T‑352/17. sz. ügy
Janusz Korwin‑Mikke
kontra
Európai Parlament
„Intézményi jog – Európai Parlament – A Parlament eljárási szabályzata – A Parlament méltóságát és a parlamenti munka zökkenőmentes végzését sértő kijelentés – A napidíjhoz való jog megvonását és a Parlament összes tevékenységében való részvétel ideiglenes felfüggesztését magukban foglaló fegyelmi szankciók – A véleménynyilvánítás szabadsága – Indokolási kötelezettség – Téves jogalkalmazás”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kibővített hatodik tanács), 2018. május 31.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Az indokolás hiánya vagy elégtelensége – Az érdemi jogszerűségre vonatkozó jogalaptól elkülönülő jogalap
(EUMSZ 263. cikk)
2. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem és korlátok
(EUMSZ 296. cikk)
3. Alapvető jogok – A véleménynyilvánítás szabadsága – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében és az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkében való elismerés – Azonos értelem és hatály
(EUSZ 6. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés és (3) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 11. cikk, 52. cikk, (3) és (7) bekezdés)
4. Alapvető jogok – A véleménynyilvánítás szabadsága – Korlátozások – Feltételek – Az emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének keretében megengedetteknek megfelelő korlátozások
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 11. cikk, 52. cikk, (1) bekezdés)
5. Európai Parlament – Tagok – Jogok – A véleménynyilvánítás szabadsága – Korlátok
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 11. cikk)
6. Európai uniós jog – Értelmezés – Többnyelvű szövegek – Egységes értelmezés – A különböző nyelvi változatok közötti eltérések – Az adott szabályozás kontextusa és célja mint kiindulási alap
7. Európai Parlament – Tagok – Fegyelmi felelősségi rendszer – Szankciók – A Parlament méltóságát és a parlamenti munka zökkenőmentes végzését sértő kijelentés – Ülésen elkövetett súlyos rendbontás vagy a parlamenti munka súlyos megzavarásának szükségessége
(Az Európai Parlament eljárási szabályzata, 11. és 166. cikk)
8. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenes aktus által okozott tényleges és biztos kár – A megtámadott jogellenes aktus megsemmisítése – Nem vagyoni kár megfelelő jóvátétele
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 20. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 21. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 39. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 42–46. pont)
5. A parlamenti képviselők véleménynyilvánítási szabadságának fokozott védelmet kell biztosítani a parlament által a demokratikus társadalomban betöltött alapvető fontosságú szerepre tekintettel. Ugyanakkor, noha a parlamenten belül mindenfajta beszéd magas szintű védelmet élvez, a politikai rendszer ténylegesen demokratikus jellege és a parlament működése közötti szoros kapcsolatra tekintettel a parlamenten belül a véleménynyilvánítás szabadságát néha háttérbe kell szorítani olyan jogos érdekekkel szemben, mint a parlamenti tevékenység megfelelő rendjének és a többi parlamenti képviselő jogainak a védelme.
Következésképpen egyrészt valamely parlament eljárási szabályzata a parlamenti képviselők által tett kijelentés szankcionálásának lehetőségét csak abban az esetben írhatja elő, ha e kijelentés veszélyezteti a parlament megfelelő működését, vagy komoly veszélyt jelent a társadalomra, mint például az erőszakra való uszítás vagy a rasszista gyűlöletkeltés. Másrészt a parlamentek számára elismert azon hatáskört, amelynek keretében fegyelmi szankciókat szabhatnak ki a tevékenységeik megfelelő levezetésének biztosítása vagy bizonyos alapvető jogoknak, elveknek vagy szabadságoknak a védelme érdekében, össze kell egyeztetni a parlamenti képviselők véleménynyilvánítási szabadsága tiszteletben tartása biztosításának szükségességével.
(lásd: 47., 48., 50., 51. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 56. pont)
7. A parlamenti képviselők véleménynyilvánítási szabadságának különleges fontosságát, és az erre vonatkozóan alkalmazható korlátozások szigorú határait figyelembe véve a Parlament eljárási szabályzatának 11. és 166. cikkét úgy kell értelmezni, hogy e cikkek nem teszik lehetővé, hogy egy képviselővel szemben a parlamenti feladatai keretében tartott beszéde miatt – a rendkívül súlyos rendbontás vagy a parlamenti munka megzavarása esetét kivéve – szankciót alkalmazzanak. Továbbá ezen eljárási szabályzat 166. cikkének (2) bekezdése a parlamenti képviselők „magatartására” vonatkozik. Ezzel szemben a kijelentések, a beszéd vagy a felszólalások nem kerülnek említésre, és azok így önmagukban nem képezhetik szankciós intézkedések tárgyát. Az a körülmény, hogy az eljárási szabályzat 11. cikkének (3) bekezdése hivatkozik a „rágalmazó, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezet[re]”, nem cáfolja meg ezt a megállapítást. Az eljárási szabályzat 11. cikkében meghatározott elvek megsértése ugyanis, még ha bizonyított is, önmagában nem szankcionálható, hanem csak abban az esetben, ha azt súlyos rendbontás vagy a parlament munkájának súlyos megzavarása kíséri.
(lásd: 65., 67., 70. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 78. pont)