T‑462/12. R. sz. ügy

Pilkington Group Ltd

kontra

Európai Bizottság

„Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Verseny – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat közzététele – Az állítólagosan az üzleti titok körébe tartozó adatok bizalmas kezelése iránti kérelem elutasítása – Ideiglenes intézkedések iránti kérelem – Sürgősség – Fumus boni iuris – Az érdekek mérlegelése”

Összefoglaló – A Törvényszék elnökének végzése, 2013. március 11.

1.      Bírósági eljárás – Beavatkozás – Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – Elfogadhatósági feltételek – Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás kimeneteléhez fűződő érdek – A beavatkozás iránti kérelmet benyújtók gazdasági vagy jogi helyzetére gyakorolt hatások alapján történő értékelés

(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk)

2.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Kumulatív jelleg – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró mérlegelési jogköre

(EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

3.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Az ügyben szereplő érdekek összességének mérlegelése – A Bizottság határozatainak valamelyikében szereplő információk bizalmas kezelésére vonatkozó bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztése – A Törvényszék alapeljárásban hozott határozata hatékony érvényesülése fenntartásának szükségessége

(EUMSZ 278. cikk)

4.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Bizonyítási teher – A felperes által elszenvedett súlyos és helyrehozhatatlan kár – A felperes saját érdekeinek sérelme – A felperes társaság munkavállalói érdekének sérelme – Kizártság

(EUMSZ 278. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

5.      Alapvető jogok – A magánélet tiszteletben tartása – A magánélet fogalma – A vállalkozásokra való alkalmazás – Terjedelem

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. cikk)

6.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Ideiglenes intézkedések – Az elrendelés feltételei – Sürgősség – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – Az alapvető jogok súlyos és helyrehozhatatlan sérelmének veszélye

(EUSZ 6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 279. cikk; Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. és 47. cikk)

7.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Súlyos és helyrehozhatatlan kár – A 17. rendelet 14. cikkén alapuló vizsgálat során lemásolt dokumentumok bizalmas kezelése iránti kérelmet elutasító bizottsági határozatból eredő kár – Hiány

(EUMSZ 278. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 104. cikk, 2. §)

8.      Ideiglenes intézkedés iránti kérelem – A végrehajtás felfüggesztése – Az elrendelés feltételei – Fumus boni iuris – Az alapkereset alátámasztására felhozott jogalapok prima facie vizsgálata – A Bizottságnak az EK 81. cikk megsértését megállapító határozatai valamelyikében szereplő információk bizalmas kezelését megtagadó bizottsági határozat elleni kereset – Az üzleti titok körébe tartozó információk bizalmas jellegével kapcsolatos jogalapok – Első látásra nem megalapozatlan jogalapok

(EUMSZ 278. cikk és EUMSZ 339. cikk; Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. és 47. cikk)

9.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Szolgálati titok – A szolgálati titok körébe tartozó információk meghatározása – Az Unió fellépésének átláthatóságához fűződő közérdek és a nyilvánosságra hozatallal szembeni jogos érdekek mérlegelése

(EUMSZ 339. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 15–17., 20. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 24., 25., 36. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 28–33. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 40. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 44. pont)

6.      A sürgősségi feltételre tekintettel és a fumus boni iurisra vonatkozó feltétel vizsgálatára is figyelemmel a kért ideiglenes intézkedéseket akkor kell elrendelni, ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása esetén a felperes alapvető jogai súlyosan és helyrehozhatatlanul sérülhetnek.

Ugyanis legkésőbb a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésétől – amely az Alapjogi Chartát az elsődleges uniós jog rangjára emelte, és kimondja, hogy a Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések – az alapvető jogok súlyos és helyrehozhatatlan megsértésének közvetlen veszélyét önmagában a kért ideiglenes védintézkedések elrendelését indokoló kárnak kell tekinteni.

(vö. 45., 53. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 56. pont)

8.      Ideiglenes intézkedés iránti eljárásban a fumus boni iurisra vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha az ideiglenes intézkedések elrendelését kérő fél által az alapkereset alátámasztására felhozott jogalapok közül legalább az egyik első látásra relevánsnak tűnik, és legalábbis nem teljesen megalapozatlan, mivel olyan összetett jogi kérdés fennállására világít rá, amelynek a megoldása nem egyértelmű, és ezért alapos vizsgálatot igényel, amelyet azonban az ideiglenes intézkedésről határozó bíró nem tud elvégezni, hanem annak az alapeljárás tárgyát kell képeznie, vagy amennyiben a felek közötti vita olyan jelentős jogi vitát tár fel, amelynek megoldása elsőre nem nyilvánvaló.

A felperes azon kérelmét elutasító bizottsági határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem esetén, hogy a Bizottság tartózkodjon a határozatai valamelyikében szereplő bizalmas információk közzétételétől, az ideiglenes intézkedésről határozó bíró – mivel ellenkező esetben figyelmen kívül hagyná az ideiglenes intézkedések iránti eljárás magától értetődően járulékos és ideiglenes jellegét, valamint az azon fél hivatkozott alapvető jogaitól való megfosztásának közvetlen veszélyét, aki e jogok ideiglenes védelmét kéri – főszabály szerint csak akkor állapíthatja meg a fumus boni iuris fenn nem állását, ha a szóban forgó információk nyilvánvalóan nem bizalmas jellegűek. Ez a helyzet áll fenn például akkor, ha az üzleti titoknak minősülő információ, amelynek bizalmas jellegét védeni kell, a felperes nyilvános éves mérlegében, vagy valamely, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jogi aktusban szerepel.

(vö. 58., 59. pont)

9.      Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró prima facie nem zárhatja ki, hogy a valamely vállalkozásra vonatkozó, csak bizonyos személyek szűk köre által ismert információk nyilvánosságra hozatala komoly kárt okozhat a felperesnek, még akkor sem, ha az információk ötévesek vagy annál régebbiek. Az érintett fél ugyanis bizonyíthatja, hogy hiába régi keletűek, ezen információk még mindig lényegi elemét képezik saját üzleti helyzetének. Az sem nyilvánvalóan kizárt, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (7) bekezdése – amely szerint a kereskedelmi érdekek vagy érzékeny dokumentumok bizalmas jellegének védelme kivételesen 30 éves időtartamra, sőt ezen időtartam elteltét követően is alkalmazható, amennyiben az szükséges – befolyásolja a jelen ügyben elvégzendő értékelést.

E tekintetben, még ha feltételezzük is, hogy ezen információk a felperes üzleti titkainak minősülnek, azon kérdés eldöntése, hogy azok objektíve védelemre érdemesek‑e, szükségessé teszi a felperesnek a nyilvánosságra hozatalukkal szembeni érdeke, és azon közérdek közötti mérlegelést, amely megköveteli, hogy az uniós intézmények a nyilvánosság elvét lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartva folytassák tevékenységeiket. Márpedig a különböző érdekek e mérlegelése olyan megfontolt értékelést igényel, amelynek elvégzése kizárólag az alapeljárásban eljáró bíróság feladata.

(vö. 70–72. pont)