T‑360/13. sz. ügy
Verein zur Wahrung von Einsatz und Nutzung von Chromtrioxid und anderen Chrom‑VI‑Verbindungen in der Oberflächentechnik eV (VECCO) és társai
kontra
Európai Bizottság
„REACH – A króm‑trioxid felvétele az engedélyköteles anyagok listájára – Az engedélyezési kötelezettség alól mentes felhasználások vagy felhasználási kategóriák – »Az adott anyag felhasználása tekintetében az emberi egészség és a környezet védelmével kapcsolatos minimumkövetelmények meghatározásáról szóló meglévő különös közösségi jogszabály« fogalma – Nyilvánvaló értékelési hiba – Arányosság – Védelemhez való jog – A megfelelő ügyintézés elve”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (ötödik tanács), 2015. szeptember 25.
1. Bírósági eljárás – Beavatkozás – Kérelem, amely nem valamelyik fél kérelmeinek támogatására irányul – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, negyedik bekezdés, és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata (2015), 142. cikk, (1) bekezdés)
2. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Az engedélyezési kötelezettség alól mentes felhasználások vagy felhasználási kategóriák – Feltételek – Az adott anyag felhasználása tekintetében az emberi egészség és a környezet védelmével kapcsolatos minimumkövetelmények meghatározásáról szóló különös közösségi jogszabály megléte – Fogalom
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 57. cikk és 58. cikk, (2) bekezdés, és XIV. melléklet; 2004/37, 2010/75 és 2012/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv; 98/24 tanácsi irányelv)
3. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A keresetlevélben nem ismertetett jogi alapok – Általános hivatkozás a keresetlevélhez csatolt más iratokra – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata (2015), 76. cikk, d) pont)
4. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Az engedélyezési kötelezettség alól mentes felhasználások vagy felhasználási kategóriák – Feltételek – Kumulatív jelleg
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 58. cikk, (2) bekezdés)
5. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Az engedélyezési kötelezettség alól mentes felhasználások vagy felhasználási kategóriák – Feltételek – A mentesítési kérelem elutasítása valamelyik feltétel nem teljesülése esetén – Az arányosság elvének megsértése – Hiány
(1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 58. cikk, (2) bekezdés)
6. Bírósági eljárás – Beavatkozás – Az egyik fél kérelmeinek támogatására vagy elutasítására irányuló beadvány – A jogvita tárgyát módosító, kiegészítő érveket tartalmazó beadvány – Ezen érvek elfogadhatatlansága
(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, negyedik bekezdés, és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata (2015), 142. cikk, (1) bekezdés)
7. Bírósági eljárás – Bizonyítás – A felek által elő nem terjesztett bizonyítékok – Az uniós bíróságra háruló beszerzés – Kizártság
(A Törvényszék eljárási szabályzata (2015), 76. cikk, f) pont, és 81. cikk, e) pont)
8. Jogszabályok közelítése – Vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése – REACH‑rendelet – Különös aggodalomra okot adó anyagok – A XIV. mellékletbe való felvételre vonatkozó eljárás – Nyilvános konzultáció – Az érintett felek azon dokumentumokhoz való hozzáférési joga, amelyeket az Európai Vegyianyag‑ügynökséghez vagy a Bizottsághoz benyújtottak – Hiány
(1049/2001 és 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 58. cikk, (4) bekezdés, és XIV. melléklet)
9. Bírósági eljárás – Szóbeli szakasz – Újbóli megnyitás – Feltételek
(A Törvényszék eljárási szabályzata (2015), 113. cikk, (2) bekezdés, c) pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 21. pont)
2. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 58. cikkének (2) bekezdése által a felhasználás vagy felhasználási kategória engedélyezésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesség megadásához meghatározott első feltétel keretében, azaz az adott anyag felhasználása tekintetében az emberi egészség és a környezet védelmével kapcsolatos minimumkövetelmények meghatározásáról szóló különös közösségi jogszabály meglétét illetően, az e rendelkezés értelmében vett közösségi jogszabály valamely uniós testület által elfogadott, kötelező joghatások kiváltására irányuló jogi szabályt jelent. Következésképpen a több nemzeti joghoz tartozó szabályok, valamint önkéntes gyakorlatok nem felelhetnek meg az e rendelkezésben előírt első feltételnek. Tehát az olyan bizottsági közleményt illetően, amely valamely anyag tekintetében a kockázatértékelésre és a kockázatcsökkentési stratégiákra vonatkozó információkat tartalmaz, amennyiben e közlemény nem rendelkezik kötelező tartalommal és annak nincs normatív jellege, nem tekinthető közösségi jogszabálynak.
Ezenkívül a minimum követelmény fogalmát úgy kell értelmezni, egyrészt hogy az egy minimális szintnek minősül a munkavállalók és más érintett személyek érdekében, másrészt hogy az a minimum követelményt uniós szinten előíró jogszabálynál szigorúbb nemzeti szintű jogszabály keretében még súlyosabb intézkedések elfogadását vagy előírását teszi lehetővé. Önmagában a foglalkozási expozíciós határértékek megkövetelése tehát nem maximális követelmény, hanem minimális követelmény alkalmazását jelenti, amelyre az 1907/2006 rendelet 58. cikkének (2) bekezdése értelmében lehetőség van.
E körülmények között, mivel a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24 irányelv nem valamely meghatározott anyagra utal – ami például azon hivatkozott anyagok esetében van így, amelyek az említett irányelv I. mellékletében szerepelnek –, azt sem különösnek nem lehet tekinteni, hiszen az általános jelleggel minden vegyi anyagra alkalmazandó, sem pedig minimumkövetelményeket meghatározónak, hiszen az csak megállapítja az azon munkáltatókat terhelő kötelezettségek általános keretét, akik a munkavállalóikat vegyi anyagok felhasználásából eredő kockázatoknak teszik ki. Hasonlóképpen, mivel a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37 irányelv semmilyen anyagra nem utal a benzolon, a vinil‑klorid monomeren és a keményfaporon kívül, azt sem különösnek, sem pedig minimumkövetelményeket meghatározónak nem lehet tekinteni a króm‑trioxidot illetően.
Ugyanez érvényes a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18 irányelvre is, amely nem vonatkozik sem a veszélyes anyagoknak a vállalkozás szokásos ipari tevékenysége keretében történő különös felhasználásaira mint olyanokra, sem pedig az embereknek a munkahelyükön a veszélyes anyagoknak való túlzottan magas kitettséggel szembeni védelmére. Hasonlóképpen az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75 irányelvet illetően noha az egyáltalán nem kétséges, hogy az általánosságban alkalmazható króm‑trioxid felhasználásából származó ipari kibocsátásokra, ez az irányelv erre az anyagra vonatkozóan semmilyen különös rendelkezést nem tartalmaz.
(vö. 31., 33., 34., 40., 44., 45., 47., 59., 62., 63. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 55. pont)
4. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 58. cikkének (2) bekezdésében a felhasználás vagy felhasználási kategória engedélyezésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesség megadásához előírt második feltételt, azaz a meglévő különös közösségi jogszabály alapján megfelelően ellenőrzött kockázatot illetően, mivel a mentességet csak akkor lehet megadni, ha az ebben a rendelkezésben megállapított valamennyi feltétel teljesült, ha nem létezik az adott anyag felhasználása tekintetében az emberi egészség és a környezet védelmével kapcsolatos minimumkövetelmények meghatározásáról szóló meglévő különös közösségi jogszabály, akkor nincs szükség az említett második feltétel vizsgálatára. Ezenkívül tekintettel az említett rendelkezés francia változatában szereplő „compte tenu” kifejezésre, és a többi nyelvi változatban használt kifejezésekre, a kockázat ellenőrzésének az említett meglévő különös közösségi jogszabályon kell alapulnia. Márpedig ilyen jogszabály hiányában lehetetlen, hogy abból a kockázat bármilyen ellenőrzése következhessen – feltételezve ezen ellenőrzés bizonyítottságát –, és ez az indok önmagában is elegendő annak megállapításához, hogy nem teljesült a második feltétel.
(vö. 64. pont)
5. Amennyiben az engedélyezési kötelezettség alóli, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 58. cikkének (2) bekezdése szerinti mentesség megadását illetően a Bizottság nem rendelkezik mérlegelési mozgástérrel – mivel nem teljesül az említett cikkben előírt valamennyi feltétel –, az arányosság elvét sem sértheti meg azzal, hogy ezt a cikket az abban előírt módon alkalmazza. Mivel tehát a Bizottság köteles meghozni a mentesség meg nem adására vonatkozó határozatot, ezzel az eljárásával nem sértheti meg az arányosság elvét.
(vö. 73. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 75. pont)
7. A Törvényszéknek nem feladata, hogy beszerezze a felek által elő nem terjesztett bizonyítékokat.
(vö. 75. pont)
8. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006 rendelet 58. cikkének (4) bekezdésében előírt nyilvános konzultáció az érintett felek számára nem biztosít különös eljárási jogokat, így például – az anyagoknak e rendelet XIV. mellékletébe való felvételére vonatkozó eljárás keretében – az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) és a Bizottság rendelkezésére bocsátott dokumentumokhoz való hozzáférési jogot. Az említett cikk csak az észrevételek benyújtásához való jogot írja elő. Ezt a következtetést nem kérdőjelezi meg a valamely személlyel szemben indított bármely eljárásban a védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve, amennyiben valamely anyagnak az 1907/2006 rendelet XIV. mellékletébe történő felvételére vonatkozó eljárást nem lehet az érintett felekkel szemben indított eljárásnak tekinteni. Ezenkívül az a körülmény, hogy az említett rendelet 58. cikke nyilvános konzultációt ír elő, nem kérdőjelezi meg azt a tényt, hogy e cikk értelmében sem az ECHA, sem a Bizottság nem köteles az olyan magánszemély meghallgatására, akit a XIV. melléklet módosításáról szóló rendelet érinthet. Végül, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet nem módosíthatja az 1907/2006 rendelet 58. cikke (4) bekezdésének hatályát, és ennélfogva nem hozhat létre olyan eljárási jogokat, amelyekről az utóbbi rendelet nem rendelkezik.
(vö. 81., 82. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 88. pont)