T‑534/11. sz. ügy

Schenker AG

kontra

Európai Bizottság

„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Kartellügyben hozott végleges bizottsági határozat és igazgatási ügyiratok, e határozat nem bizalmas változata – A hozzáférés megtagadása – Konkrét és egyedi vizsgálatra vonatkozó kötelezettség – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel – A vizsgálatok céljainak védelmére vonatkozó kivétel – Nyomós közérdek”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2014. október 7.

1.      Európai uniós intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés elve alóli kivételek – Több kivételen alapuló megtagadás – Megengedhetőség

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

2.      Európai uniós intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – A kereskedelmi érdekek védelme – A szóban forgó érdekek mérlegelésére vonatkozó kötelezettség

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első és harmadik francia bekezdés)

3.      Európai uniós intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A kivételek hatálya alá nem tartozó adatokhoz való részleges hozzáférés biztosításának kötelezettsége – Ennek olyan kategóriába tartozó dokumentumok tekintetében való alkalmazása, amelyre a hozzáférés megtagadásának általános vélelme áll fenn – Kizártság

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (6) bekezdés)

4.      Európai uniós intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – A kereskedelmi érdekek védelme

(EUMSZ 101. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első és harmadik francia bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (2) és (28) bekezdés; 773/2004 bizottsági rendelet, 6., 8., 15. és 16. cikk)

5.      Európai uniós intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljainak védelme – A kereskedelmi érdekek védelme – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Fogalom – A Bizottság verseny területén folytatott tevékenységének megismeréséhez fűződő érdek – Bennfoglaltság – Korlátok – Határozata nem bizalmas változatának közzétételével kielégíthető érdek

(EUMSZ 101. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első és harmadik francia bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 7. cikk és 30. cikk, (1) és (2) bekezdés)

6.      Európai uniós intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Terjedelem – Alkalmazás a versenyszabályok betartásának ellenőrzésére szolgáló eljárással kapcsolatos igazgatási iratokra – Az EUMSZ 101. cikkének állítólagos megsértésén alapuló kártérítés iránti kereset esetleges előterjesztését fontolgató személlyel való közlés – A kérelmezőnek a kérdéses dokumentumokhoz való hozzáférés szükségessége bizonyítására vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem

(EUMSZ 101. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés)

7.      Európai uniós intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A kivételek hatálya alá nem tartozó adatokhoz való részleges hozzáférés biztosításának kötelezettsége – Terjedelem

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) és (6) bekezdés)

8.      Európai uniós intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A hozzáférés iránti kérelemre való válaszadásra biztosított határidő – Meghosszabbítás – Feltételek – A versenyjog terén folytatott igazgatási eljárás keretében bizalmasan kezelt dokumentumokra vonatkozó hozzáférési kérelem – Az érintett intézmény kötelezettsége arra, hogy a kérelemre ésszerű időn belül válaszoljon – Értékelési szempontok

(EUMSZ 101. cikk és EUMSZ 339. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) és (2) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 39. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 44., 74., 75. pont)

3.      Az uniós intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozatban alapíthatja álláspontját a dokumentumok bizonyos kategóriáira alkalmazandó általános vélelmekre, mivel az azonos természetű dokumentumok hozzáférhetővé tételére irányuló kérelmek esetében egymáshoz hasonló általános megfontolások alkalmazhatók. Ebben a tekintetben, amennyiben valamely dokumentum tekintetében általános vélelem áll fenn, és semmilyen nyomós közérdek nem fűződik a hozzáférhetővé tételéhez, mentesül a tartalma teljes vagy részleges hozzáférhetővé tételének kötelezettsége alól.

(vö. 47., 108. pont)

4.      Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 és az 1/2003 rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely egyiknek a másikkal szembeni elsőbbségét kifejezetten előírná. Következésképpen e rendeletek mindegyikét a másikkal összeegyeztethető módon kell alkalmazni, ami ennélfogva biztosítja a koherens alkalmazást. Ennek megfelelően a 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdésében foglalt kivételek értelmezése során el kell ismerni azon általános vélelem fennállását, amely szerint a Bizottság által az EUMSZ 101. cikk alkalmazására irányuló eljárás során gyűjtött dokumentumok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint sértené mind az uniós intézmények ellenőrzési, vizsgálati és könyvvizsgálati tevékenységei céljainak védelmét, mind pedig az ilyen eljárásban részt vevő vállalkozások kereskedelmi érdekeit. Ez attól függetlenül fennáll, hogy a hozzáférés iránti kérelem már lezárt vagy folyamatban lévő eljárást érint. Ugyanis az 1/2003 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése és 28. cikke, valamint a 773/2004 rendelet 6., 8., 15. és 16. cikke megszorítóan rendelkezik az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárásra vonatkozó ügyiratban szereplő dokumentumok felhasználásáról, az ügyirathoz való hozzáférést az „érintett felekre” és az olyan „panaszosokra” korlátozva, akiknek a panaszát a Bizottság el akarja utasítani, azzal a feltétellel, hogy az üzleti titkot és a vállalkozások egyéb bizalmas információit, valamint a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságainak belső dokumentumait nem teszik hozzáférhetővé, és csak amennyiben a hozzáférhetővé tett dokumentumokat kizárólag az EUMSZ 101. cikk alkalmazásának tárgyában folyamatban lévő bírósági vagy közigazgatási eljárások céljából használják fel.

Ugyanis az 1/2003 rendelet 27. cikkének (2) bekezdése és 28. cikke, valamint a Bizottság által az EK‑Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló 773/2004 rendelet 6., 8., 15. és 16. cikke megszorítóan rendelkezik az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárásra vonatkozó ügyiratban szereplő dokumentumok felhasználásáról, az ügyirathoz való hozzáférést az érintett felekre és az olyan panaszosokra korlátozva, akiknek a panaszát a Bizottság el akarja utasítani, azzal a feltétellel, hogy az üzleti titkot és a vállalkozások egyéb bizalmas információit, valamint a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságainak belső dokumentumait nem teszik hozzáférhetővé, és csak amennyiben a hozzáférhetővé tett dokumentumokat kizárólag az EUMSZ 101. cikk alkalmazásának tárgyában folyamatban lévő bírósági vagy közigazgatási eljárások céljából használják fel. Ebből következően nemcsak az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás feleinek nincsen korlátlan hozzáférési joga a Bizottság ügyiratában szereplő dokumentumokhoz, hanem az ilyen eljárás keretében a panaszosok kivételével a harmadik személyek sem rendelkeznek hozzáférési joggal a Bizottság ügyiratának dokumentumaihoz.

Ilyen körülmények között az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás során a Bizottság és az ezen eljárással érintett felek vagy harmadik személyek között váltott dokumentumokhoz az 1049/2001 rendelet alapján való általános hozzáférés veszélybe sodorhatná az uniós jogalkotó által az 1/2003 és a 773/2004 rendeletben a következők között biztosítani kívánt egyensúlyt: egyfelől az érintett vállalkozások azon kötelezettsége, hogy a Bizottsággal esetlegesen érzékeny kereskedelmi információkat közöljenek, másfelől pedig a Bizottság részére ily módon továbbított információkat – szakmai titok és üzleti titok címén – megillető megerősített védelem garanciája.

Ami egyébiránt az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárások során a Bizottság által a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közleményei alapján összegyűjtött információkat illeti, ezen információk hozzáférhetővé tétele visszatarthatná az engedékenységi kérelem lehetséges előterjesztőit attól, hogy e közlemények alapján bejelentést tegyenek. A kérelmezők ugyanis a kartellben részt vevő és a vizsgálat során együttműködést egyáltalán nem vagy kisebb mértékben tanúsító többi vállalkozásnál előnytelenebb helyzetbe kerülhetnének.

(vö. 50., 52., 53., 55–58., 83. pont)

5.      A nyilvánosságnak módjában kell, hogy álljon a Bizottság verseny területén folytatott tevékenységének megismerése, egyrészt a gazdasági szereplők szankciókkal sújtható magatartásának kellően pontos meghatározása, másrészt a Bizottság döntéshozatali gyakorlata megismerésének biztosítása érdekében, mivel az alapvető fontosságú a belső piac működése szempontjából, amely az Unió valamennyi polgárát érinti akár gazdasági szereplői, akár fogyasztói minőségében. Tehát nyomós közérdek áll fenn a tekintetben, hogy a nyilvánosság megismerhesse a Bizottság e területen folytatott tevékenységének egyes alapvető elemeit. Mindazonáltal e közérdek fennállása miatt a Bizottság nem köteles az 1049/2001 rendelet alapján általános hozzáférést biztosítani az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárás keretében összegyűjtött valamennyi információhoz.

Ugyanis egy ilyen általános hozzáférés veszélybe sodorhatná az 1/2003 rendeletben az egyfelől az érintett vállalkozások azon kötelezettsége, hogy a Bizottsággal esetlegesen érzékeny kereskedelmi információkat közöljenek, másfelől pedig a Bizottság részére ily módon továbbított információkat – szakmai titok és üzleti titok címén – megillető megerősített védelem garanciája között az uniós jogalkotó által biztosítani kívánt egyensúlyt. Egyébiránt valamely dokumentumnak az átláthatóság elve alapján történő megszerzésének biztosításához fűződő közérdek súlya nem azonos attól függően, hogy igazgatási eljárásra vonatkozó dokumentumról vagy olyan eljárásra vonatkozó dokumentumról van szó, amelynek keretében valamely uniós intézmény jogalkotói minőségben jár el.

A Bizottság verseny területén folytatott tevékenységének megismeréséhez fűződő közérdek tahát önmagában nem igazolja sem a vizsgálati iratok hozzáférhetővé tételét, sem az elfogadott határozat teljes változatának hozzáférhetővé tételét, mivel e dokumentumok nem szükségesek a Bizottság tevékenysége alapvető elemeinek – mint amilyen az eljárás eredménye vagy a tevékenységének irányt szabó okok – megismeréséhez. A Bizottság ugyanis ezen eredmény és ezen okok kellő megismerését biztosíthatja például az adott határozat nem bizalmas változata közzétételének útján.

Az e tekintetben szükséges információk meghatározása céljából meg kell állapítani, hogy az 1/2003 rendelet 30. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a Bizottság, tekintetbe véve a vállalkozások ahhoz fűződő jogos érdekét, hogy üzleti titkaikat ne tegyék hozzáférhetővé, az általa az ugyanezen rendelet 7. cikke értelmében hozott határozatokat közzéteszi, és a közzététel során megadja az érdekelt felek nevét és a határozat fő tartalmát, ideértve a kiszabott szankciókat. Ekként a hozzáférhetővé tételhez fűződő nyomós közérdeket nem szolgálja a szóban forgó határozat elfogadásáról tájékoztató sajtóközlemény egyszerű közzététele, még akkor sem, ha e közlemény tömören leírja a megállapított jogsértést, meghatározza az e jogsértés tekintetében felelősnek tekintett vállalkozásokat, és megjelöli az egyes vállalkozásokkal szemben kirótt bírságok összegét, amennyiben e közlés az 1/2003 rendelet 7. cikke alapján elfogadott határozatok fő tartalmát nem mutatja be. E nyomós közérdek e határozatok nem bizalmas változatának közzétételét teszi szükségessé.

(vö. 80–85., 115., 116. pont)

6.      Habár bármely személynek joga van kártérítést követelni azért a kárért, amelyet az EUMSZ 101. cikk megsértése okozott neki, e jog hatékony védelmének biztosítása érdekében nem szükséges, hogy az EUMSZ 101. cikk alkalmazásával kapcsolatos eljárásra vonatkozó összes dokumentumot közöljék ezzel a kérelmezővel abból az indokból, hogy ez utóbbi kártérítési keresetet kíván indítani, tekintettel arra, hogy kevéssé valószínű, hogy a kártérítési keresetet az ezen eljáráshoz kapcsolódó ügyirat valamennyi elemére alapítani kellene.

Következésképpen bármely olyan személynek, aki az EUMSZ 101. cikk megsértése okán elszenvedett kárért kártérítést akar követelni, be kell bizonyítania, hogy a Bizottság ügyiratában szereplő egyik vagy másik dokumentumhoz hozzá kell férnie, annak érdekében, hogy ez utóbbi esetről esetre mérlegelhesse az ilyen dokumentumok közléséhez, illetve azok védelméhez fűződő érdekeket, figyelembe véve az ügy valamennyi releváns elemét. E hozzáférés szükségességének hiányában az EUMSZ 101. cikk megsértése okán elszenvedett kárért történő kártérítéshez fűződő érdek nem minősül az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett nyomós közérdeknek.

(vö. 92., 94–96. pont)

7.      Az uniós intézmények valamely dokumentumához történő részleges hozzáférés biztosításának lehetőségét az arányosság elvének tükrében kell megvizsgálni. Ebben a tekintetben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdéséből következik, hogy az intézmény köteles megvizsgálni, lehetséges‑e a hozzáférés iránti kérelemmel érintett dokumentum részleges hozzáférhetővé tételének biztosítása, ezáltal csak az említett rendelkezésben foglalt kivételek hatálya alá tartozó részekre korlátozva a hozzáférés esetleges megtagadását. Az intézmény köteles ilyen részleges hozzáférést biztosítani, ha az intézmény által a dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásával elérni kívánt cél úgy is megvalósítható, ha ezen intézmény a védelmezni kívánt közérdeket esetlegesen sértő részek kitakarására szorítkozik. Márpedig az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének és 4. cikke (2) bekezdése utolsó tagmondatának egymással összefüggő értelmezéséből az következik, hogy amennyiben az ezen utóbbi rendelkezésben említett nyomós közérdek igazolja valamely dokumentum egy részének a hozzáférhetővé tételét, a hozzáférés iránti kérelem tárgyában eljáró uniós intézménynek biztosítania kell a hozzáférést e részhez.

(vö. 111–113. pont)

8.      Az 1049/2001 rendelet rendelkezései nem rendelkeznek arról a lehetőségről, hogy a Bizottság úgy válaszoljon a megerősítő kérelemre, hogy a kért dokumentumhoz való hozzáférést egy későbbi, nem meghatározott időpontban fogja biztosítani. Mindazonáltal ha valamely vállalkozás arra hivatkozik, hogy egy őt érintő dokumentum üzleti titkokat vagy más, bizalmas információkat tartalmaz, a Bizottság e dokumentumot nem közölheti, anélkül hogy előzetesen több lépést be ne tartana. A Bizottságnak mindenekelőtt lehetővé kell tennie a szóban forgó vállalkozás számára álláspontjának kifejtését. Ezt követően kellő indokolással ellátott határozatot kell hoznia e tárgyban. Végül a Bizottság határozata végrehajtását megelőzően köteles lehetőséget adni a vállalkozásnak, hogy az uniós bírósághoz forduljon a közlés megakadályozásának érdekében.

El kell tehát ismerni, hogy a Bizottság verseny tárgyában hozott határozata nem bizalmas változatának elkészítése igényelhet bizonyos, az 1049/2001 rendelet 8. cikkének (1) és (2) bekezdésében a megerősítő kérelmekre adandó válasz tekintetében előírt határidőkkel nem összeegyeztethető időt. Márpedig a Bizottságnak törekednie kell az említett lépéseknek a lehető legrövidebb határidőn belül, de mindenesetre ésszerű határidőn belül történő megtételére, amely határidőt minden egyes ügy sajátos körülményeinek fényében kell meghatározni. E tekintetben figyelembe kell venni a bizalmas kezelés iránti kérelmek jelentős vagy kevésbé jelentős számát, valamint azok technikai és jogi összetettségét.

(vö. 126., 128–130. pont)