T‑494/12. sz. ügy

Biscuits Poult SAS

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Eltört kekszet megjelenítő lajstromozott közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési ok – Az egyéni jelleg hiánya – A 6/2002/EK rendelet 4. és 6. cikke, valamint 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2014. szeptember 9.

1.      Közösségi formatervezési minták – Az oltalmazhatóság feltételei – A formatervezési mintában ábrázolt termék jellemzőinek láthatósága

(6/2002 tanácsi rendelet, 3. cikk, a) és b) pont és 4. cikk, (1) bekezdés)

2.      Közösségi formatervezési minták – Az oltalmazhatóság feltételei – Összetett termék alkotóelemét képező formatervezési minta – Olyan alkotóelem, amelynek a termék rendeltetésszerű használata során láthatónak kell maradnia ahhoz, hogy ezen alkotóelemet újdonságnak és egyéni jellegűnek lehessen tekinteni

(2002 tanácsi rendelet, 3. cikk, a) és b) pont és 4. cikk, (2) és (3) bekezdés)

3.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban a korábbi formatervezési mintához képest nem kelt eltérő összbenyomást – Eltört keksz ábrázolása

(6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés és 25. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 3. cikkének a) pontjából kitűnik, hogy a „»formatervezési minta« a termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek.” Ebből következően e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „formatervezésiminta‑oltalom” valamely termék – azaz ugyanezen rendelet 3. cikkének b) pontja szerint bármely ipari vagy kézműipari árucikk, vagy egy ilyen árucikk egy része – megjelenésének védelmét jelenti. Egyébiránt ugyanezen rendelet (7), (12) és (14) preambulumbekezdéséből, amelyek a formatervezési minták oltalmára, az oltalomnak a látható elemekre való korlátozására és a tájékozott használóra tett benyomásra vonatkozik, kitűnik, hogy e rendelet kizárólag a termékek vagy termékrészek látható részei tekintetében biztosít oltalmat, amelyek következésképpen formatervezési mintaként lajstromozhatók. Így a termék nem látható jellegzetességei, amelyek nem tartoznak a külső megjelenéséhez, nem vehetők figyelembe annak meghatározásánál, hogy a vitatott formatervezési minta oltalmazható‑e.

(vö. 18–20., 29. pont)

2.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 4. cikke (2) és (3) bekezdésének se nem célja, se nem következménye valamely termék olyan jellemzőinek megsokszorozása, amelyek e rendelet 3. cikkének a) pontja alapján formatervezési minták lehetnek, hanem a rendelet 3. cikkének c) pontja értelmében vett összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintákra vonatkozó sajátos szabály megállapítása. E szabály szerint e minták csak akkor részesülnek oltalomban, ha, először, az alkotóelem az összetett termékbe történt beillesztését követően is látható marad annak rendeltetésszerű használata során, és másodszor, az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

A rendelet 3. cikkének c) pontja értelmében vett összetett termék alkotóelemeinek sajátos jellegére tekintettel ugyanis, amely alkotóelemek az összetett termék előállításától és értékesítésétől eltérő előállítás és értékesítés tárgyát képezhetik, ésszerű, hogy a jogalkotó elismerje formatervezési mintaként történő lajstromozhatóságukat azzal a feltétellel, hogy az összetett termékbe történt beillesztésüket követően láthatók maradnak, és kizárólag a szóban forgó alkotóelemeknek az összetett termék rendeltetésszerű használata során látható részei tekintetében, amennyiben e részek újak és egyéni jellegűek.

(vö. 21–23. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 25., 28., 33., 34. pont)