2007. július 3-án benyújtott kereset - Koninklijke Grolsch kontra Bizottság
(T-234/07. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: holland
Felek
Felperes: Koninklijke Grolsch NV (képviselők: M.B.W. Biesheuvel és J.K. de Pree ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
Az Elsőfokú Bíróság semmísítse meg a megtámadott határozatot teljes egészében vagy részlegesen - legalábbis a felperesre vonatkozó részében -;
másodlagosan, az Elsőfokú Bíróság semmísítse meg vagy - másodlagosan - csökkentse a felperesre kiszabott pénzbírságot;
az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes az EK 81. cikk szerint lefolytatott eljárásról (COMP/B-2/37.766. sz. - holland sörpiac - ügy) szóló, 2007. április 18-i bizottsági határozatot támadja, amellyel a Bizottság pénzbírságot szabott ki reá.
Keresetét a felperes három eljárási hibára alapítja. Először is szerinte az eljárás elfogadhatatlanul hosszú ideig tartott, aminek következtében az túllépte az ésszerű időtartamot. Másodsorban sérült a védelemhez való jog azáltal, hogy a felperestől megtagadták a többi résztvevőnek a kifogásközlésre adott válaszaihoz való hozzáférést. Harmadsorban megsértették a gondos ügyintézés elveit, köztük a megfelelő ügyintézés és az ártatlanság vélelmének elvét, minthogy a Bizottság a vizsgálat során pártosan járt el, mentő körülményeket nem vett figyelembe, illetőleg vizsgálatát a teljességet mellőzve, kellő gondosság nélkül végezte.
A felperes ezenkívül hat kifogást emel a Bizottság tényállásbeli megállapításaival szemben. A felperes szerint a Bizottság megsértette az EK 81. cikket, az indokolási kötelezettséget és a gondos ügyintézés elvét azokkal a megállapításaival, amelyeket először is a találkozók céljára, másodszor az ügyfelek ez alkalommal történt, a vendéglátóiparban történő és az otthoni fogyasztás közötti állítólagos elosztására, harmadszor az egyéb üzleti feltételekre, negyedszer a vendéglátóiparban és az otthoni fogyasztás (beleértve a terjesztőhálózatokon keresztül forgalomba hozott sörféléket) tekintetében érvényesített árakkal és áremelésekkel kapcsolatos állítólagos megegyezésre és/vagy összehangolt magatartásra, ötödször a jogsértés állítólagos időtartamára, hatodszor a felperesnek az állítólagos jogsértésben való közvetlen részvételére vonatkoztak.
Végül a felperes két kifogást emel a kiszabott bírság összegével kapcsolatban. A felperes szerint a Bizottság azzal, hogy a jogszabályban előírt legmagasabb összeg megállapításánál a jövedéki adókat is magában foglaló forgalmat vett figyelembe, megsértette az 1/2003 rendelet
1 23. cikkének (2) bekezdését. Ezenkívül a kiszabott pénzbírság a felperes szerint - tekintettel az eljárás hosszú időtartamára és összehasonlítva a párhuzamosan folyamatban lévő belga sör üggyel - aránytalan.