A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2014. október 16.

T‑26/14. P. sz. ügy

Peter Schönberger

kontra

Az Európai Unió Számvevőszéke

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – 2011. évi előléptetési időszak – Referencia szorzótényezők – Kontradiktórius eljárás”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) 2013. november 5‑i Schönberger kontra Számvevőszék ítélete (F‑14/12, EBHT‑KSZ, EU:F:2013:167) ellen benyújtott és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék hatályon kívül helyezi az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (első tanács) F‑14/12. sz., Schönberger kontra Számvevőszék ügyben 2013. november 5‑én hozott ítéletét. A Törvényszék az ügyet visszautalja a Közszolgálati Törvényszék elé. A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

Összefoglaló

Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A kontradiktórius eljárás elve – Annak tiszteletben tartása a bírósági eljárás keretében – Terjedelem – Az indokolás kontradiktórius vita nélküli behelyettesítése – Az említett elv megsértése

A kontradiktórius eljárás elve magában foglalja az eljárásban részt vevő felek jogát arra, hogy véleményt nyilváníthassanak azon tényekről és iratokról, amelyeken a bírósági határozat alapulni fog, valamint hogy megvitathassák a bíróság elé tárt bizonyítékokat és észrevételeket, illetve a bíróság által hivatalból felhozott azon jogalapokat, amelyekre a határozatát alapítani szándékozik. A tisztességes eljáráshoz való joghoz kapcsolódó követelmények betartása érdekében fontos, hogy a felek mind az olyan tényállási elemeket, mind pedig az olyan jogi kérdéseket megvitathassák, amelyek az eljárás kimenete szempontjából meghatározók.

Így ha az uniós bíróság valamely jogalapot a releváns rendelkezés olyan értelmezése alapján utasít el, amely nem egyezik az adminisztráció által a vitatott határozat indoklásaként használt értelmezéssel, e bíróság nem csupán behelyettesíti az indokolást, hanem azáltal, hogy olyan ténybeli és jogi elemekre alapozza ezen elutasítást, amelyeket nem vitattak meg előtte, megsérti a kontradiktórius eljárás elvét.

Ezzel összefüggésben azt a kérdést is meg kell vizsgálni, hogy az uniós bíróság által követett gyakorlat igazolható‑e azzal, hogy az eljárás még a szóban forgó jogellenesség hiányában sem vezethetett volna eltérő eredményre, így a kontradiktórius eljárás elve tiszteletben tartásának elmulasztása nem befolyásolhatta az ítélet tartalmát és nem sérthette a felperes érdekeit.

E tekintetben a Közszolgálati Törvényszék az EUMSZ 270. cikk és a személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése értelmében a pénzügyi természetű jogviták kivételével hatáskörrel rendelkezik valamely sérelmet okozó aktus jogszerűségének felülvizsgálatára. Az EUMSZ 264. cikk kimondja, hogy ha a kereset megalapozott, akkor a megtámadott jogi aktust semmisnek kell nyilvánítani. Az uniós bíróság tehát semmi esetre sem helyettesítheti a saját indokolásával a megtámadott aktus kibocsátójának indokolását.

(lásd a 23–26., 32. és 34. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: 2000. január 27‑i DIR International Film és társai kontra Bizottság ítélet, C‑164/98 P, EBHT, EU:C:2000:48, 38. pont; 2008. december 22‑i British Aggregates kontra Bizottság ítélet, C‑487/06 P, EBHT, EU:C:2008:757, 141. pont; 2009. december 17‑i M kontra EMEA (felülvizsgálat) ítélet C‑197/09 RX‑II, EBHT, EU:C:2009:804, 39–41. és 52. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2013. február 28‑i Portugália kontra Bizottság ítélet, C‑246/11 P, EU:C:2013:118, 85. pont;

Törvényszék: 2010. december 16‑i Tanács kontra Stols ítélet, T‑175/09 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2010:534, 22. pont; 2013. december 4‑i ETF kontra Schuerings ítélet, T‑107/11 P, EBHT‑KSZ, EU:T:2013:624, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.