AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2012. október 2.

F‑52/05. RENV. sz. ügy

Q

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – A megsemmisítést követő visszautalás a Közszolgálati Törvényszék elé – Segítségnyújtási kötelezettség – Lelki zaklatás – Ideiglenes távoltartási intézkedés – Nem vagyoni kár megfelelő jóvátétele – Szakmai előmeneteli jelentések – Betegség miatti igazolt távollétek – A figyelembevétel hiánya”

Tárgy: Az eredetileg az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján az F‑52/05. sz. ügyben benyújtott keresetnek a Közszolgálati Törvényszék elé történő visszautalása az Európai Unió Törvényszékének T‑80/09. P. sz., Bizottság kontra Q ügyben 2011. július 12‑én hozott ítéletével (a továbbiakban: visszautaló ítélet), amely részlegesen hatályon kívül helyezte a Közszolgálati Törvényszék F‑52/05. sz., Q kontra Bizottság ügyben 2008. december 9‑én hozott, a 2005. július 4‑én nyilvántartásba vett kereset ügyében határozó ítéletet (a továbbiakban: eredeti ítélet), amely keresetben Q lényegében elsősorban azon határozat megsemmisítését kéri, amelyben a Bizottság hallgatólagosan elutasította a felperes segítségnyújtás iránti kérelmét, másodsorban a 2003. január 1‑jétől október 31‑ig és a november 1‑jétől december 31‑ig terjedő időszakra vonatkozó szakmai előmeneteli jelentéseinek (a továbbiakban: REC 2003) megsemmisítését, harmadsorban a Bizottság kötelezését arra, hogy a felperes részére kártérítést fizessen.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az előmeneteli jelentéseket. A Közszolgálati Törvényszék arra kötelezi a Bizottságot, hogy fizessen meg a felperesnek 10 000 eurót. A Bizottság viseli az Európai Unió Törvényszéke előtti eljárásban és a Közszolgálati Törvényszék előtti két eljárásban felmerült saját költségeit, valamint köteles viselni a Közszolgálati Törvényszék előtti két eljárásban a felperesnél felmerült költségek háromnegyedét. A felperes maga viseli az Európai Unió Törvényszéke előtti eljárásban és a Közszolgálati Törvényszék előtti két eljárásban felmerült saját költségeinek egynegyed részét.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Értékelés – Előmeneteli jelentés – Az igazolt távollétek figyelembevételének hiánya – A jelentés megsemmisítése

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

2.      Tisztviselők – Lelki zaklatás – Az adminisztráció segítségnyújtási kötelezettsége – A távoltartási intézkedés meghozatalának megtagadása – A tisztviselő joga a nem vagyoni kár megfelelő jóvátételére

(Személyzeti szabályzat, 24. cikk)

1.      Noha a tisztviselő igazolt távolléte miatt nem kerülhet hátrányba az értékelése során, a teljesítményre adott osztályzata megemelhető oly módon, hogy figyelembe veszi azon feltételeket, amelyek között a tisztviselő feladatait ellátta, annak ellenére, hogy távolléte miatt kevesebb tényleges munkaidő állt rendelkezésére. Ennélfogva az, hogy egy intézmény nem tesz eleget azon kötelezettségének, hogy a tisztviselő teljesítményének a rá vonatkozó szakmai előmeneteli jelentésének elkészítése keretében történő értékelése során figyelembe vegye a betegség miatti igazolt távolléteket, nyilvánvaló mérlegelési hibának minősül, amely megalapozza az említett jelentés megsemmisítését.

(lásd a 23–25. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑102/08. P. sz., Sundholm kontra Bizottság ügyben 2009. október 6‑án hozott ítéletének 29. pontja.

2.      A lelki zaklatásra való hivatkozáson alapuló segítségnyújtás iránti kérelem kapcsán a távoltartási intézkedés meghozatalának az intézmény általi megtagadása a vélelmezett áldozatra nézve károsabb következményekkel járhat, mint a közigazgatási vizsgálati eljárás késedelmes megindítása, és indokolja az így elszenvedett nem vagyoni kár megfelelő jóvátételét.

(lásd a 31. pontot)