T‑350/17. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
Singapore Airlines Ltd
és
Singapore Airlines Cargo Pte Ltd
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (kibővített negyedik tanács), 2022. március 30.
„Verseny – Kartellek – A légi árufuvarozás piaca – Az EUMSZ 101. cikkbe, az EGT‑Megállapodás 53. cikkébe, valamint a Közösség és Svájc között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikkébe ütköző jogsértést megállapító határozat – A légi árufuvarozási szolgáltatások árösszetevőinek (üzemanyagpótdíj, biztonsági pótdíj és a pótdíjak utáni jutalékfizetés) összehangolása – Információcsere – A Bizottság joghatósága – A ne bis in idem elve – Állami kényszer – Egységes és folyamatos jogsértés – A bírság összege – Az eladások értéke – A jogsértés súlya – Korlátlan felülvizsgálati jogkör”
1. Verseny – Közlekedés – Versenyszabályok – Légi közlekedés – 411/2004 rendelet – Hatály – Az Unió és harmadik országok közötti útvonalak, valamint az EGT Unión kívüli része és harmadik országok közötti útvonalak – Befelé irányuló légi árufuvarozási szolgáltatások – Bennfoglaltság
(EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. és 54. cikk, valamint XIII. melléklet, valamint 21. jegyzőkönyv, amelyeket az EGT Vegyes Bizottság 40/2005 határozata módosított; 1/2003 tanácsi rendelet, 32. cikk, c) pont, és 411/2004 tanácsi rendelet, 1. és 3. cikk)
(lásd: 78–89. pont)
2. Verseny – Uniós szabályok – Területi hatály – A Bizottság hatásköre – A nemzetközi közjogra tekintettel való megengedhetőség – Az EGT‑ben tanúsított visszaélésszerű magatartások végrehajtása, illetve e magatartások minősített hatásai – Alternatív lehetőségek – Az azonnali, jelentős és előre látható hatás kritériuma – Hatály a verseny korlátozását célzó magatartás esetén
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk)
(lásd: 90–92., 108., 110–119., 129–131., 135–143., 145–147., 156–162. pont)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – A megtámadott jogi aktust kibocsátó intézmény hatáskörének hiánya – Az uniós bíróság által hivatalból végzett vizsgálat – Feltétel – A kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartása
(EUMSZ 263. cikk)
(lásd: 179., 180. pont)
4. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A szankcionált jogsértések megjelölése – A hatékony bírói jogvédelem elvéből eredő követelmények – A határozat rendelkező részének egyértelműsége és pontossága – Értékelés – A rendelkező rész szövegének az indokolással szembeni elsőbbsége
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; EK–Svájc légi közlekedési megállapodás, 8. cikk, és 11. cikk, (2) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)
(lásd: 187., 188., 191–197. pont)
5. Verseny – Uniós szabályok – Tárgyi hatály – Állami intézkedések által előírt magatartás – Kizártság – Terjedelem – Harmadik ország által gyakorolt állami kényszer – Hatás hiánya – A nemzetközi közjogra tekintettel való megengedhetőség
(EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk)
(lásd: 235., 240–244. pont)
6. Verseny – Uniós szabályok – Tárgyi hatály – Állami intézkedések által előírt magatartás – Kizártság – Feltételek – A vállalkozások bármilyen önálló magatartását kizáró állami kényszer fennállása – Az erre hivatkozó vállalkozásra háruló bizonyítási teher – Terjedelem
(EUMSZ 101. és EUMSZ 102. cikk)
(lásd: 235–238., 272., 283–285., 307. pont)
7. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – Fogalom – Egységes célkitűzésre irányuló átfogó terv keretébe illeszkedő jogellenes magatartások és cselekmények – Értékelés – Szempontok – A tárgy és az alanyok azonossága – A szóban forgó különböző cselekmények közötti, egymást kiegészítő kapcsolat szükségessége – Hiány – Az érintett piac meghatározásának szükségessége – Hiány – Releváns valószínűsítő körülmények
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; EK–Svájc légi közlekedési megállapodás, 8. cikk)
(lásd: 312–317., 323., 324., 329–331., 340., 360., 376. pont)
8. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – A kartell tartalma és célja, valamint kialakulásának gazdasági és jogi háttere – A cél és a hatás általi jogsértések megkülönböztetése – A megállapodásban részes feleknek a verseny korlátozására irányuló szándéka – Nem szükséges feltétel – Cél általi jogsértés – Elegendő károssági fok – Értékelési szempontok
(EUMSZ 101. cikk)
(lásd: 409–426. pont)
9. Megsemmisítés iránti kereset – A versenyszabályok megsértését megállapító határozat – Indokolási hiba miatti megsemmisítés – Az eredeti határozatban nem szereplő megállapítást figyelembe vevő új határozat meghozatala – A felelősség hiányának megállapítása – Hiány – A ne bis in idem elvének megsértése – Hiány
(EUMSZ 101. cikk, és EUMSZ 266. cikk, első bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 50. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; EK–Svájc légi közlekedési megállapodás, 8. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 7. cikk)
(lásd: 522–548. pont)
10. Kartellek – Tilalom – Jogsértések – Egységes jogsértést megvalósító megállapodások és összehangolt magatartások – A jogsértés egészéért való felelősség valamely vállalkozásnak való betudása – Feltételek – Átfogó terv keretébe illeszkedő jogellenes magatartások és cselekmények – Értékelés – Szempontok – A jogsértés egységes céljához való hozzájárulás – A kartell átfogó tervének és fő elemeinek ismerete vagy előreláthatósága – Az összes részt vevő vállalkozás közötti versenyviszony szükségessége – Hiány
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; EK–Svájc légi közlekedési megállapodás, 8. cikk)
(lásd: 553–567., 572., 575., 577. pont)
11. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – A bizonyítási teher terjedelme – Egységes és folyamatos jogsértés – A kartell átfogó tervének és fő elemeinek ismerete vagy előreláthatósága – Valószínűsítő körülmények csoportja
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; EK–Svájc légi közlekedési megállapodás, 8. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés)
(lásd: 610., 613–617. pont)
12. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – Korlát – A hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének tiszteletben tartása – A bírságkiszabási iránymutatás figyelembevétele
(EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)
(lásd: 670–676. pont)
13. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Kizárólag az érintett földrajzi területen a jogsértéssel közvetlen vagy közvetett összefüggésben megvalósított eladások értékének figyelembevétele – Az Európai Gazdasági Térség területén belüli eladások – A légi árufuvarozási szolgáltatások ágazatában fennálló kartell – A befelé irányuló árufuvarozási szolgáltatások eladásai értékének figyelembevétele – Megengedhetőség
(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; EK–Svájc légi közlekedési megállapodás, 8. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)
(lásd: 678–691. pont)
Összefoglalás
A felperesek a Singapore Airlines Ltd és leányvállalata, a Singapore Airlines Cargo Pte Ltd. Ez utóbbi a légi árufuvarozási szolgáltatások piacán tevékenykedik.
A felperesek az EUMSZ 101. cikk, az EGT‑Megállapodás 53. cikke és az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke szerinti eljárásban (AT.39258 – „légi teherszállítás” ügy) 2017. március 17‑én hozott C(2017) 1742 final bizottsági határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) 19 címzettje között szerepelnek. E határozatban az Európai Bizottság megállapította az e rendelkezésekbe ütköző egységes és folyamatos jogsértés fennállását, amely jogsértés keretében a szóban forgó vállalkozások az árufuvarozási szolgáltatások nyújtása területén az 1999 és 2006 közötti időszakokban világszinten összehangolták a díjszabással kapcsolatos magatartásukat. A Bizottság a felperesekkel szemben az e jogsértésben való részvételük miatt 74 800 000 euró összegű bírságot szabott ki.
2005. december 7‑én a Bizottság a 2002. évi engedékenységi közleménye(1) alapján mentesség iránti kérelmet kapott a Lufthansától és annak két leányvállalatától. E kérelemben több, a légi árufuvarozás piacán tevékenykedő vállalkozás (a továbbiakban: fuvarozók) közötti versenyellenes kapcsolatokról számoltak be, amelyek az e piacon nyújtott szolgáltatások árának több összetevőjére is kiterjedtek, vagyis az „üzemanyag‑” és „biztonsági” pótdíj bevezetésére, valamint lényegében az e pótdíjak utáni engedmények szállítmányozókkal szembeni megtagadására vonatkoztak. A Bizottság az általa összegyűjtött bizonyítékok és lefolytatott vizsgálatok alapján 2007. december 19‑én kifogásközlést intézett 27 fuvarozóhoz, majd 2010. november 9‑én 21 fuvarozóval, köztük a felperesekkel szemben egy első határozatot(2) hozott. Ezt azonban a Törvényszék a 2015. december 16‑i ítéleteivel(3) az e célból előterjesztett megsemmisítés iránti kereseti kérelmek korlátain belül az említett határozat indokolásában lévő ellentmondások miatt megsemmisítette.
Ítéletében a Törvényszék elutasítja a megtámadott határozat megsemmisítése iránti kérelmeket, valamint a felperesekkel szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránti kérelmeket. Így a Törvényszék helybenhagyja a Bizottság által a több típusú légi útvonalat érintő egységes és folyamatos jogsértés fennállásának, valamint a felperesek e jogsértésben való részvételének bizonyítása érdekében elvégzett elemzést, a szóban forgó határozat rendelkező részében megállapítottaknak megfelelően. Mindazonáltal pontosításokkal szolgál a ne bis in idem elvének a versenyszabályok megsértésének megállapítására és adott esetben szankcionálására irányuló eljárásokban tulajdonítandó hatályt illetően.
A Törvényszék álláspontja
Elsősorban a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a Bizottság nem lépte túl saját joghatóságának korlátait, amikor megállapította az EUMSZ 101. cikkbe és az EGT‑Megállapodás 53. cikkébe ütköző egységes és folyamatos, az úgynevezett „befelé irányuló” légi útvonalakon – vagyis harmadik országokban található repülőterekről induló, és az Unió tagállamaiban vagy az Európai Gazdasági Térség más, az Unión kívüli államaiban található repülőterekre irányuló útvonalakon – közlekedő légi járatokat a megtámadott határozatban leírt időbeli korlátokon belül érintő jogsértés fennállását.
Másodsorban a Törvényszék elutasítja a hivatalból vizsgált, azon alapuló jogalapot, hogy a Bizottság az egyrészről Svájc, másrészről Norvégia és Izland közötti útvonalak vonatkozásában nem rendelkezik joghatósággal az EGT‑Megállapodás 53. cikkébe ütköző jogsértés megállapítására és szankcionálására. E jogalap ugyanis nem megalapozott, mivel a megtámadott határozat rendelkező részéből kitűnik, hogy a Bizottság az említett útvonalakat illetően egyáltalán nem állapította meg e rendelkezés megsértését.
Harmadsorban a Törvényszék megvizsgálja a felperesek azon különböző kifogásait, amelyek a megtámadott határozatban megállapított magatartásokra tekintettel elvi szinten vitatják az egységes és folyamatos jogsértés fennállását.
E tekintetben a Törvényszék többek között megállapítja, hogy a felperesek állításával ellentétben a Bizottság által az egységes és folyamatos jogsértésként vizsgált vitatott jogsértés fennállásának bizonyítása érdekében lefolytatott elemzés nem tartalmaz téves jogalkalmazást vagy mérlegelési hibát. Egyrészt ugyanis a Törvényszék megjegyzi, hogy a Bizottság által az elemzése során figyelembe vett tényezők, amelyek többek között az egységes versenyellenes cél fennállására, valamint a szóban forgó vállalkozások és szolgáltatások azonosságára vonatkoznak, lehetővé tették a Bizottság számára, hogy a vitatott magatartást egységes jogsértésnek minősítse. Másrészt a Törvényszék alaposan megvizsgálja a Bizottság által e tekintetben figyelembe vett körülményeket, amelyek alapján végül megállapítja, hogy a felperesek nem bizonyították az általuk hivatkozott mérlegelési hibákat.
Negyedsorban, ami a felperesek egységes és folyamatos jogsértésben való részvételének megállapítását illeti, a Törvényszék egymás után megvizsgálja a felperesek által hivatkozott különböző jogalapokat és kifogásokat, amelyek mind e megállapítást a maga egészében, mind pedig e megállapításnak a szóban forgó jogsértés különböző alkotóelemeiben való részvételükre vonatkozó különböző elemeit, valamint az említett megállapításnak a megtámadott határozat rendelkező része szerinti hatályát is vitatják.
Ennek keretében a Törvényszék különösen a ne bis in idem elvének megsértésére alapított kifogást vizsgálja, amely tiltja többek között azt, hogy valamely vállalkozást olyan versenyellenes magatartásért újból szankcionáljanak vagy eljárás alá vonjanak, amellyel kapcsolatban egy többé meg nem támadható korábbi határozatban már megállapították a felelősségének hiányát. E tekintetben a Törvényszék a felperesekhez hasonlóan először is megjegyzi, hogy a megtámadott határozat rendelkező része a felperesek vitatott jogsértésben való részvételét kifejezetten megállapítja az uniós tagállamok közötti, valamint a tagállamok és Svájc közötti légi útvonalakat illetően tanúsított magatartásaik alapján. Ezt a Bizottság a 2007. évi kifogásközlésben még meg kívánta állapítani, azonban e megállapítás a 2010. november 9‑én hozott első határozat rendelkező részében nem szerepelt. A Törvényszék mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy az ilyen hallgatás nem egyenértékű a felelősség e tekintetben fennálló hiányának megállapításával. A Törvényszék szerint az ettől eltérő döntés összeegyeztethetetlen lenne különböző rendelkezésekkel, és még inkább az uniós versenyszabályok alkalmazására vonatkozó szabályozás általános rendszerével. Így először is a Bizottság a versenyjogi jogköreinek gyakorlása során(4) nem köteles megállapítani valamely, a releváns versenyszabályokba ütköző jogsértés fennállását vagy annak hiányát, nem köteles bármely versenyellenes magatartást megállapítani és szankcionálni, és nem köteles arra sem, hogy a kifogásközlés alapjául szolgáló vizsgálati eljárás keretében a végleges határozatban a kifogásközlésben említett minden egyes kifogásról határozzon. Másodszor, az 1/2003 rendelet(5) általános rendszere szempontjából a Törvényszék rámutat arra, hogy e rendelet 10. cikke konkrét jogalapot ír elő a „negatív” érdemi határozat elfogadásához, amely éppen annak megállapítására irányul, hogy az EUMSZ 101. cikk adott magatartásra nem alkalmazható. Ezenkívül a Törvényszék emlékeztet arra, hogy az ítélkezési gyakorlat(6) szerint az, ha valamely nemzeti versenyhatóság az 1/2003 rendelet 5. cikkének második bekezdése alapján olyan határozatot hoz, miszerint semmilyen intézkedés nem indokolt, nem jelenti a felelősség hiányának olyan megállapítását, amely kizárná a jogsértés későbbi megállapítását.
Márpedig a jelen ügyben, mivel az eredeti határozatot nem az említett rendelet 10. cikke alapján hozták meg, semmi nem indokolja azt, hogy úgy kelljen tekinteni, hogy e határozat egyenértékű a felelősség hiányának megállapításával, még akkor sem, ha az a jelen ügy körülményei között olyan határozatnak felelne meg, amely szerint semmilyen intézkedés nem indokolt.
E körülmények között a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottságnak nem róható fel a ne bis in idem elvének megsértése.
Végül a Törvényszék, miután a megsemmisítés iránti kérelmeket teljes egészében elutasította, a Bizottság által a felperesekkel szemben egyetemlegesen kiszabott bírság összegének csökkentése iránti kérelmeket is elutasítja. E tekintetben, mivel célszerűnek tartja a Bizottság által a megtámadott határozatban követett számítási módszert alapul venni, a Törvényszék elutasítja a felperesek által e módszer jelen ügyben történő alkalmazásával kapcsolatban előadott kifogásokat.