2008. december 8-án benyújtott kereset - Görög Köztársaság kontra Bizottság
(T-46/09. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: B. Kontolaimos, I. Chalkias és S. Charitaki állami jogtanácsosok, S. Papaioannou az állam jogi szolgálatának eljárási képviselője)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg vagy módosítsa a megtámadott határozatot az alábbiak szerint, és kötelezze a Bizottságot az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen kereset az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2008. december 8-i C(2008) 7820 végleges bizottsági határozat (amelyet a felperessel az SG-Greffe (2008) D 207864/09-12-2008. sz. dokumentummal közöltek) megsemmisítésére irányul.
A felperes kérelme alátámasztására tizenkét megsemmisítési jogalapra hivatkozik.
Konkrétan, a citrusfélék ágazatában és az első megsemmisítési jogalap alapján a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen értelmezte és alkalmazta a javasolt korrekció összege tekintetében az AGRI VI 5330/97, AGRI 61495/2002/REV I és AGRI/60637/2006 (a pénzügyi következmények számítása az EMOGA-elszámolás keretében - Iránymutatások - Ismétlődő hiányosságok - Ismételt jogsértés) bizottsági aktusokat, mivel nem áll fenn az alapellenőrzések hiánya, és nincsenek ismétlődő hiányosságok sem a citrusfélék támogatási rendszerében, míg a második megsemmisítési jogalapban azt állítja, hogy a Bizottság tévesen értékelte a ténybeli körülményeket, és aránytalan pénzügyi korrekciót alkalmazott, tekintve, hogy a közigazgatási és könyvviteli ellenőrzéseket végrehajtották, és készpénzfizetés csak egy esetben történt.
A gyapot támogatásának területén és a harmadik megsemmisítési jogalap alapján a felperes öt külön érvet hoz fel: a) a korrekció szerinte önkényes és aránytalan volt, mivel nem került figyelembevételre a rendszer javítása és a gyapot támogatási rendszerének 2001-ben történt késedelmes módosítása; b) a korrekciónak eltérőnek kellett volna lennie az egyes évek vonatkozásában, tekintve, hogy az ellenőrzési rendszer helyzete nem volt azonos a két időszakban; c) a gyapot támogatási rendszerének az IIER-rel (integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer) való összeegyeztethetősége biztosított volt; d) a környezetvédelmi intézkedések megfelelő időn belül ellenőrzésre kerültek és e) a területek helyszíni ellenőrzése (5%) azonnali és hatékony volt.
A marhahúságazatban a támogatást illetően és a negyedik megsemmisítési jogalap alapján a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat érvénytelen, mivel az elszámolási eljárás lezárása ésszerű határidejének lejártát követően bocsátották ki, és azt meg kell semmisíteni, mivel az időmúlás okán hatáskörrel nem rendelkező szerv bocsátotta ki, és/vagy a Bizottság e tekintetben visszaélt hatáskörével és/vagy mivel a tagállamok tekintetében megsértette a jogbiztonságot.
Ötödik megsemmisítési jogalapjában a felperes másodlagosan arra hivatkozik, hogy a Bizottság határozatát meg kell semmisíteni, mivel az a korrekciók előírása tekintetében jogellenesen egy olyan időszakra visszaható hatállyal bír, amely megelőzte az egyeztető levelet, illetve az észrevételeket tartalmazó utolsó levelet.
Hatodik megsemmisítési jogalapjában, különösen pedig a korrekciók előírása indokainak tekintetében a felperes az 1258/99/EK rendelet
1 7. cikkének és az iránymutatások téves értelmezésére és alkalmazására, a ténybeli körülmények és a bizonyítékok téves értékelésére, vagy egyébként a tényekben való tévedésre, valamint az indokolás hiányára hivatkozik.
Az olívaolaj támogatásának ágazatában és a hetedik megsemmisítési jogalap alapján a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat érvénytelen, mivel az elszámolási eljárás lezárása ésszerű határidejének lejártát követően bocsátották ki, és meg kell semmisíteni, mivel az időmúlás okán hatáskörrel nem rendelkező szerv bocsátotta ki, és/vagy a Bizottság e tekintetben visszaélt hatáskörével és/vagy mivel a tagállamok tekintetében megsértette a jogbiztonságot.
Nyolcadik megsemmisítési jogalapjában a felperes másodlagosan arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat a korrekciók előírása tekintetében jogellenesen egy olyan időszakra visszaható hatállyal bír, amely megelőzte az egyeztető levelet, illetve az észrevételeket tartalmazó utolsó levelet.
Kilencedik megsemmisítési jogalapjában, különösen pedig a korrekciók előírása indokainak tekintetében a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, mivel tévesen értelmezi az 1258/99 rendeletet és az 1663/95 rendeletet
2, a VI/5330/97 és az AGRI/61495/2002 iránymutatásokat, valamint a szóban forgó rendszerre vonatkozó egyedi rendelkezéseket (a 2261/84/EGK rendelet
3 16. cikke, a 2366/98/EK rendelet
4 27. és 28. cikke és az 1638/98
5 rendelet 2. és 2a. cikke), téved a tényekben, nem megfelelően értékeli a ténybeli körülményeket, hiányos az indokolás és sérti az arányosság elvét.
Végül, a korrekciók pénzügyi felső határának túllépése/késedelmes kifizetések tekintetében tizedik megsemmisítési jogalapjában a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozatot az FA/2005/70 vizsgálatra vonatkozó részében meg kell semmisíteni az elszámolási eljárásra vonatkozó szabályok és a 817/2004/EK rendelet
6 megsértése, indokolási hiányosságok és az arányosság elvének megsértése okán.
Tizenegyedik megsemmisítési jogalapjában a felperes azt állítja, hogy a Bizottság határozatát az FA/2006/108 közigazgatási vizsgálatra vonatkozó fejezet tekintetében is meg kell semmisíteni az elszámolási eljárásra vonatkozó szabályok megsértése, a 296/96/EK rendelet
7 téves alkalmazása, a tények nem megfelelő értékelése, indokolási hiányosságok és az arányosság elvének megsértése okán; végezetül pedig a tizenkettedik megsemmisítési jogalap a megtámadott határozatnak az FA/2006/137 vizsgálatra vonatkozó fejezetét vitatja elégtelen indokolás okán.