és horticole (Felcoop) (székhelye: Párizs [Franciaország]),
VOG Products Soc. agr. coop. (székhelye: Laives [Olaszország]),
Consorzio Padano Ortofrutticolo Soc. agr. coop. (Copador) (székhelye: Collecchio [Olaszország]),
Consorzio Casalasco del Pomodoro Soc. agr. coop. (székhelye: Rivarolo del Re ed Uniti [Olaszország]),
ARP Agricoltori Riuniti Piacentini Soc. agr. coop. (székhelye: Podenzano [Olaszország]),
Orogel Fresco Soc. coop. agr. (székhelye: Cesena [Olaszország]),
Conserve Italia –Consorzio Italiano Fra Cooperative Agricola Soc. coop. agr. (székhelye: San Lazzaro di Savena [Olaszország]).